A 2000-es években az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark partnertelepülései hozták létre az Írottkő Natúrpark vándorlást, azzal a nem titkolt céllal, hogy megmutassák a Kőszegi-hegységet körülölelő települések látnivalóit. A vándorlás tehát tekinthető egy Kőszegi-hegység kerülésnek is, ám ez így nem teljesen igaz, ugyanis Városhodász után az útvonal megindul a hegység második legmagasabb csúcsa, a Nagy-Szarvaskő-felé. Ezzel ugyan kissé ...
Ha meghalljuk az Alföld szót, lelki szemeink előtt végtelen síkság jelenik meg. Ám az Alföld északkeleti részén, a Bereg-síkságon egykori vulkánok maradványaira lelhetünk: a Nagy-hegy és a Kaszonyi-hegy vidéke cseppet sem alföldi képet mutat! Olyannyira, hogy az országhatár által kettévágott Kaszonyi-hegy hazai oldalra eső legmagasabb pontja meghaladja a 200 métert is: a Bárci-tető 219 méteres magasságával kiérdemli az Alföld legmagasabb pontja kitüntető ...
Hazánkban összesen négy Vadlán-lik található, mind a Keszthelyi-hegység területén. Ezen misztikus helyeket és a Keszthelyi-hegység legszebb kilátópontjait, ösvényeit fűzi fel a Vadlán Ultra Terep (VUT) futóverseny 108 km-es távja. A 108 kilométer megtételére 18 óra áll rendelkezésre: ezen adatok ismeretében gyorsan kiszámolhatjuk, hogy a sikeres teljesítéshez 6 km/h-s átlagot kell hozni hegyeken-völgyeken át hullámozva. Teljesítménytúrázóként sokat ...
Látnivalókból nem lesz hiány!
A Vajdavár-homokkővidék hazánk egyik legkevésbé ismert hegysége, melynek nyugati peremén, a Bárna-patak völgyében található Mátranovák. Hangulatos dombok ölelik körbe, ennek ellenére turistautakban rendkívül szegény vidék... Talán a mátranováki fanyűvő lehet a magyarázat! Egy időben ugyanis Mátranovák környékén több bejelentés is érkezett arról, hogy egy nagyjából két méter magas, fehér szőrű, emberszerű ...
A Selmeci-hegységben járva Európa egyik - ma már inaktív - sztratovulkánján túrázhatunk, mely több ciklusban volt aktív a miocén kor kezdetétől egészen a pleisztocén kor végéig (23-2,5 millió évvel ezelőtt). A 'sztrato' jelző annyit jelent, hogy a lávaömlés valamint a hamu és vulkáni törmelék kilökődésének szakaszai váltakoztak. Amikor a nyomás lecsökkent a föld mélyén, a vulkán néhány százezer évre nyugovóra tért, ez idő alatt a vulkán ...
A hazai teljesítménytúrázás egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe a Kazinczy emléktúra, mely Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakjának kíván emléket állítani, bebarangolva szűk szülőhazáját: a Zempléni-hegységet és a Hegyközt. A túrán mindenki megtalálja az edzettségéhez illő kihívást: 20, 50, 100 és 200 km hosszú távok közül lehet mazsolázgatni. Az én választásom a 200 km-es távra esett, olyan kitétellel magam felé, hogy csak addig fogok menni, ...
A napjainkban Gemencnek - vagy Gemenci erdőnek - nevezett mintegy 18 ezer hektárnyi ártéri terület története több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött. A Duna árterülete a tolnai részen egészen a Szekszárdi-dombság lábáig húzódott, a római időben kiépített határvédelmi rendszer, a Limes vonala rendhagyó módon ezen a vidéken eltávolodott a Dunától: a hadi útvonal is a dombok lábánál haladt. A Sárközben élő népek a magasabb térszinteken, az ún. ...
A Bakony legnyugatibb nyúlványának felfedezésére Csabrendek központjából indultam: előbb a Kőkatlan tanösvényt jártam végig, hogy megismerjem a környék geológiai történetét, majd a Rendeki-hegy körül tettem egy sétát, megcsodálva a Fehér-kövektől elém táruló mesés panorámát! Induljunk hát erre a rövid, de tartalmas programot ígérő sétára! :)
Megérdemelt panoráma a Fehér-kövek tetejéről Sümegre
Csabrendek központjában áll a Kőkatlan ...
Szalafő az Őrség egyik legrégebbi települése. Nevét az itt eredő "Szala" (=Zala) folyóról kapta. A település az ősi családnevek tanúsága szerint közvetlenül a honfoglalás utáni években jött létre, kezdetben a fejedelmi, majd a királyi őrök székhelyeként. Az itt élők a nyugati gyepűrendszer védelmezőiként szabad, kiváltságos jogállásukat a 14. század végéig megőrizték. Katonai feladataikat és mindennapjaikat nemzetségi szervezetben, nemzetségfőik ...
A Cserehát turistája túramozgalom a Cserehát vidékét kívánta bemutatni, ám a kevés vállalkozó szellemű kalandor miatt 2016-ban megszűnt. Ám a mozgalom útvonala továbbra is bárki számára járható: a Csereháti Piros Túra 110 km-en keresztül ad igazán átfogó képet hazánk egyik legkevésbé ismert részéről. Az első, második és harmadik felvonásban Becskeházától Fájig ismerhettük meg a Cserehátat, a negyedik és egyben záróepizódban Fájtól ...
