Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu/atom
blfr6@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://soos93.blog.hu/2022/05/26/irottko_naturpark_vandorlas
Írottkő Natúrpark vándorlás
2022-05-26T16:22:56+02:00
2022-05-26T16:22:56+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A 2000-es években az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark partnertelepülései hozták létre az Írottkő Natúrpark vándorlást, azzal a nem titkolt céllal, hogy megmutassák a Kőszegi-hegységet körülölelő települések látnivalóit. A vándorlás tehát tekinthető egy Kőszegi-hegység kerülésnek is, ám ez így nem teljesen igaz, ugyanis Városhodász után az útvonal megindul a hegység második legmagasabb csúcsa, a Nagy-Szarvaskő-felé. Ezzel ugyan kissé lekispistázzuk a kerülőútvonalat, cserébe viszont nem elhanyagolható mértékű szintemelkedést kapunk! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/utvonal.jpg" alt="utvonal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az Írottkő Natúrpark vándorlás útvonala (55,6 km, 820 m szintemelkedéssel)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv1.jpg" alt="inv1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A vándorlásban egy hátizsákos apó segít nekünk! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Írottkő Natúrpark vándorlás minden év szeptemberében kerül megrendezésre, ám bármikor teljesíthetjük azt saját kedvünkre, a vándorlás útvonala ugyanis saját jelzéssel rendelkezik, mely ugyan az ausztriai részeken néhol kissé nehezen követhető: egy hátizsákos apót kell követnünk! Újdonság, hogy a vándorlás egyben az <a href="https://www.alpannonia.at/hu/alpannonia-hard-1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Alpannonia Hard túrasorozat</a> egyik - és egyben legnehezebb - túrája, így aki azt teljesíteni szeretné, be kell járnia a teljes karikát, annyi könnyítéssel, hogy ezt akár több túranap is megteheti. Én azonban természetesen egy nap alatt szerettem volna, így egy április végi reggelen Kőszegen találtam magamat, hogy a papíron 56 km-es távot kényelmesen tudjam abszolválni napnyugtáig.</p>
<p style="text-align: justify;">Kőszeg belvárosát gyorsan magam mögött hagytam, a túra magyarországi szakaszát már sokszor bejártam, így próbáltam megpörgetni a tempót, hogy a kevésbé ismert részekre több időm maradjon. A jelzések hazai oldalon döntően szőlősorok, gyümölcsösök mellett vezetnek, erdőket csupán néhány szakaszon, ízelítő gyanánt kapunk. Akármennyire is szerettem volna igyekezni, a Pogányok-szőlőhegy idilli portái szinte azonnal megállítottak színpompájukkal! :-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv2.jpg" alt="inv2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Pogányok-szőlőhegy április végi arca</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A </em>Pogányok-szőlőhegyet hátrahagyva rövid erdei szakasz következett Cákig. A falu határában bekukkantottam a felhagyott kőfejtőbe, majd a műemlék pincesornál álltam meg nézelődni, nagy kedvenceim a régi présházak. </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//inv3.jpg" alt="inv3.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Cáki életképek</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv4.jpg" alt="inv4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Velem következett</em></p>
<p style="text-align: justify;">Cáktól Velemig újra hétvégi házak szomszédságában haladtam, virágzó gyümölcsfákban gyönyörködhettem mindvégig. Velemben a Hősök kapuján át vezetett tovább az utam, a lakott részt elhagyva újra erdők mélyén bandukolhattam, érintettem egy hangulatos Mária kegyhelyet a Holt-hegy nyergében (ezen a részen található a túra első ellenőrzőpontja), majd Bozsokra érve a Sibrik kastély parkjában tettem egy karikát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv5.jpg" alt="inv5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mária kegyhely és ellenőrzőpont a Holt-hegy nyergében</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv6.jpg" alt="inv6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bozsok, Sibrik kastély(park)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Bozsokot a falu és a szőlőhegy közötti murvás úton szeltem át, érdekes szakasz ez: a falu felé nézve a porták udvaraira lehet bepillantást nyerni, a hegyek felé nézve pedig hétvégi házakban, termőföldekben és nem utolsósorban erdőkben gyönyörködhetünk. Közben pedig a frissen felújított Óriások útja tanösvény táblái által ismerkedhetünk meg jobban a Bozsoki-szőlőheggyel. Én például idén márciusban ezen tanösvény által tudtam meg, hogy a Kőszegi-hegységben is élnek kökörcsinek, Bozsok környékén!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv7.jpg" alt="inv7.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bozsoki hangulatképek</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv8.jpg" alt="inv8.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Óriások útja tanösvény - egy rövid szakaszon találkozhatunk a tanösvény tábláival, és március elején fekete- és leánykökörcsinekkel is! A fenti virágfotók is márciusban készültek, nem pedig a vándorlás során!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Bozsoktól Rohoncig jöhetett az első komoly aszfaltkoptatás. Elhaladtam a méltán híres Határmenti Vígadó Étterem mellett - érdemes kipróbálni a vadpörköltjüket dödöllével, na meg amúgy bármi mást is... :) - majd ahogy az étterem neve is utal rá, megérkeztem a magyar-osztrák államhatárra. Az osztrák katonák ellenőrizték a covid útlevelemet, majd mivel mindent rendben találtak folytathattam is az utamat Rohonc felé. A hegyek felé a Rohonci-szőlőhegy végtelennek tűnő szőlősoraiban gyönyörködhettem, másik irányba elnézve pedig virágzó repcemezők tették színessé a látképet. Meg egy messziről jól látható, kétnyelvű tábla az útszélen, melyen a magyar utasítás sokkal nagyobb betűmérettel került elhelyezésre... Talán nem véletlenül! :-(</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv9.jpg" alt="inv9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Határátkelés Bozsok és Rohonc között</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv10.jpg" alt="inv10.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rohonci-szőlőhegy és repcemezők a műútról szemlélve</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rohoncon (Rechnitz) fészkelő gólyák fogadtak, a komoly történelmi múlttal rendelkező kisváros főterén - érdemes megnézni a díszkút magyar nyelvű feliratát - tettem előbb egy sétát, majd az egykori Batthyány kastély (1945-ben leégett, ezt követően lebontották) helyén található parkban néztem körül. A város sokkal több látnivalót rejt, ám ezek jelentős kitérőket igényeltek volna, amit most nem vállaltam, de mindenképp érdemes kisétálni a Faludi-völgybe, érintve a Badesee-t - amelyben nyáron fürödni is lehet! - vagy épp felkeresni a rohonci óvár maradványait! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv11.jpg" alt="inv11.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv12.jpg" alt="inv12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>Rohonci városnézés</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rohonc házait magam mögött hagyva szántóföldeken keresztül vezetett az utam, eltávolodva kissé a Kőszegi-hegységtől. Ez remek alkalom volt arra, hogy jobban rálássak a hegységre: könnyen megtaláltam a hegység ikonikus óriásait: az Írottkőt és a Nagy-Szarvaskőt. Ha pedig ellenkező irányba néztem el, a már-már végtelennek tűnő mezőgazdasági területek mögött a Vas-hegy vonulata köszönt rám.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv13.jpg" alt="inv13.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em></em><em>Rohonc és Városhodász között, a Kőszegi-hegység vonulatai</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv14.jpg" alt="inv14.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vas-hegy vonulata felé elnézve</em></p>
<p style="text-align: justify;">Városhodászt (Markt Neuhodis) elérve különleges, szobrokkal teli parkra lettem figyelmes. Szerencsére a bekerített park mellett volt egy kis pihenőhely, ahol megtudhattam, hogy a kerítés mögött a Kedl család két szobrászművészének, Rudolfnak és Talosnak az alkotásai bújnak meg, méghozzá a Rupprecht kastély kertjében! A kastély a 18. század 2. felében épült, mai formáját pedig Tassilo von Rupprecht által nyerte el 1879-ben. A Kedl család a már romos épületet 1967-ben vásárolta meg, ezt követően felújították a kastélyt, annak kertjében pedig műalkotásaikat állították ki. Így hát tettem is egy "kis" sétát a hatalmas fák oltalma alatt a kastélyparkban. És nem utolsósorban kipróbáltam a trambulin-hintát is... :-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv15.jpg" alt="inv15.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv16.jpg" alt="inv16.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv17.jpg" alt="inv17.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Városhodász, Rupprecht kastély és annak parkja, a Kedl szobrászcsalád birodalma</em></p>
<p style="text-align: justify;">Miután kiélveztem a szoborparkot megcéloztam a település központját: megnéztem a római katolikus templomot, a Wallner malmot és egy éltes szőlőprést is, mely utal arra, hogy a hegység peremén a szőlőtermesztésnek komoly hagyományai vannak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv18.jpg" alt="inv18.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Városodász után következett a hegymenet, fel a Nagy-Szarvaskőre Óhodászon keresztül! Óhodász felé a legnagyobb meglepetést az április végén még virágzó fekete kökörcsinek okozták. Egyrészt, mert nem tudtam, hogy itt is előfordulnak, másrészt, hogy még nem virágoztak el. Ez jól rávilágított arra, hogy mennyivel másabb (hűvősebb) erre a klíma, mint hazánk nagy részén. Óhodász (Althodis) már 400 méter felett fekszik, a falu peremétől mesés kilátást élvezhettem a hegység főgerince felé, de kiszúrhattam az egyik napjainkban is üzemelő osztrák kőbányát is!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv19.jpg" alt="inv19.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Óhodászra</em></p>
<p style="text-align: justify;">Óhodászon sem jutottam túl egyhamar, sokat elnézelődtem, nem csak a házfalak, kerítések egy része, hanem a templom is láthatóan a Kőszegi-hegység ajándékai a településen. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv20.jpg" alt="inv20.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv21.jpg" alt="inv21.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Óhodász</em></p>
<p style="text-align: justify;">A falu feletti mezőkön kecskék végeztek karbantartást, együtt élvezhettük a tavaszi melengető napsütést. A Nagy-Szarvaskő csúcshódítás előtt még tennem kellett egy kitérőt a városhodászi lombkoronasétányhoz. Szerencsére a mezőkről így is gyönyörű kilátást élvezhettem, nem kellett igénybe vennem a - fizetős - lombkoronasétányt a panoráma érdekében. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360253.JPG" alt="p1360253.JPG" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Úton a lombkoronasétány felé</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv21_1.jpg" alt="inv21_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámaképek a lombkoronasétány mellől </em></p>
<p style="text-align: justify;">A lombkoronasétány bejáratánál található a második Alpannonia Hard túra ellenőrzőpont (rovarhotel), ezt egy rövid oda-vissza szakasz letudásával lehet elérni a lombkoronasétány parkolójától, közben pedig egy német-magyar nyelvű tanösvény által okosodhatunk kicsit, de a zenét kedvelők remek hangszerre is lelhetnek ezen a rövid etapon.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv22.jpg" alt="inv22.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tanösvény a lomkoronasétány parkolója és bejárata között</em></p>
<p style="text-align: justify;">Visszatérve a parkolóhoz megkezdtem az igazi emelkedőt a Nagy-Szarvaskő csúcsa felé! Virágzó áfonyamezők, üde zöld bükkösök, ragyogó napsütés, kék ég... Ennél többet nem is kívánhattam volna! Ilyen körülmények között szinte csak úgy repültem egészen a 862 méter magas csúcsig. Ahonnan kilátás sajnos nincs, csak egy csúcskereszt és egy - amúgy bizonyosan remek panorámát nyújtó - hatalmas adótorony. Ám a csúcstól nem messze kiszúrtam egy frissnek tűnő erdőirtást, ahol enyhíthettem panorámaéhségemet. Távolban a Rax-Alpok hófedte csúcsai is képviseltették magukat, "közelben" pedig Városszalónak tűnt fel, a városszalónaki várral együtt. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv23.jpg" alt="inv23.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Nagy-Szarvaskőre</em><br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv24.jpg" alt="inv24.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nagy-Szarvaskő, a Kőszegi-hegység második legmagasabb hegycsúcsa</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv25.jpg" alt="inv25.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Kilátás a Nagy-Szarvaskő oldalából</em></p>
<p style="text-align: justify;">Irány a kistesó, azaz a Kis-Szarvaskő! Ehhez le kellett ereszkednem a Dreihotter-hez, közben érintve a túra harmadik ellenőrzőpontját. A Dreihotter 4 település területének határán található, az elágazásban kényelmes padok várják a túrázókat, én is elcsábultam néhány percnyi henyélésre... Hogy aztán újult erővel tudjam megmászni a Kis-Szarvaskőt! :-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv26.jpg" alt="inv26.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Dreihotter - pihenésre ideális</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Pihenten tényleg sima liba volt a Kis-Szarvaskő meghódítása, a hegytetőről a nagytesó felé élvezhető kilátás, a csúcson felállított táblán pedig Mátyás királyról és a hegy nevének eredetéről olvashatunk. Eszerint Mátyás király gyakran meglátogatta Andreas Baumkirchner bárót Városszalónak várában. Mindketten lelkes vadászok voltak és együtt járták a Kőszegi-hegység erdeit. Egyszer egy kapitális szarvast üldöztek, amit aztán egy hegyen végre elfogtak. A szarvas, miután eltalálta a király dárdája, egy sziklatömbön esett össze, így kapta a hegy a Szarvaskő nevet. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360330.JPG" alt="p1360330.JPG" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Kilátás a Kis-Szarvaskőről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A csúcsról természetesen csak lefelé vihetett az utam, egészen Felsőszénégető határáig intenzív lejtmenetbe kerültem. Közben a fák ágai között sok nevezetes dolgot kiszúrtam, többek között a borostyánkői Almásy várat, a Lánzséri várat, a Hochwechsel csúcsát vagy épp a Schneeberg tömbjét. A lejtmenet végén már zárt erdőkben haladtam, melynek alját hagymás fogasír színezte lilává. Mivel a növény levéltőin található gumók ehetőek, így egy kis nasizásra meg is álltam... :-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv27.jpg" alt="inv27.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátások a Kis-Szarvaskőről ereszkedés közben</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv28.jpg" alt="inv28.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ereszkedés csodás környezetben</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az erdőből kiérve a csak panorámaútként nevezett szakasz várt rám! Nem érdemtelenül kapta ezt a nevet: végig csodás panorámát élvezhetünk az Alpok vonulatai felé, a túra általam előzetesen leginkább várt része ez! Most sem kellett csalódnom... A legszebb panorámánál még pihenőhelyet is kialakítottak, a távolban feltűnő hegyek beazonosításához szükséges remek táblákkal megspékelve!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360374.JPG" alt="p1360374.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv29.jpg" alt="inv29.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360392.JPG" alt="p1360392.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámaút mesés panorámákkal - Felsőszénégető határában</em></p>
<p style="text-align: justify;">Felsőszénégető (Oberkohlstätten) neve sem árul zsákbamacskát, az itt élők egykor faszénégetéssel foglalkoztak. Egy faszénégető boksát napjainkban is megnézhetünk a településen, a németül kiválóan beszélők pedig alaposan megismerkedhetnek a faszénégetés fortélyaival.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv30.jpg" alt="inv30.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felsőszénégető</em></p>
<p style="text-align: justify;">A falutól egészen a Gyöngyös-patak völgyéig további ereszkedés várt rám, mezőkön, erdőszéleken haladtam nagyrészt, ezáltal tovább élvezhettem a kilátást, ekkor már leginkább a Borostyánkő-hegység felé, ahol a Gyöngyös (egyik ága) is ered. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//inv31.jpg" alt="inv31.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámás ereszkedés </em></p>
<p style="text-align: justify;">Weißenbachl aprócska településénél értem el a völgyet, innen kerékpárúton trappoltam tovább a B50-es főúttal párhuzamosan Hosszúszeghuta (Langeck) felé. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360411.JPG" alt="p1360411.JPG" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><i>Hosszú aszfaltozás várt rám a Gyöngyös völgyében</i></p>
<p style="text-align: center;"><i><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv32.jpg" alt="inv32.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></i></p>
<p style="text-align: center;"><i>Hosszúszeghuta</i></p>
<p style="text-align: justify;">Hosszúszeghuta temetője egy meredek domboldal aljában található, mivel már a temető felső részétől is szép panorámát élvezhettem, ki is másztam a dombot, hogy még jobb szögben nézhessek szét, nem kérdés, hogy megérte-e a kitérő! :-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360428.JPG" alt="p1360428.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv33.jpg" alt="inv33.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panoráma a temető feletti domboldalból</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hosszúszeghutáról a változatosság kedvéért aszfalton haladtam tovább, Lékáig egy idilli mesterséges tavacska és a környező hegyek látványa feledtették el a folyamatos aszfaltkoptatást. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv34.jpg" alt="inv34.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Lékára</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az izgalmas tájnak köszönhetően hamar be is értem Lékára (Lockenhaus). Léka is gazdag történelemmel bír, melynek darabjait a település több pontján is megismerhetjük. Megnéztem a városközpontot a Szent Miklós templommal, majd természetesen tettem egy kis kitérőt a lékai lovagvárhoz is, végül pedig a Gyöngyös felduzzasztásával létrehozott tavak partján is sétáltam egy kicsit.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv35.jpg" alt="inv35.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Lékára</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv36.jpg" alt="inv36.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Léka: Városháza és a Szent Miklós templom</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv37.jpg" alt="inv37.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a központból a vár felé</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv38.jpg" alt="inv38.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Lékai vár</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360520.JPG" alt="p1360520.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1360531.JPG" alt="p1360531.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Panoráma a Gyöngyös töltéséről</i></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Léka után Hámortó (Hammerteich) következett, itt sikerült nem szándékosan is kicsit túlmennem, de ezt sem bántam! A település két részből tevődik össze, melyek között nagyon hangulatos kerékpárúton haladtam, az aszfaltos szakaszok közül egyértelműen ez volt a legvadregényesebb és ezáltal legemlékezetesebb számomra!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv39.jpg" alt="inv39.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hámortó</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hámortó után a Gyöngyös völgye szinte határként funkcionál, az államhatártól csupán néhány száz méterre bandukoltam tovább Rőtfalva felé. A Gyöngyös esése itt még jóval jelentősebb, több helyen is kisebb zúgókat vehettem górcső alá, nemsokára a bicikliútról a magyar oldal felé szemlélve ismerős hegyek köszöntek rám vissza: a Kereszt-kút átjátszótoronyával, a tarvágott Pintér-tető vagy épp az Óház-tető, az Óház kilátóval.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv40.jpg" alt="inv40.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gyöngyös parti képek</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv41.jpg" alt="inv41.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rőtfalva határából szemlélve a Kőszegi-hegység</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rőtfalva (Rattersdorf) történelmének talán legérdekesebb eseménye, hogy 1920-ban a trianoni határok meghúzása után Magyarországhoz tartozott még, csupán 1923. március 8-án került át Ausztriába, Ólmodért cserébe. A falu régóta búcsújáróhely, a védőfallal körbevett Sarlós Boldogasszony római katolikus kegytemplomát érdemes megnézni kívül-belül! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv42.jpg" alt="inv42.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rőtfalva</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rőtfalvától elbúcsúzva érintettem a Hubertusz kápolnát, majd az Andalgó ösvényén léptem át a magyar-osztrák határt, hogy továbbra is a Gyöngyös partján andalogva vegyem célba Kőszeget. Az Andalgón várt rám a túra utolsó ellenőrzőpontja, innentől már tényleg csak be kellett sétálnom Kőszeg belvárosába. A kitérőknek köszönhetően jóval 60 km felett zártam a napot, ennek ellenére egyáltalán nem éreztem magam fáradtnak, vettem egy "kőszegi fagyi" ízű kőszegi fagyit, majd bónuszként sétáltam egyet a belvárosban, melynek különleges hangulatát sosem fogom megunni... :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv43.jpg" alt="inv43.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Andalgás Ausztriából Magyarországra</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/inv44.jpg" alt="inv44.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jutalom a nap végén - fagyi kőszegi sétával</em></p>
<p style="text-align: justify;">Bár tagadhatatanul sok aszfaltos szakaszt tartalmaz az Írottkő Natúrpark vándorlás, ennek ellenére mindenkinek ajánlani tudom, a natúrpark településeinek látnivalói, valamint a Kőszegi-hegység természeti szépsége egy pillanatra sem hagyja, hogy feltűnjön nekünk, hogy már megint aszfalton trappolunk. Érdekes volt megfigyelni, hogy a trianoni határok az elmúlt 100 évben milyen nagy különbséget hoztak létre a határ két oldalán, nem csak a településeken, hanem az erdőkben is! </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2022%2F05%2F26%2Firottko_naturpark_vandorlas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2022%2F05%2F26%2Firottko_naturpark_vandorlas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2022%2F05%2F26%2Firottko_naturpark_vandorlas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Írottkő Natúrpark vándorlás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2022/05/26/irottko_naturpark_vandorlas#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/17839927" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/utvonal.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/10/07/alfoldi_vulkantura
Alföldi vulkántúra
2021-10-07T16:28:59+02:00
2021-10-07T16:28:59+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Ha meghalljuk az Alföld szót, lelki szemeink előtt végtelen síkság jelenik meg. Ám az Alföld északkeleti részén, a Bereg-síkságon egykori vulkánok maradványaira lelhetünk: a Nagy-hegy és a Kaszonyi-hegy vidéke cseppet sem alföldi képet mutat! Olyannyira, hogy az országhatár által kettévágott Kaszonyi-hegy hazai oldalra eső legmagasabb pontja meghaladja a 200 métert is: a Bárci-tető 219 méteres magasságával kiérdemli az Alföld legmagasabb pontja kitüntető címet. Irány tehát hazánk északkeleti csücske, másszuk meg az alföldi vulkánokat együtt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190192.JPG" alt="p1190192.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felhagyott kőbánya a tarpai Nagy-hegyen</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ha leásnánk a Föld mélyére, a Nyírség alatt több ezer négyzetkilométer kiterjedésű vulkanikus területre bukkannánk, ám ezen kőzetek döntő részét vastag üledéktakaró fedi, a felszínen csupán a tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi-hegy területén maradtak nyomai. Ezen hegyek az Alföld legidősebb felszíni képződményei, kialakulásuk fő szakasza 16,4 - 5,5 millió évvel ezelőttre tehető, a belső-kárpáti vulkáni működéshez kapcsolódva. A Nagy-hegy eredetileg rétegvulkáni kúp lehetett, míg a Kaszonyi-hegy egy ignimbrittakaró maradványa, melynek kialakulásában a robbanásos kitörés mellett az újraolvadás is szerepet játszott. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190207.JPG" alt="p1190207.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a tarpai Nagy-hegy!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Elsőként a 154 méter magas tarpai Nagy-hegy meghódítása vár ránk! A Szőlő-hegy tanösvényt végigjárva sok hasznos információt kaphatunk a környékről, érdemes azonban a Nagy-hegy felhagyott kőbányájába is bemenni, hogy közelről is tanulmányozhassuk a hegy kőzetét. A bányaudvar fala féloldalasan kissé kibillent óriási lapokból áll. A piroxén-dácit bánya 1860-tól 1986-ig működött, a kitermelt követ útalapként, a falubeli építkezések, illetve a tiszai mederrendezési munkálatok során használták fel. Ha igazán szerencsések vagyunk, még osumilitet is találhatunk itt, ennek a szilikátásványnak ez az egyetlen hazai előfordulási helye! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190204.JPG" alt="p1190204.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190203.JPG" alt="p1190203.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190202.JPG" alt="p1190202.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A felhagyott bányaudvar</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">A Nagy-hegy nem csak geológiai, hanem régészeti szempontból is érdekes hely. 1975-ben pinceásás közben egy honfoglaláskori sírt találtak, egy előkelő nő temetkezési helyére bukkantak. A kutatómunka csak 2012-ben folytatódott, a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai egy fegyveres, lovas harcos sírjára leltek. 2013 és 2015 között további három lovas sír látott napvilágot. A leletek arról tanúskodnak, hogy egy kis létszámú, fegyveres határőr - határellenőrző szerepet betöltő közösség tagjait temették el ide. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190171.JPG" alt="p1190171.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190172.JPG" alt="p1190172.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190175.JPG" alt="p1190175.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a hegytetőre</em></p>
<p style="text-align: justify;">A lesüllyedt vulkáni kúp oldalait több méteres lösz borítja, mely kiváló talajt szolgáltat a szőlő- és egyéb gyümölcsök termesztésére. A szőlősorok, gyümölcsösök között megmászva a hegyet igazi dombvidéki érzésünk lehet, a hegytetőről pedig megcsodálhatjuk tiszta idő esetén a Kárpátok vonulatait is!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190187.JPG" alt="p1190187.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190184.JPG" alt="p1190184.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190188.JPG" alt="p1190188.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190190.JPG" alt="p1190190.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190195.JPG" alt="p1190195.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190176.JPG" alt="p1190176.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190181.JPG" alt="p1190181.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a tarpai Nagy-hegy csúcsáról</em></p>
<p style="text-align: justify;">Miután felfedeztük a romvulkánt, érdemes a szomszédos Tarpa nagyközség látványosságait is megnézni! Kezdjük a szárazmalomnál, mely napjainkban is működőképes. A szárazmalmok virágkora a keleti országrészben a 19. század elején vette kezdetét - amikor ezen a vidéken is megindult az intenzívebb földművelés - és egészen a gőzmalmok elterjedéséig tartott. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/tarpa_szarazmalom.JPG" alt="tarpa_szarazmalom.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A szárazmalom kívülről...</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190138.JPG" alt="p1190138.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>... és belülről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A központban érdemes hosszasan elidőzni, bőven van mit megnézni! Kezdésként a református templomot, melyet a 15. század elején a Báthory-Várday családok építették, több átépítés után mai formáját 1943-ban nyerte el. Egyik különlegessége a déli kapu ajtaja, mely az 1400-as évekből származik és egyetlen hatalmas darab fából lett kifaragva. Másik pedig a templom északi falának freskói, melyek valószínűleg az 1400-as évek elején készülhettek a templom építésével egyidőben. A templom berendezései barokk és rokokó stílusban készültek vörös és kék színekben, melyek ősidőktől fogva Bereg színei. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190148.JPG" alt="p1190148.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190159.JPG" alt="p1190159.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190160_1.JPG" alt="p1190160_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Református templom</em></p>
<p style="text-align: justify;">Tarpa fontos szerepet játszott a történelemben is! Itt született Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharc jobbágy származású hőse, a tiszaháti felkelés vezére, a kuruc hadsereg első ezredeskapitánya. Esze Tamás 1703-ban követségbe ment Lengyelországba II. Rákóczi Ferenchez, hogy a felkelés vezetésére megnyerje. Tarpa lakói szinte egy emberként csatlakoztak Esze Tamáshoz, aki 1703. május 21-én itt bontotta ki a fejedelemtől kapott "Cum Deo pro patria et libertate" (Istennek a hazáért és szabadságért) feliratú zászlókat, s ezzel kezdetét vette a magyar történelem leghosszabb ideig tartó szabadságküzdelme. Rákóczi Esze Tamás érdemeire és a hadrafogható lakosság szinte egészének csatlakozására való tekintettel hajdúvárosi kiváltságokkal ruházta fel a települést.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//av1.jpg" alt="av1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Esze Tamás szobra az Esze Tamás Emlékparkban</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190147.JPG" alt="p1190147.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>II. Rákóczi Ferenc szobra, háttérben (balra) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190161.JPG" alt="p1190161.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozóját megörökítő műalkotás</em></p>
<p style="text-align: justify;">Tarpához kötődik még Bajcsy-Zsilinszky Endre publicista és politikus is, aki a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége volt. Az 1931-es és 1939-es választásokon a tarpai választókerületben jutott be az országgyűlésbe. Nyughelye a tarpai temetőben található, szobrát pedig a kultúrház mögötti ligetben találhatjuk meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/av2.jpg" alt="av2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190164.JPG" alt="p1190164.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az utolsó megmaradt népi lakóház Tarpán</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Most már indulhatunk a Kaszonyi-hegyre, melyet a magyar-ukrán országhatár kettévág: magyarországi része Barabás község mellé, míg ukrán része Mezőkaszony község határába esik. A 'kászony' szó eredetileg borvizet, azaz szén-dioxidban gazdag forrást jelölt. A hegy anyaga főképp perlitre települt plagioklász-riolit, mely alatt tufa és horzsakő található. A mélységi kőzeteket 1-4 méter vastag lösztakaró fedi. Hazánkban fekvő déli csúcsa a Tipet (176 méter), a Nagyköves (183 méter) és a Bárci-tető (219 méter), utóbbi ezzel az Alföld legmagasabb pontja verseny győztese. Több felhagyott kőbánya is található a hegyoldalban, a délkeleti részen lévő még egy látványos bányatóval is rendelkezik. A bányafal tetejére felmászva pedig csodás kilátásban lehet részünk, a Kárpátok vonulataiban gyönyörködhetünk, ha pedig szerencsénk van, még Munkács várát is láthatjuk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190290.JPG" alt="p1190290.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190299.JPG" alt="p1190299.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><i>Felhagyott kőbánya a Kaszonyi-hegy délkeleti oldalában</i></p>
<p style="text-align: center;"><i><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190304.JPG" alt="p1190304.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></i></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190301.JPG" alt="p1190301.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190306.JPG" alt="p1190306.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190307.JPG" alt="p1190307.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190308.JPG" alt="p1190308.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Munkács vára </em></p>
<p style="text-align: justify;">A Bárci-tető megmászása igazi felüdülés a hegyeket szeretőknek is, nagyjából 1 kilométer alatt 100 méter szintet kell megmásznunk! :) A hegytetőn (megy egyben a határ is) egy átjátszótorony áll, onnan kilátás nincs, de az oda felvezető úton szerencsére több helyen is tudunk nézelődni.<em></em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190291.JPG" alt="p1190291.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190292.JPG" alt="p1190292.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190296.JPG" alt="p1190296.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Bárci-tetőre</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/barci-teto.JPG" alt="barci-teto.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az Alföld teteje - Bárci-tető (219 méter)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Zárásként még megmásztam a lemenő Nap fényeiben sütkérező Tipet-hegyet is, ennek magyar oldalát szőlősorok borítják, az Alföld irányába nézhetünk le, a Kárpátok innen nem fedi fel magát.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190316.JPG" alt="p1190316.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190318.JPG" alt="p1190318.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190319.JPG" alt="p1190319.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190322.JPG" alt="p1190322.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Napnyugta a Tipet-hegyről</em></p>
<p style="text-align: justify;">Forrás:</p>
<p style="text-align: justify;">https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/1162/vulkanok-az-alfold-peremen</p>
<p style="text-align: justify;">Tanösvények, helyi ismertető táblák információi</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F07%2Falfoldi_vulkantura%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F07%2Falfoldi_vulkantura%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F07%2Falfoldi_vulkantura%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Alföldi vulkántúra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/10/07/alfoldi_vulkantura#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16700790" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1190192.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/10/05/vadlanok_nyomaban_a_keszthelyi-hegysegben
Vadlányok nyomában a Keszthelyi-hegységben
2021-10-05T20:03:11+02:00
2021-10-05T20:03:11+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Hazánkban összesen négy Vadlán-lik található, mind a Keszthelyi-hegység területén. Ezen misztikus helyeket és a Keszthelyi-hegység legszebb kilátópontjait, ösvényeit fűzi fel a Vadlán Ultra Terep (VUT) futóverseny 108 km-es távja. A 108 kilométer megtételére 18 óra áll rendelkezésre: ezen adatok ismeretében gyorsan kiszámolhatjuk, hogy a sikeres teljesítéshez 6 km/h-s átlagot kell hozni hegyeken-völgyeken át hullámozva. Teljesítménytúrázóként sokat álmodoztam arról az előző években, hogy jó lenne egyszer teljesíteni ezt a versenyt. Egyrészt mert klasszikus 100 km-es teljesítménytúra nincs a Keszthelyi-hegységben, másrészt mert nagyon tetszett a VUT útvonala. A koronavírus megjelenése óta sokkal több futóedzést iktattam be a mindennapjaimba, így idén már úgy éreztem, hogy reális eséllyel tudok szintidőn belül végezni. Be is neveztem a versenyre, majd aktívan vártam október első szombatját. Olyannyira aktívan, hogy egy héttel a nagy nap előtt a bal térdem külső részén fájdalmat éreztem egy hosszabb futás végén. Azonnal kényszerpihenőt rendeltem el magamnak a versenyig, a fájdalom szerencsére gyorsan el is múlt, tűnetmentesen - és optimistán - érkeztem meg péntek este Cserszegtomajra, a versenyközpontba. A tornateremben ekkor már zajlott a tésztaparty: grízes tészta és/vagy bolognai spagetti volt a menü. Kellett is a kalóriabevitel, elvégre másnap komoly kihívás várt mindenkire. Az energiabevitel előtt azonban még elintéztem a rajtszámátvételt valamint megcsodáltam a befutókövek garmadáját is: igazán méretes "kis" bazaltkövek voltak egytől-egyig, súlyuk jól példázta, milyen "könnyű" is ezekhez hozzájutni! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211001_181613.jpg" alt="img_20211001_181613.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egyedi befutókövek</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211001_181046.jpg" alt="img_20211001_181046.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rajtszámátvétel</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//img_20211001_180524.jpg" alt="img_20211001_180524.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Volt miből válogatni... :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">6 órakor megkezdődött a verseny előtti eligazítás, a főszervező minden fontos részletet ismertetett, amellyel tisztában kellett lennünk, valamint kaphattunk számos jótanácsot is ahhoz, hogy épségben és szintidőn belül teljesíthessük a megmérettetést. Ekkor derült ki számomra az, hogy a túra útvonala végig "turistajelzésekkel" van ellátva: fehér alapon fekete futófigurát kell követni ahhoz, hogy eltévedés nélkül abszolváljuk a futamot! Ezzel tulajdonképpen bármikor bejárhatjuk az útvonalat - annak egy részét - track nélkül is, akár felkészülés gyanánt, akár csak ha egy jót akarunk kirándulni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_143818.jpg" alt="img_20211002_143818.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csak a felfestett futófigurát kell követni... 108 km-en keresztül! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Eközben már én is megkóstoltam - aztán repetáztam is - a bolognai spagettit valamint teszteltem a "minta" frissítőpont felhozatalát is. A felhozatal igazán gazdag volt, mindenki megtalálhatta a magának kedvre valót, én a sajt - parizer - agyonsózott paradicsom szentháromságra esküdtem fel, desszertnek pedig kókuszos rudat preferáltam némi aszalvánnyal megfűszerezve.</p>
<p style="text-align: justify;">Már péntek este éreztem, hogy remek szervezőgárda áll a rendezvény mögött, akik mindent megtesznek értünk versenyzőkért, szívvel-lélekkel segítve minket ahhoz, hogy élményekkel tele térhessünk haza a verseny végén. De ne rohanjunk ennyire előre... A péntek éjszakát a Vadlán Hotelben töltöttem, sikerült időben lefeküdnöm ahhoz, hogy hajnali fél 5-kor kipihenten ébredhessek. Gyors összepakolás után negyed 6-kor már ismét a tornateremben voltam: leadtam a büdöskúti ellenőrzőpontra szánt csomagomat, majd a péksüti illatát követve lecsaptam egy kakaós csiga - pogácsa párosra. A pogácsa mellé a frissítőpontos asztalról szereztem még egy kis sajt - parizer - paradicsom triót is, csak hogy biztosan teli hassal szállhassak fel a 108-as buszra, abban reménykedve, hogy az el fog engem vinni a végállomásig.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//img_20211002_052240.jpg" alt="img_20211002_052240.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Reggeli kalóriabomba</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211001_182125_2.jpg" alt="img_20211001_182125_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a 108-as busz!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Háromnegyed 6-kor már a székelykapu mellett várta a mezőny a rajtot: igazi őszi időjárás fogadott minket odakint, 10 °C körül állhatott meg a hőmérő higanyszála. Ez nekem az a kategória, amikor ácsorogva már vastagabb ruháért kiáltok, ám mozgás közben még elégnek érzem a pólót. Így a rajtig hátralévő időszakot próbáltam kissé dideregve ugyan, de pólóban átvészelni. Komfortérzetemet egy rövid tűzzsonglőr-bemutató javította, melyet az első sorból élveztem a melegítő hatás érdekében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_054728.jpg" alt="img_20211002_054728.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Kereken 6 órakor eldördült a startpisztoly, a mezőny végén én is átkocogtam a rajtvonalon. Cserszegtomaj utcáin haladva elég gyorsan széthúzódott a mezőny: mindenki a saját tempójában tudott haladni. Én a "lassan járj, tovább érsz" elvet vallva mindig lassú tempóban szoktam kezdeni, hogy aztán szépen lassan bemelegedve - és kevésbé fáradtan - tudjam azt növelni, majd a vége felé a visszalassulást is jobban tudjam kontrollálni. Ezzel persze itt ugyan nem fogok tovább érni, elvégre a táv adott, de összességében a végére sokkal jobb állapotban maradok, mintha elsietném az elejét és összességében jobb idővel tudom abszolválni a távot. Most azonban a lassú tempó sem volt elég ahhoz, hogy a térdem ne jelezzen: nem volt kellő mértékű számára a pihenés. A fájdalom ugyan enyhe volt, de tisztában voltam azzal, hogy milyen sok lépést kell még ahhoz megtennem, hogy újra Cserszegtomajra érjek... Így az első ellenőrzőpontig azzal teltek a percek, hogy a szívem és az eszem viaskodtak arról, hogy mitévő legyek. A szívem természetesen vitt volna tovább, az eszem azonban azt súgta, hogy szálljak ki, elvégre később úgyis rosszabb lesz és minden egyes megtett méterrel a felépülés idejét növelem. Aztán amikor elértem az első ellenőrző pontot Reziben, a sok lelkes szervező-önkéntes látványa meggyőzött arról, hogy élvezni akarom még egy ideig ezt a feelinget. Így hát kissé fájdogáló lábbal ugyan, de folytattam utamat Rezi vára felé. Azonban azt eldöntöttem, hogy ha végig is csinálnom, akkor innentől a péntek este elhangzott "mind a 18 órás kifizettük" elvet alkalmazva, azaz csak annyit futva, amennyivel nem kell egy percig sem attól rettegnem, hogy kicsúsznék a szintidőből. Ennek megfelelően a várnál meg is álltam megcsodálni a panorámát: a felkelő Nap által megfestett zalai dombok látványa varázslatos volt! A szemközti dombtetőn a zalaszántói sztúpa fehér csúcsa hívogatott, alatta Zalaszántó portái fürödtek a napfényben. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_072428.jpg" alt="img_20211002_072428.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Rezi várából - távolban Zalaszántóval és a sztúpával</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ekkor jártam legközelebb az egyetlen Vadlán-likhoz, amelyet a verseny útvonala nem érint: a szomszédos Púpos-hegy ÉNy-i oldalában nyílik a kis barlangocska. Meredek lejtmenet következett a távelágazásig (50 km-en is lehetett indulni), innen Zalaszántóig szinte végig sík terepen haladhattunk. A műút után a Csetényi-patakot is metszettük, szerencsére most a szárazságnak köszönhetően könnyedén át lehetett kelni a vízfolyáson. Nem úgy, mint 2019 májusában, amikor a Tátika-Rezi túra 35 km-es útvonalát szalagoztam ki. Ekkor a patak vízhozama nem tette lehetővé, hogy száraz lábbal át lehessen azon kelni, a patakra keresztbe kidőlt vastag fán egyensúlyozva próbáltam átjutni a túloldalra, amikor is elvesztettem az egyensúlyomat, és beledőltem a patakba. Emlékezetes pillanat volt, derékig süllyedtem a vízben! Másnap a túra ezen távját a javaslatomra meg sem rendezték, így én voltam annak egyedüli "teljesítője"! :)</p>
<p style="text-align: justify;">Széles mezőkön keresztül kocogtam tovább, szemközt a Vár-hegy hívogatott Tátika várának romjaival, ha pedig hátrafordultam, Rezi vára köszönt rám ismerősként. Az idillt pedig a mindenfelé nyíló őszi kikericsek és az előbújó gombák tették teljessé.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_075108.jpg" alt="img_20211002_075108.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őszi kikericsek terepfutóval és a Tátika várát rejtő heggyel</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_075457.jpg" alt="img_20211002_075457.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érdemes volt megfordulni: a távolban feltűnt Rezi vára is</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_075955.jpg" alt="img_20211002_075955.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őszi kikericsek mindenfelé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Zalaszántót elérve frissíthettem, majd energiával feltankolva megkezdtem a sztúpához tartó hegymenetet. A faluban érintettem a Kotsy vízimalmot, melynek ajtaja ezúttal nyitva volt, így be is néztem gyorsan az udvarára, hátha megtalálom annak vízikerekét. Nem jártam sikerrel, mint később megtudtam a kerék az épületen belül található, hogy védjék azt az időjárás viszontagságaitól. Hangulatos hétvégi házakat mellőzve, kellemesen emelkedő úton értem fel a hegytetőn álló sztúpához, mely körül tettem egy tiszteletkört, mielőtt lejtmenetbe kezdtem volna.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_083535.jpg" alt="img_20211002_083535.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Béke Sztúpa</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A lejtmenet végén újabb frissítési lehetőség volt, a Kovácsi-hegy megmászása előtt kellett is az erő. A Kovácsi-hegy vulkanikus eredetű, ezzel először az egykori bazaltbánya mellett elhaladva szembesültem saját szemeimmel is, a bányaudvar tetejéről ráláthattam az egész bányára.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_092306.jpg" alt="img_20211002_092306.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kovácsi-hegy, felhagyott bazaltbánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen már csak néhány lépésnyire jártam az első, általam is érintett - vidornyaszőlősi - Vadlán-liktól, mely egyben a legnagyobb is! A barlang felett újabb frissítőpont volt, így újabb energialökettel érkeztem le a barlang bejáratához. A 24 méter hosszú barlang egy - a szomszédos bazaltutcára merőleges - repedés nyomán jött létre, méretei és beosztása arra is alkalmassá tették, hogy ugyan csak időszakosan, de emberek lakóhelyéül szolgáljon. A barlanghoz legenda is fűződik, mely annak nevéhez is hozzájárult. E szerint a Kovácsi-hegy környékén egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, melyet a lány szülei nem néztek jó szemmel. A szülők meghívták magukhoz a szegény legényt, akit leitattak, majd megölettek. Amikor a lány ezt megtudta, fájdalmában elmenekült otthonról és a barlangban élte le élete hátralévő részét.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_092849.jpg" alt="img_20211002_092849.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A vidornyaszőlősi Vadlán-barlang bejárata</em></p>
<p style="text-align: justify;">A barlangtól kalandos úton, bazaltsziklákon szökdécselve ereszkedtem le Zala megye egyik csodájához, a Kovácsi-hegy bazaltutcájához, melyet egy ún. suvadásos letörés alakított ki a hegyet borító bazalt nyugati peremén, mai alakjára pedig az erózió formálta. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_093118.jpg" alt="img_20211002_093118.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Kovácsi-hegy bazaltutcája</em></p>
<p style="text-align: justify;">A bazaltutcán végighaladva minden lépést át kellett alaposan gondolni, ilyen bokatörő terepen ugyanis könnyen beüthet a krach. A látványos szakasz után kellemes lejtő következett Nagygörbő határáig, ahol újabb frissítőpont várt rám a már megszokott lelkes és mindenben segítőkész önkéntesekkel. Gyors frissítés után robogtam is tovább, már amennyire lehetett, ugyanis amit az imént elvesztettünk szintet gyorsan visszakaptuk. A lokális maximumot elérve újra könnyed kocogásba kezdtem: széles mezőkön keresztül vezetett az út egészen a Tátikahidegkúti majorig. Kereszteztem a műutat, majd a magasfeszültségű vezetékek "oltalmazása" alatt értem el a következő frissítőpontot. Kellett is az energia, elvégre a következő megoldandó feladat Tátika várának meghódítása volt! Szapora léptekkel, de gyalog vettem be a várromot, az extra energiát pedig az elágazásban kapott meglepetés házi szőlő adta, mennyei volt! :) A vár falmaradványai mellől megálltam megcsodálni a panorámát: láthattam a már korábban becserkészett Rezi várát és a Béke Sztúpa csúcsát is, de ha nyújtózkodunk, láthatjuk Sümeg várát is. A várhegy meghódításáért pedig még ajándék Vadlános karkötőt is kaptam, igazán kedves gesztus volt. S ha már itt voltam, kértem is egy képet a vár őrzőjétől! :)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_110737.jpg" alt="img_20211002_110737.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>Kilátás Tátika várából a Zalaszántói-medence felé</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_110801.jpg" alt="img_20211002_110801.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tátika várában</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_110741.jpg" alt="img_20211002_110741.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vadlános karkötő</em></p>
<p style="text-align: justify;">A várból visszakocogtam az útelágazásig, ahol újabb szőlőszemezgetés után folytattam az ereszkedést. Az OKT útvonalán haladtam, nem lepődtem meg azon, hogy több túrázó is jött velem szemben, ahogy azon sem, hogy a Fekete-tó ebben a szárazságban inkább egy pocsolyára hasonlított... Várvölgyig végig szuper utakon haladhattam, nagyon örült a térdem az egyenletes talajnak. Így nem is kellett kocognom ahhoz, hogy tartsam a 7 km/h-s tempót, síkon kényelmesen tudtam ezt gyalogolva is hozni. <em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_120346.jpg" alt="img_20211002_120346.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Várvölgy felé</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_121211.jpg" alt="img_20211002_121211.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ha elfáradnánk, lehet próbálkozni a kisvasutas teljesítéssel... :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Várvölgyön a buszmegállónál találtam rá a frissítőpontra, ahonnan újabb emelkedő következett a Kő-orra tömbje felé. Várvölgy Felsőzsid részének temetőjén is áthaladtam, több - számomra - különleges sírkőre lettem itt figyelmes, de a Szent Péter Pál kápolna is megérte a fotót.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_122108.jpg" alt="img_20211002_122108.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Szent Péter Pál kápolna</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A temető után felbukkant a Kő-orra gerince is, melyet ugyan teljesen nem kellett megmásznom (annak tetején sajnos kilátás nincs, csak dzsindzsa, megmásztam már korábban), de így is szuszogtató percek következtek, a jelzések egyre kalandosabb ösvényekre vezettek, míg végül egy vízmosás/árok peremén találtam magam, oda kellett figyelni minden lépésre, a fák gyökerein át kellett egyensúlyozni több helyen is!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_122309.jpg" alt="img_20211002_122309.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jobbra a Kő-orra</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_123146.jpg" alt="img_20211002_123146.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az út a fától jobbra, annak gyökerein át vezetett! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az árokból kiérve újra könnyedén járható utakon bandukoltam, a Kő-orra csúcsát szintező utakon kerültem meg. Újra becsatlakozott az OKT, újra túrázókkal találkoztam, a kedvenc piros-fehér-zöld pados kilátópontnál meg is álltam egy csapattal beszélgetni és megcsodálni a Tapolcai-medencére nyíló panorámát, mely nagy kedvencem. Fel is töltött a látvány, Vállusig újra kocogásba kezdtem!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_130055.jpg" alt="img_20211002_130055.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Háttérben a Tapolcai-medence tanúhegyei</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Vállus határában található a verseny során érintett második Vadlán-lik, mely jóval kisebb, mint vidornyaszőlősi társa, mindössze 4,5 méter hosszú. Annak bejárata mellett van a Medvehagyma tanösvény 4. állomása, ahol a barlang kialakulásáról is olvashattam: "A Vadlánlik barlang vízszintes rétegződésű lapokból álló sziklaképződmény, amely kibillenés következtében omlott le. Az élére állt, egymáshoz támaszkodó kőlapok között alakult ki a hasadék, ezt nevezték népiesen a "vadlányok" búvóhelyének." </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_133140.jpg" alt="img_20211002_133140.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_133159.jpg" alt="img_20211002_133159.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vállusi Vadlánlik</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><b>Vadlánlik legenda</b></p>
<p style="text-align: justify;">Tényleg vannak vadlányok?</p>
<p style="text-align: justify;">"Rám nézett, s a szememen láthatta, hogy éjezek a mesére.</p>
<p style="text-align: justify;">- Hát, én még nem találkoztam eggyel sem, de dédanyám mesélt róluk. Tudod, a vadlányok a hegyekben kószálnak. Úgy élnek, mint az erdő többi vadja. Nem művelnek földet, nem nevelnek csirkét, libát. Nyáron a vadkomlóval sűrűn átszőtt bokrok között a mohára heverednek le éjszakára. Napkeltekor a Pad-kő szikláin melegednek. Gombát szednek, erdei gyümölcsöt, madártojást esznek, s forrásvizet isznak hozzá. Ha esik, az öreg bükkök odvában húzzák meg magukat, míg tovavonul a fergeteg. Késő ősszel sziklahasadékokban és barlangokban vernek tanyát. Mezítláb járnak (...) Gyönyörű énekük itt is, ott is felcsendül. De nem tudod, valójában honnan is szól. Ha nyomába szegődsz, egyre messzebbre csal. Megpillantani még sem tudod, reád kacag, s újra eltűnik... Hajnalban a partról halász legényeket, a györöki Szerelem-dombra csábítják, s ott lelik bennük kedvüket." </p>
<p style="text-align: justify;">Forrás: Medvehagyma tanösvény 4. állomása</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Bár még a késő ősz messze van, csak felmásztam a sziklához, hogy bekukkantsak a hasadékba, hátha rálelek egy vadlányra... Nem jártam sikerrel, de még fogok járni a gyenesdiási barlangnál és a Pad-kőn is, hátha majd ott! A hasadéktól jött a túra legkeményebb emelkedője, meg kellett mászni a Láz-tetőt: 500 méteren 100 méter szint várt rám. Eszembe jutott a Mátra 115, ez az emelkedő oda is simán beférne! A hegytetőt elérők jutalmat kaphattak, amennyiben hajlandók voltak még néhány métert mászni az ott álló kilátó tetejére. A kilátás meseszép volt...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_134116.jpg" alt="img_20211002_134116.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Láz-tető</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_134007.jpg" alt="img_20211002_134007.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Távolban a Kő-orra vonulata</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_134013.jpg" alt="img_20211002_134013.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szemben a Tátika, balra a Zalaszántói-medence és az azt körülölelő hegyek</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_134021.jpg" alt="img_20211002_134021.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Arra tovább!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_134849.jpg" alt="img_20211002_134849.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A meredek lejtmenet végén</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kilátást elmentve emlékeim közé visszaereszkedtem a meredek domboldalban a völgybe, majd kellemesen emelkedő úton haladtam egészen a Szent Miklós-forrásig, amelynek hűsítő vizét - mint mindig - megízleltem. A patak túloldalán megnéztem a kolostorromot is, hogy történt-e változás az elmúlt 2 évben, de ugyanolyan állapotban találtam rá a letakart falmaradványokra.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_141600.jpg" alt="img_20211002_141600.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Miklós-forrás</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_141823.jpg" alt="img_20211002_141823.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Miklós kolostorrom</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kolostor romjaitól már csak néhány percre jártam az egyik legkülönlegesebb helytől a hegységben, a katonai kutyatemetőtől. Itt nyugszanak azok a kutyák, akik a Vállus határában egykor üzemelő katonai bázison szolgáltak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_142401_2.jpg" alt="img_20211002_142401_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Katonai kutyatemető az erdő mélyén</em></p>
<p style="text-align: justify;">Büdöskútig laza kocogásba kezdtem, a verseny második "központjába" szájharmonikás kísérettel léptem be, nagy élet zajlott a bázison, itt is - ahogy mindenhol máshol - minden óhajom-sóhajom próbálták azonnal megvalósítani a kedves segítők. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_143555.jpg" alt="img_20211002_143555.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Büdöskút először</em></p>
<p style="text-align: justify;"> Felfrissülve folytattam az utamat, enyhe emelkedőt követően a Keszthelyi-hegység platóján haladtam egészen a hegység keleti meredek letöréséig. Balatonedericsig a lejtési szög számomra kegyetlen volt, a meredek lejtőn minden lépés komoly fájdalmat jelentett, így nem csoda, hogy újra elgondolkoztam a feladáson. "Pechemre" azonban a túra számomra legszebb része következett: a Balatonederics feletti szőlőhegyen kanyargó útvonal végig mesés panorámát kínált, így nagyon gyorsan elszállt a feladás gondolata, teljesen lekötötte az agyamat az elém táruló látvány! Innen látható leginkább a Balatonederics túlfelén lévő mocsaras terület, mely egykor a Balatonhoz tartozott, csak a lecsapolások-szabályozások után került leválasztásra a magyar tengerből. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_151337.jpg" alt="img_20211002_151337.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Balatonedericsre</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_151504.jpg" alt="img_20211002_151504.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Balról jobbra a leghíresebb tanúhegyek: Szent György-hegy, Tóti-hegy, Gulács, Badacsony</em></p>
<p style="text-align: justify;">Néhány perc erejéig biciklis kísérőt is kaptam egy helyi bácsi személyében. Egészen a tájházig jött velem, közben beszélgettünk, megtudtam róla, hogy korábban NB2-es kézilabdázó volt és sokat futott a Balaton körül, ám most 80 évesen már nem fut, csupán a biciklizik... Szeretnék én is ilyen aktív lenni 80 évesen (no meg megélni azt...)! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_152127.jpg" alt="img_20211002_152127.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Biciklis kíséret Balatonedericsen - ügyelve a GDPR-ra :)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_152327.jpg" alt="img_20211002_152327.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A látvány megunhatatlan...</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tájház melletti frissítőpont különlegessége a darált húsos-tormás batyu volt, melyből "csomagoltam" is későbbre, annyira jól esett a húsvéti feelinget adó falatka. Meglepetésemre néhány perccel később újra frissíthettem, ezúttal a Diós pincészet bejáratánál! A magán frissítőponton a szőlőt több formában is meg lehetett kóstolni, éltem is ezekkel. Előbb egy pohár fröccs oltotta szomjamat, majd cukorban gazdag szőlőszemeket csipegethettem. Eközben pedig természetesen szóba is elegyedtem a frissítőpont üzemeltetőjével. Megtudtam tőle, hogy az Edericsen túl lévő mocsaras részt Kongónak is nevezik. Erről rögtön eszembe is jutott a szintén a faluban található Afrika Múzeum is, melyet Nagy Endre vadász és zoológus hozott létre saját villájában Afrikából hazatérve. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_154051.jpg" alt="img_20211002_154051.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_154115.jpg" alt="img_20211002_154115.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Frissítés a Diós pincészetnél</em></p>
<p style="text-align: justify;">A napsugarak egyre kisebb szögben világították meg a tájat, ezzel együtt lett percről-percre szebb a panoráma, már ami a fényeket illeti. Nem tudtam betelni a látvánnyal, szinte biztos, hogy ezek a szakaszon haladtam a leglassabban, ki akartam minden percét élvezni! Az ex-Balaton mocsárvilága, a Szigliget környéki hegyek (Királyné szoknyája, Hálás-tető, Vár-hegy) a szigligeti várral, a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, a Szent György-hegy... Varázslatos!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_154359.jpg" alt="img_20211002_154359.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mesevilág</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kongó és az Afrika Múzeum után már meg sem lepődtem azon, hogy az egyik Új-hegyi garázsajtatán óegyiptomi feliratot pillantottam meg... Kis utánajárás után kiderült, hogy itt működik az óegyiptomi nyelvtörténet egyik meghatározó magánkutatóhelye Takács Gábor egyiptológus révén. A ház garázsa, amin a feliratot is láttam pedig egy szabad iskolának ad otthont, ahol az ókori Egyiptom után hobbiszinten érdeklődők és a téma szakértői egyaránt képezhetik magukat. (<a href="https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/balatonederics-oegyiptomi-nyelviskola-es-kutatohely-egy-ujhegyi-garazsban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás)</a></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_155454.jpg" alt="img_20211002_155454.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_160156.jpg" alt="img_20211002_160156.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_160235.jpg" alt="img_20211002_160235.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Idill a Külső-hegyen</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Külső-hegy szőlősorai között igazán hangulatos présházak bújtak meg, mögöttük pedig a Keszthelyi-hegység szintén rendkívül meredek, délkeleti letörését vehettem alaposan szemügyre, hatalmas dolomitsziklák díszítették a hegység felszínét. Azokban több barlang is keletkezett az évmilliók alatt, ezek közül a legnagyobb, a Csodabogyós-barlangot is ezen sziklák rejtik. Hamarosan el is értem a most zárva lévő barlang bázishelyét, innen indulnak a vezetett barlangtúrák a hegység gyomrába. Nekem már kétszer is volt lehetőségem végigjárni az alaptúrát, melyet mindenkinek csak ajánlani tudok, a Függőkert cseppkővilága és a kúszós-mászós járatok életreszóló élményt adnak! ;)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/vut1.jpg" alt="vut1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csoda(bogyós-barlang)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Most a barlanglátogatás természetesen csak az emlékeim révén történt meg, ám a barlang bejáratához vezető meredek kaptatót ezúttal is megkaptam, bár most legalább nem overallban, hanem jól szellőző technikai pólóban tehettem meg, így különösebben nem viselt az meg. Pele apó ösvényén haladtam tovább, melynek legjobban várt pontja a Batsányi kilátó volt. Olyannyira belemerültem a látványba, hogy annak megörökítése aztán nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna... Panorámakép elmaradt, a sima képek is életlenek lettek... De talán még így is meggyőzőek ahhoz, hogy ha erre jártok, ne hagyjátok ki a kilátó meghódítását!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_163647.jpg" alt="img_20211002_163647.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Batsányi kilátó</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/vut2.jpg" alt="vut2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>"Panorámakép"</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen meredek ereszkedés következett Balatongyörök talán legszebb részéhez, a Szépkilátóhoz. A hegység déli peremén kanyarogva éreztem először az őszt: a fenyőerdők mellett őszi színekben pompázó cserszömörcések között vezetett szinte végig az utam. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//img_20211002_164057.jpg" alt="img_20211002_164057.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szépkilátó büfésoránál volt a következő frissítőpont, ahol még hangosbemondóval is buzdítottak a pontőrök. Rajtuk kívül autók tucatjai parkoltak az út szélén, ugyanis itt találkozott a Vadlán Ultra Terep és az Ultra Balaton verseny. Sok-sok aszfaltkoptató futót láthattam, igazi majálishangulat uralkodott, egyszer talán majd oda is eljutok!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_165112.jpg" alt="img_20211002_165112.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szépkilátó - "magányos" terepfutó előttem a sok UB-s kocsi között</em></p>
<p style="text-align: justify;">Míg az UB minimális szintet tartogat, addig én újra hegymenetbe váltottam, a Garga-hegyet kellett ezúttal meghódítanom. Mellőztem egy látványos - egykori - mészkőbányát, majd kellemesen emelkedő úton, szinte egy tiszteletkört téve értem fel a hegytetőre, ahol a Bél Mátyás kilátó áll. A kilátóban ismét sikerült néhány percet eltöltenem, amikor jöttem le éppen utolért egy versenyzőtársam, alig akarta elhinni, hogy felmentem a kilátóba... Mondtam is neki, hogy eddig az összesbe felmentem, elvégre az időmbe bőven belefér... :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_165425.jpg" alt="img_20211002_165425.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_171214.jpg" alt="img_20211002_171214.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Garga-hegyre</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_171545.jpg" alt="img_20211002_171545.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_171612.jpg" alt="img_20211002_171612.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em></em><em>Kilátás észak felé</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/pano_20211002_171634.jpg" alt="pano_20211002_171634.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ez aztán a kilátás... - Bél Mátyás kilátó</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Garga-hegyről a lábamnak is jóleső lejtőn jutottam el a Bélapi pihenőhöz, ahol többen is a lemenő Nap éltető sugarait próbálták még kiélvezni, én azonban újra az erdő mélyébe vetettem magam, jó kis emelkedő után már a Csereze-hegy környékén jártam, ahonnan akár egy kötélpályán is át lehetett volna csúszni a szomszédos Vas-hegyre, ehelyett előbb le kellett menni szinte Vonyarcvashegyig, hogy onnan újra hegymenetbe kapcsolva közelítsem meg a Vas-hegyet, tetején a Kitaibel Pál kilátóval.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//img_20211002_175800.jpg" alt="img_20211002_175800.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kitaibel kilátó - LEZÁRVA :(</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen terveztem megnézni a naplementét, azonban amikor felértem nagyot kellett csalódnom: a kilátót lezárták, annak lépcsősorát lebontották... Két éve még ráláthattam innen a Keszthelyi-öbölre! Reménykedtem abban, hogy a Fénykeresztnél kapok egy kis kárpótlást, azt ugyanis még csak lentről láttam, annak tövéből még sosem nézhettem le Vonyarcvashegyre. Elérve a keresztet láthattam, hogy innen sem lesz fullos kilátás, de legalább valamit engednek látni a fák!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_180126.jpg" alt="img_20211002_180126.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_180144.jpg" alt="img_20211002_180144.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Naplemente a Fénykereszttől<img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_180208.jpg" alt="img_20211002_180208.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>Kálvária stáció</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Fénykereszttől az oda felvezető kálvária stációi között ereszkedtem le, ez az ereszkedés ismét megviselte a térdemet, de szerencsére rövid volt, és a végén frissítőpont várt rám, ezúttal szalámival is! :) Ami elmaradt a valóságban, azt a Batsányi utcában pótolhattam, ilyen lehetett a naplemente:</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_181006.jpg" alt="img_20211002_181006.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_181736.jpg" alt="img_20211002_181736.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Vonyarcvashegyet hamar a hátam mögött hagytam, annak határában egy érdekes épületre lettem figyelmes, a modern építészet különleges dolgokra képes! Cseri-kapunál sikerült néhány extra métert megtennem, de gyorsan korrigálni tudtam, már félhomályban értem el a gerincutat, amely egészen a Pad-kőig vezetett. Eszembe is jutott, hogy itt elvileg újra esélyem lenne vadlányokkal találkozni, elvégre ide jönnek ki a napfelkeltekor melegedni. Igen, tudom... Én pedig pont napnyugtakor jártam erre, amikor a levegő éppen lehűlni készül... Nem is jártam szerencsével, fejlámpám fényével csak a kilátót tudtam megvilágítani, ott melegedő vadlányokat nem. Az arborétum hatalmas fenyőfái kísértek el Büdöskútra, amelyet most már másodszorra érintettem a versenyen. Magamhoz vettem a depózott cuccom egy részét (tartalék fejlámpa, meleg ruha), majd néhány falatot bekapva folytattam is az utamat, nem akartam kihűlni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_191414.jpg" alt="img_20211002_191414.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Büdöskút másodjára</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Büdöskúti turistaház mellett autók pihentek, én pedig az előttem álló lejtőn pihenhettem volna, ám a Vadvíz-árok igazi térdgyilkos terepnek bizonyult, így inkább próbáltam minél előbb leérni annak aljába. Jutalmam egy combos emelkedő volt, amit már újra élveztem, a felfeléket mind erővel, mind térddel jól bírtam. Kellemes hullámzás végén értem el a Pető-hegyet, melynek tetején a Berzsenyi Dániel kilátó áll. Annak felső szintjén pedig hamarosan én álltam, hogy megnézzem a környéket, hogyan fest éjszakai módban! Megállapíthattam, hogy Hévíz környéke elég sűrűn lakott, rengeteg lámpatest világított a távolban.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_195018.jpg" alt="img_20211002_195018.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Amikor egy versenynek saját jelzése és irányítótáblája is van... Menő!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_200737.jpg" alt="img_20211002_200737.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Berzsenyi kilátóból Hévíz felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor épp a "kilátást" próbáltam megörökíteni, lentről érdeklődő hang kérdezi, mit látok fentről. Mint később kiderült Határ Csabi ért utol, akivel innentől egészen a célig együtt mentem, jókat beszélgetve csak annyit adtunk ki magunkból, ami ahhoz kellett, hogy ne kicentizve érjünk vissza Cserszegtomajra. Hosszas ereszkedést követően értük el a verseny során érintett harmadik - gyenesdiási - Vadlány-barlangot. Itt sem mutatták meg magukat a legendás lények, a barlang utáni visszamászás azonban annál legendásabb: rövid, de kegyetlen meredek! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211002_203744.jpg" alt="img_20211002_203744.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gyenesdiási Vadlány-barlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">A barlangtól csak néhány lépést kellett megtennünk a gyenesdiási bánya pereméig, ahol különösképpen elkél az óvatosság, erre a pénteki esti eligazításon is felhívta a rendezőség a figyelmet. Alapos munkát végeztek a pályakijelölés során, így tényleg nagy balszerencse kellett volna ahhoz, hogy ne vegyük észre a "sötétben" azokat a részeket, ahova még véletlenül sem szabad kilépni. A bánya után leereszkedtünk Nagymezőre, ahol újabb frissítőpont üzemelt, ám amikor már azt hiszi az ember, hogy feltöltheti energiakészleteit, a kedves irányító emberek feltereltek minket a Varsás-hegyre, a Festetics kilátóhoz. Ez persze előre tudatták is velünk még pénteken, így nem ért váratlanul a dolog, a kis karikát gyorsan abszolváltuk is, főleg, hogy ez a kilátó is le volt zárva... Nagymezőn az utolsó nutellás palacsintákból meríthettünk erőt a hátralévő 12 km-hez. </p>
<p style="text-align: justify;">Könnyed aszfaltos szakasz után rövid és küzdelmes emelkedő következett, ezzel vette kezdetét az utolsó terepszakasz, mely során a Meleg-hegyet kerültük meg nagy ívben, hogy aztán Gyenesdiás házai között trappoljunk tovább. Gyenesdiás után Keszthelyt is érintettük, majd Cserszegtomaj szélén a Mobil Gáz benzinkútnál tankolhattunk fel a versenyen utoljára. Innen szinte végig aszfalton haladtunk, fel-le hullámozva Cserszegtomaj portái között, hogy végül negyed 12-kor megláthassuk az iskolát, mely a mostani kalandunk utolsó állomása volt. Áthaladva a célvonalon fogadtuk a gratulációkat, kiválasztottuk a legszimpatikusabb befutókövet, majd gulyásleves - bolognai spagetti kombinációval töltöttük fel hasunkat. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211003_013859.jpg" alt="img_20211003_013859.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Remek rendezvény volt, mindenkinek csak ajánlani tudom, bár a szervező egyesület nonprofit, de ettől még tagjai egytől egyig profik! :) </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F05%2Fvadlanok_nyomaban_a_keszthelyi-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F05%2Fvadlanok_nyomaban_a_keszthelyi-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F10%2F05%2Fvadlanok_nyomaban_a_keszthelyi-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vadlányok nyomában a Keszthelyi-hegységben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/10/05/vadlanok_nyomaban_a_keszthelyi-hegysegben#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16707942" border="0" /></a><br /></p>
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20211001_181613.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/09/23/tekerges_a_vajdavar-videk_nyugati_peremen
Tekergés a Vajdavár-vidék nyugati peremén
2021-09-23T22:07:09+02:00
2021-09-23T22:07:09+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09071.jpg" alt="09071.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Látnivalókból nem lesz hiány!</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Vajdavár-homokkővidék hazánk egyik legkevésbé ismert hegysége, melynek nyugati peremén, a Bárna-patak völgyében található Mátranovák. Hangulatos dombok ölelik körbe, ennek ellenére turistautakban rendkívül szegény vidék... Talán a mátranováki fanyűvő lehet a magyarázat! Egy időben ugyanis Mátranovák környékén több bejelentés is érkezett arról, hogy egy nagyjából két méter magas, fehér szőrű, emberszerű lényt láttak az erdők mélyén járkálni. Aztán hamar kiderült, hogy a fanyűvő valójában nem egy misztikus lény, hanem hús-vér ember: egy mátranováki fafaragó bácsi, aki gyakran járta a környező erdőket faanyag után kutatva, mindezt betegsége miatt az utolsó éveiben már nagyon görnyedten tudta csak megtenni (sajnos azóta már meghalt a bácsi). A legendás lényt azóta nem észlelték, így nyugodt szívvel vethettem be magam az erdők mélyére. A modern technika és a hagyományos térkép kombinálásával pedig attól sem kellett tartanom, hogy a jelzetlen ösvények "dzsungelében" elvesszek.</p>
<p style="text-align: justify;">Mátranovák központjából indultam: benőtt sínpár kísért utam első perceiben, jelezvén, hogy itt néhány évtizeddel ezelőtt még jóval nagyobb élet lehetett. A 83-as számú Mátramindszent-Mátranovák-Homokterenye vasútvonal maradványait láthattam, melyet 1887-ben adtak át a mátranováki szénbányák kiszolgálása érdekében. Érdekes, hogy egészen 1911-ig személyszállítást nem is végeztek a vasútvonalon, csak teherforgalom volt. A szénbányák bezárásával a legfőbb fuvaroztató a faluban működő Ganz gyár volt, ahol előbb hídelemek, majd vasúti kocsik alvázának gyártásával foglalkoztak. Itt készült többek között a Dunaföldvári híd és az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd is. A vasúton a személyszállítás 1994-ben, a teherszállítás pedig 1995-ben szűnt meg a vonalon, 2009-ben pedig a szaporodó anyaglopások miatt a pálya nagy részét fel is szedték. Ha vonat már is fog ezen a vidéken zakatolni, a Ganz utód Bombardier gyár napjainkban is itt gyártja a vasúti forgóvázkereteket. </p>
<p style="text-align: justify;">A mátranováki kőszénbányászatra a falu központi részén található Bányász Emlékház és a Bányász Emlékpark is emlékeztet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180215.JPG" alt="p1180215.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bányász Emlékpark Mátranovákon</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180220.JPG" alt="p1180220.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Márton templom</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mátranovákot magam mögött hagyva Homokterenye temetője felé indultam el, hogy az ott található Szent Márton templomot megnézzem. A dombtetőn álló egyhajós templom hajója és szentélye a 13. század második negyedében épült, a karzat két pillére és a nyugati homlokzat támpillérei a 13. század végén, a 15. század elején pedig a déli oldal gótikus kaput kapott. 1801-ben a pusztuló oldalépítményeket lebontották, az épület további részeit helyreállították, ekkor épült a sekrestye és a huszártorony. A hajót 1920-ban boltozták be, a kazettás mennyezetet pedig eltüzelték. A templomot sajnos csak kívülről tudtam megnézni, ám a bejáratától tapasztalható kilátás kárpótolt! A reggelre leült felhő misztikussá tette a tájat: a völgyben elterülő Homokterenyét itt-ott eltakarta, ám a távolban magasodó mátrai bércek tisztán látszottak. </p>
<p style="text-align: justify;">A templomtól visszasétáltam Mátranovák határába, majd a Tó-alja-dűlő rétjein folytattam az utamat: a gerincen végigsétálva élvezhettem ki igazán a környékre nyíló fantasztikus panorámát a Mátra, a Medves és a Vajdavár-vidék felé egyaránt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180229.JPG" alt="p1180229.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gerincút mesés kilátással</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180234.JPG" alt="p1180234.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Előtérben a Szent Márton templom, a völgyben Homokterenye házai, a távolban pedig a Mátra vonulatai</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180240.JPG" alt="p1180240.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09072.jpg" alt="09072.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felső képeken a Szent Márton templom látható, háttérben a Galya-tető vonulatával (bal oldali), valamint a Kékes-tető vonulatával (jobb oldali), a jobb alsó képen pedig előbukkanik a ködfelhő alól a Homokterenyei-horgásztó is</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong></strong>A Hegyeskei borókás legelő felé vettem az irányt, hangulatosan hullámzó dombok kísérték továbbra is utamat. A védett terület elérése előtt kereszteztem a Bárna-patakot, ezzel hivatalosan is belépve a Vajdavár-homokkővidékre. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180255.JPG" alt="p1180255.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a Hegyeskei borókás legelő!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180257.JPG" alt="p1180257.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszatekintés a Bárna-patak völgyéből</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180264.JPG" alt="p1180264.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszatekintés a Hegyeskei borókás legelő oldalából, a kép közepén lévő úton közelítettem meg területet</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Hegyeskei borókás legelő 78 hektáros természetvédelmi terület, a borókán kívül több védett növény- és állatfaj otthona. Találkozhatunk itt a növényeket nézve árvalányhajjal, tavaszi hériccsel, feketéllő kökörcsinnel, a madárvilágot nézve pedig gyurgyalagokkal vagy akár hamvas küllőkkel is. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180268.JPG" alt="p1180268.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Boróka</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Hármas-bérc gerincútján folytattam az utamat, szinte végig forgolásztam a Hányás-tetőig tartó panorámás szakaszt, elvégre a haladási irányommal ellentétesen volt a legszebb a kilátás a Mátra és a Medves felé. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180273.JPG" alt="p1180273.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="text-decoration: underline;"></span>Visszatekintés a Hármas-bércen sétálva</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180275.JPG" alt="p1180275.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bárnai Nagy-kő</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180282.JPG" alt="p1180282.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Távolban a Mátra</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180284.JPG" alt="p1180284.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hármas-bérci szekérút</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Kajra-főnél értem el a Kohász Kék turistautat, itt egy kis "bozótharc" után remek kilátópontra is leltem, a távolban az Ajnácskői-hegység csúcsai bukkantak fel, sok emléket előidézve bennem, jól megizzasztottak már a Zaboda és a Ragács csúcsai. De a leglátványosabb csúcs nem a nagyok közül került ki, hanem a legkisebb: az ajnácskői vár romjait rejtő vulkáni kúp!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180285.JPG" alt="p1180285.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Kajra-főtől észak felé</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180286.JPG" alt="p1180286.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ajnácskői-hegység "közelebbről"</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180287.JPG" alt="p1180287.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tovább "közeledve", ott az ajnácskői várat rejtő látványos vulkáni kúp</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180298.JPG" alt="p1180298.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vajdavár-vidék végtelen hullámzó világa - távolban halványan a Bükk is feltűnik (jobbra)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Kis-Rákos és a Nagy-Rákos közötti völgyben ereszkedtem le - immáron a felújított (!) kék kereszt jelzéseket követve -, hogy ráleljek a Szénlopó táróra. Mellettem mély, szurdokszerű völgy kanyargott, így a táró felé elég meredek hegyoldalban kellett leereszkednem. Meredek volt ugyan, de csak néhány tíz métert kellett "gatyaféken" megtennem, szerencsémre pont a Szénlopó-táró bejáratához érkeztem le. Ám még a tárónál is látványosabbak voltak a táró bejáratánál összefutó patakok völgyei, így először ezeket fedeztem fel. A most szelíden csörgedező patakok nem mindig mutatnak ilyen barátságos képet, ezt jól mutatta, hogy a völgy mélyén milyen nagy szélességben mosták ki a földet onnan, felszínre hozva a vidéken felépítő homokkövet. Látványos homokkőlépcsőkkel is találkoztam, de a homokkő repedésein átszivárgó víz által a hegy gyomrából kimosott, majd a felszínre jutva kicsapódott fémek (vas, mangán) narancssárgás-barnás színe tette igazán különlegessé számomra ezeket a szurdokokat. Ezen apró vízfolyásokból áll össze a Rákos-, majd a Kajra-patak!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09072_1.jpg" alt="09072_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09073.jpg" alt="09073.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Homokkőszurdokok homokkőlépcsőkkel, látványos fémkicsapódásokkal a Szénlopó táró környékén</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180338.JPG" alt="p1180338.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámakép a Szénlopó táró bejáratánál</em></p>
<p style="text-align: justify;">A szurdokvölgyek felfedezése után már jöhetett a Szénlopó táró! A 15 méter hosszú, láthatóan mesterséges vágat alját víz borította, így csak 1-2 lépést tudtam haladni befelé, onnantól már gumicsizma kellett volna a továbbjutáshoz. Fejlámpám így is teljesen bevilágította a teljes tárót. Érdekessége, hogy bár homokkőbe vájták, tetejét mégis ezernyi apró cseppkő díszíti! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09074.jpg" alt="09074.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szénlopó táró</em></p>
<p style="text-align: justify;">A völgyben kanyargó patakot követtem egészen addig, míg az el nem érte a kék négyzet turistautat. Útközben még egy forrást is találtam, de az egész szurdoktúra kalandos volt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09075.jpg" alt="09075.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Rákos-patak szurdokában</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A kék négyzet turistaút Istenmezejét és Mátranovákot köti össze, előbb Istenmezeje felé tettem egy rövid kitérőt Bagolytanyára, ahol nem csak egy hangulatos kulcsosház áll, hanem egy Mária kegyhely is található. A Mária kegyhely mellett fontos információt tartalmazó lap olvasható: változás történt a környék turistaút-hálózatában! A Mária kegyhely és a Bikág-bérc között a sárga sáv turistaút fonódása megszűnt, a Bikág-bérc és a Szénás-rét között pedig piros keresztre festették át a sárga sávokat. Nem sokat túráztam turistaúton, de azokról mind elmondhatom, hogy fel voltak újítva, remek munkát végeztek errefelé a jelzésfestők!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_162.jpg" alt="1_162.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bagolytanya, kulcsosház</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180357.JPG" alt="p1180357.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kajra-patak völgye Bagolytanyánál</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180359.JPG" alt="p1180359.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mária kegyhely</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen visszasétáltam a kék négyzet - kék kereszt turistautak találkozásáig, majd a kék négyzet turistaúton kezdtem meg a hegymenetet a Nádas-orom felé. Igazán technikás szakasz volt ez, sokszor a meredek hegyoldalban kellett egyensúlyoznom és imádkoznom, hogy ne zúgjak le annak aljára. Szerencsére esés nélkül értem el a gerincutat, mely a Kohász Kék turistaútja is egyben.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/222.jpg" alt="222.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kalandos ereszkedés-emelkedés kombinációk a kék négyzet turistaúton a Nádas-orom felé</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A kék négyzet jelzések csupán néhány métert haladtak fonódva a Kohász Kékkel, a csúcs előtt dél felé fordultam, hogy a Nagy-dél-lapos gerincén, széles mezőn folytassam az utamat Mátracserpuszta felé. Most már nem kellett forgolásznom, előttem emelkedtek a fák fölé a Mátra vonulatai, de a Medves magasabb csúcsai is túlszárnyalták a fák tetejét, így felfedezhettem többek között a Kis- és Szilvás-kő kettős csúcsát is! </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180380.JPG" alt="p1180380.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Előre tekintve...</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180382.JPG" alt="p1180382.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>... majd hátranézve a Nagy-dél-lapos gerincén haladva</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180376.JPG" alt="p1180376.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szilvás-kő</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180379.JPG" alt="p1180379.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="text-decoration: underline;"></span>Mátra felé nézve</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180383.JPG" alt="p1180383.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vajdavár-homokkővidék felé fordulva</em></p>
<p style="text-align: justify;">Egészen Mátracserpuszta határáig csodás kilátásban volt részem. A mesés fekvésű Mátracserpuszta napjainkban Mátranovákhoz tartozik, a település(rész) történetének kezdetéig nem kell sokat visszautaznunk az időben. 1920-ban 12 bárnai család vásárolt itt földet az akkori tulajdonos, Roheim Ödön földbirtokostól. 1921-ben érkeztek meg a családok, ám ekkor még nem voltak itt lakóházak, a betelepülők a két kis uradalmi cselédházba, a juhhodályba, a szarvasmarha-istállóba és a magtárba költöztek be. A házakat saját kezükkel építették fel, a rossz minőségű földeken azonban csak rozst, zabot és burgonyát tudtak megtermelni. A nehéz helyzetben lévő családok azonban összefogtak egymásért, segítették egymást, sok jószágot tartottak, minden háznál éltek tehenek, lovak, birkák, kacsák, pulykák, csirkék, tyúkok, nyulak. A mátracserpusztaiak szorgalmának köszönhetően a település a '40-es évek elejére mintagazdasággá fejlődte ki magát. 1948-ben még saját iskolát is építettek a cserpusztai gazdák adományából, itt minden osztály együtt tanult (a legnagyobb létszám 22 gyerek volt). Az '50-es évektől pedig szövetkezeti bolt és kocsma is nyílt a faluban. A férfiak egy része ekkor a mátranováki bányákban dolgozott, ám Mátranovákra csak gyalogösvények vezettek erdőkön keresztül. Emiatt úgy döntöttek a helyiek, hogy egy járdát készítenek a két település között, hogy gyorsabban eljussanak motorjaik segítségével a munkahelyükre. Így készült el az ország akkoriban leghosszabb - több mint 4 kilométer hosszú - járdaútja. A bányák bezártával egyre csökkent a népesség, az elnéptelenedés fenyegette a falut, de napjainkban újra kezd élet költözni az egykor virágzó, parányi település portáira. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/555.jpg" alt="555.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mátracserpusztai üdvözlet</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180388.JPG" alt="p1180388.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mátracserpuszta főutcáján</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180389.JPG" alt="p1180389.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irigylésre méltó: a kert végéből a Kékes-tető (is) megcsodálható</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mátracserpuszta főutcáján végigsétáltam, majd az utolsó portákat magam mögött hagyva újra erdők mélyén barangoltam, ezúttal a Lajos-patakot követve Szénégetőpuszta felé. Itt értem el a piros sáv jelzést, mely Szilaspogonyt és Ivádot köti össze. A Szénégető-völgyben folytattam az utamat, az Ivádi-patakkal párhuzamosan.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1180394.JPG" alt="p1180394.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szénégetőpuszta</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Szénégető-völgy legnagyobb látványossága a Nagy-Lyukas-kő, melyhez egy rövid, de meglehetősen meredek emelkedőt leküzdve lehet feljutni. A látványos homokkőformáció ugyan természetes módon alakult ki, a sziklában a homokkőrétegek cementáltsága a rétegsoron belül helyről-helyre változik: a keményebb homokkövek kevésbé, míg a puhábban jobban pusztulnak az idő előrehaladtával. Ám a könnyen formálható homokkősziklában emberi "beavatkozás" nyomait is láthatjuk: többek között a sziklában látható méretes üreg is mesterséges, hogy pontosan ki és mikor alakította ki, arról nincs pontos és megbízható adat. A szikla tetején egy tál alakú bemélyedést is látatunk, ez szintén mesterséges képződmény, melyből kis csatornák indulnak a szikla pereme felé, mintha valamit el akartak volna vezetni a tálból. A szikla teteje relatíve könnyen megközelíthető, csupán a meredekség okozhat gondot, a "lyukat" megközelíteni azonban csak tériszonnyal nem rendelkezőknek ajánlom, száraz körülmények között, könnyen megcsúszhat az ember a homokkőpadok peremén, a régen kivésett lépcsőfokokon haladva!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180419.JPG" alt="p1180419.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180409.JPG" alt="p1180409.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Nagy-Lyukas-kő mesterséges ürege</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180424.JPG" alt="p1180424.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180429.JPG" alt="p1180429.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a homokkőszikla tetejéről a Mátra felé</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180433.JPG" alt="p1180433.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mesterséges tál a Nagy-Lyukas-kő tetején</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180439.JPG" alt="p1180439.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Idill a Szénégető-völgyben - a Nagy-Lyukas-kő tetejéről nézve</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180446.JPG" alt="p1180446.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Látványos homokkőformációk a Szénégető-völgyben</em></p>
<p style="text-align: justify;">Miután kigyönyörködtem magam a szikla tetejéről elém táruló panorámában, visszaereszkedtem a Szénégető-völgybe, a Kis-Lyukaskő aljában található újabb látványos homokkőszikla következett, ahol búcsút intettem a Szénégető-völgynek a Kápolna-völgy kedvéért. Enyhén emelkedő völgyön keresztül értem el utam utolsó látnivalóját, a Fehér-szék riolittufakibúvását. Keletkezése megközelítőleg 15-18 millió évvel ezelőttre tehető, a középső miocén kori vulkáni kitörések hatására. Felszíne fehér, a víz eróziós munkájának köszönhetően bizarr formák alakultak ki, így találhatunk szerteágazó árkokat, mélyebb vízmosásokat, kisebb kúpokat. A Fehér-szék joggal nevezhető a kazári riolittufa kibúvás kistestvérének, ennek ellenére szinte egyáltalán nem ismert a természetjárók előtt, méltatlanul!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1180454.JPG" alt="p1180454.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180463.JPG" alt="p1180463.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180452.JPG" alt="p1180452.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fehér-szék</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180450.JPG" alt="p1180450.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Látható innen Mátracserpuszta is!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ekkor már nem voltam messze Mátranováktól, hangulatos porták között értem vissza a település központjába. A környék jóval több látnivalót rejteget, én most csak ezek egy részét mutattam be, érdemes felkeresnünk például a Csipán-tetői kilátót is, ahonnan csodás panorámát élvezhetünk a Mátra irányába! A túraútvonalat Vincze Gábor ajánlotta, melyet ezúton is köszönök neki! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180468.JPG" alt="p1180468.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180469.JPG" alt="p1180469.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180470.JPG" alt="p1180470.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszatérés Mátranovákra</em></p>
<p style="text-align: justify;">Források:</p>
<p style="text-align: justify;">https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tranov%C3%A1k</p>
<p style="text-align: justify;">https://matranovak.asp.lgov.hu/telepulestortenet</p>
<p style="text-align: justify;">https://www.nool.hu/kozelet/helyi-kozelet/matracserpuszta-a-100-eve-alapitott-de-elneptelenedet-falu-ujra-feltamad-4095485/</p>
<p style="text-align: justify;">https://akovekmeselnek.hu/2015/10/27/az-ivadi-nagy-lyukas-ko/</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F23%2Ftekerges_a_vajdavar-videk_nyugati_peremen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F23%2Ftekerges_a_vajdavar-videk_nyugati_peremen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F23%2Ftekerges_a_vajdavar-videk_nyugati_peremen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tekergés a Vajdavár-vidék nyugati peremén"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/09/23/tekerges_a_vajdavar-videk_nyugati_peremen#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16693870" border="0" /></a><br /></p>
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/09071.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/09/06/kincsesbanya_fold_alatt_es_felett_kirandulas_a_selmeci-hegysegben
Kincsesbánya föld alatt és felett - Kirándulás a Selmeci-hegységben
2021-09-06T17:43:00+02:00
2021-09-06T17:43:00+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170959.JPG" alt="p1170959.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Selmeci-hegységben járva Európa egyik - ma már inaktív - sztratovulkánján túrázhatunk, mely több ciklusban volt aktív a miocén kor kezdetétől egészen a pleisztocén kor végéig (23-2,5 millió évvel ezelőtt). A 'sztrato' jelző annyit jelent, hogy a lávaömlés valamint a hamu és vulkáni törmelék kilökődésének szakaszai váltakoztak. Amikor a nyomás lecsökkent a föld mélyén, a vulkán néhány százezer évre nyugovóra tért, ez idő alatt a vulkán belseje lehűlt és összeomlott, ezzel egy kalderát képezve, melynek átmérője eléri a 20 km-t is a selmeci ex-vulkán esetén. A magma megszilárdulása után a földfelszín megnyugodott, ám odalent érdekes dolgok mentek végbe! A már megszilárdult magmában repedések jöttek létre, melyeken keresztül a víz lejutott a vulkán gyomrába, az ott uralkodó nagyobb hőmérséklet és nyomás hatására különböző ásványi anyagok oldódtak fel benne. Az ásványokban gazdag fluidum ahogyan emelkedett a kőzetréseken keresztül a földfelszín felé, fokozatosan hűlt le, ezzel párhuzamosan fokozatosan kristályosodtak ki belőle a különböző ércek a kőzetrések felületein, így alakultak ki az ércben gazdag ún. szubvulkáni hidrotermális érces telérek. Ezen teléres telepek legfontosabb tulajdonsága a zónásság: a magmától távolodva, a fluidumok hűlése miatt egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ásványtársulások alakulnak ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy telér csak egyféle ásványércet rejt, a zónásság egy teléren belül is megfigyelhető sok esetben. Az ércásványok többsége szulfidként jelenik meg, ám a selmeci vulkán esetén jelentős mennyiséget képviselő - és a földfelszínhez legközelebb lévő - arany- és ezüstkészletek általában terméselemként - vagy azok természetes ötvözeteként - fordulnak elő, az ezüstre azonban még jellemző a szulfidos megjelenési forma is. Nem csak a rendkívül gazdag arany- és ezüsttartalom miatt különleges a környék: mintegy 150 fajta ásvány került már elő a hegy gyomrából!</p>
<p style="text-align: justify;">A selmeci telérek egy 14 km hosszú és 5 km széles zónában találhatók, melynek kiterjedése a Selmeci-hegység tektonikai főirányaival általában megegyezően ÉK-DNy-i irányú, a telérek általános csapásiránya ÉÉK-DDNy-i, keletkezési mélységüket tekintve epitermálisak, azaz a földfelszínhez közel találhatók, Selmecbányán a műrevaló zóna alsó határa mintegy 600 méterrel a földfelszín alatt húzódik, de a telérek nagy része 100-150 méter mélységben húzódik/húzódott. Az, hogy ilyen közel kerülhettek a földfelszínhez ezek a kincsek, az eróziónak köszönhető: a vulkán ugyanis fénykorában mintegy 4 km magas volt (napjainkban az 1009 méter magas Szitnya a környék legmagasabb pontja)! A szél, víz és jég kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a kevésbé tartós kőzeteket lekoptassa, ezzel kialakítva a táj mai arcképét. </p>
<p style="text-align: justify;">A nemesfémekben gazdag telérek a kaldera oldalában a felszínen is megjelentek, ezekből, valamint a felszínhez közel haladó telérekből képes volt a víz kimosni az érctartalom egy részét, a patakok pedig a kimosott érceket messzebbre is el tudták juttatni. A kelták ezt ki is szúrták, követve a patakok folyását rá is leltek a telérek felszíni végpontjaira. Az idő előrehaladtával a telérek felszíni részeit kitermelték, így a föld gyomrában folytak a további munkák. A tárókat előbb kézzel ásták kalapácsok és vésővasas segítségével. A bányászat a 1627-ben gyorsult fel igazán a lőpor bevetésének köszönhetően, melyet bányászati célokra itt alkalmaztak a világon először! Ezt követően egyre mélyebbre nyúltak le a tárók a teléreket keresve-követve, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb problémát okozott a tárókba betörő talajvíz. Előbb öröklődő tárókkal próbálták orvosolni a problémát: vízszintesen fúrták át a hegyeket, hogy ezeken keresztül távozzon a talajvíz. S hogy miért is hívták öröklődő táróknak? Mert ezeket bányászok generációi építették ki. A leghosszabb mintegy 16 km hosszú volt (II. József altáró), ezzel hosszú éveken át Európa leghosszabb föld alatti alagútjának számított. Ezek a tárók csak átmeneti megoldást jelentettek, ahogy haladtak egyre mélyebbre, emberi és állati erővel (lovakkal) hajtott szivattyúkkal próbálták vízmentesíteni a tárókat, ez azonban egyre több emberi és állati erőt kívánt meg. A hosszú távú megoldásra a 18. századig kellett várni: Hell Máté Kornél 1711-ben állította üzembe a vízikerék meghajtású, ún. himbás-rudas bányaszivattyúját, melyet később csak "selmeci szivattyúnak" neveztek. Ezek üzemeltetéséhez azonban rengeteg vízre volt szükség, mely nem állt rendelkezésre a környéken. A problémát Mikoviny Sámuel orvosolta, tervei alapján készült el a világviszonylatban is egyedülálló vízgyűjtő- és vízelosztó rendszer: a Selmeci tározótavak, gyűjtőárkok és víztárnák rendszere. A bányászat csúcsidőszakában több mint 60 tározó és több mint 130 km gyűjtőárok biztosította a szivattyúk vízigényét. A kiépített vízrendszer alaposan átszabta a tájképet, napjainkban is fellelhető még 24 ilyen bánya(erőmű)tó!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170699.JPG" alt="p1170699.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bacsófalvi-tó</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Selmeci-hegység felfedéséhez tökéletes kiindulópont az egyik ilyen bányató, a Szitnya oldalában megbújó Bacsófalvi-tó. A tó körül több parkoló is található, utószezonban könnyen található parkolóhely, ám egy nyári meleg napon nem vagyok benne biztos, hogy olyan egyszerű itt megállni, elvégre a tó fürdőhelyként is funkcionál. Az első kilométereket a Szitnya oldalában 700 méter magasságban szintező sárga sáv turistaúton tettük meg, mely szinte végig egy töltésen haladt, vélhetően az egykori bányavasút nyomvonalát követtük.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/922.jpg" alt="922.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">Úton a Szitnya fennsíkjára</p>
<p style="text-align: justify;">A szívdobogtató percek a kék sáv turistaútra való letérést követően jöttek: az átjátszótoronyhoz vezető műúton másztunk fel a Szitnya fennsíkjára. A Szitnya-fennsík keleti peremén állnak Szitnya várának romjai. Nem véletlenül pont itt: a fennsíkot ugyanis 3 irányból hatalmas andezitsziklák védik, csupán keleti oldalról közelíthető meg "könnyedén". Erre már a bronzkorban ide letelepedő emberek is rájöttek: a "védtelen" keleti oldalt sáncokkal erősítették meg, ezek maradványaira épült rá a 13. század közepén a kővár a környező bányavárosok védelme céljából. A várból napjainkra nem sok maradt meg, az alapfalak láthatók valamint a ciszterna, a falakról dél felé lehet megcsodálni a panorámát. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/09023.jpg" alt="09023.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A hegyhez több legenda is fűződik, az egyik szerint a hegy mélyén szitnyai lovagok rejtőznek. Ha a környék lakóinak sorsa a legrosszabbra fordul, a hegycsúcs megnyílik, onnan pedig előjönnek ezek a lovagok és megmentik a lakosságot. Ahogy már említettem, a fennsíkot délről, nyugatról és északról is impozáns andezitsziklák szegélyezik, ezekhez szerencsére mind ki lehet sétálni, így ha nem is egyszerre, de körpanorámát élvezhetünk, a látvány szerintem több mint lenyűgöző, a környező hegyek között kiszúrhatjuk a selmecbányai Kálváriát vagy épp a szentantali Koháry kastélyt is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/924.jpg" alt="924.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szitnyai panorámák a fennsíkot szegélyező andezitsziklákról</em></p>
<p style="text-align: center;"><em>középső sor: Hegybánya (balra), Kálvária-hegy (középen), Szentantal - Koháry kastély (jobbra)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1009 méter magas Szitnya egyben a Selmeci-hegység legmagasabb pontja is, tetején átjátszótorony, menedékház, kilátó trió található. A menedékház Andrej Kmet' szlovák polihisztor (régész, geológus, mineralógus, őslénykutató, történész, botanikus, néprajzkutató és katolikus pap) nevét viseli, de olvashatjuk nevét a csúcs melletti kereszten is. A kilátóban ma kiállítás tekinthető meg a Szitnya történetéről, élővilágáról, ez azonban nincs minden nap nyitva. Ha már élővilág, egy kis érdekesség: a Szitnya platóján található Szlovákia legmagasabban elterülő öreg tölgyese, más területeken nagyjából 750 méteres magasságig lelhetők fel tölgyerdők. Ennek oka az, hogy a magasságához képest a fennsík melegebb hely az átlagnál. A kilátóépület elődjét - egy pavillont - Koháry Miklós herceg építtette 1736-ban. Ez azonban 1852-ben villámcsapás miatt leégett, 1888-ban Coburg Fülöp herceg állíttatta helyre az addig romos épületet. A menedékházban a szokásos ételek-italok kaphatóak, az ásványgyűjtők pedig egy-egy szép példánnyal bővíthetik itt a gyűjteményüket. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/925.jpg" alt="925.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szitnya (1009 m) csúcsán</em></p>
<p style="text-align: justify;">A turistaút a hegy északnyugati részén hagyja el a fennsíkot, itt tapasztalható meg leginkább, hogy milyen hatalmas méretűek a láva megszilárdulása után függőleges irányban megrepedezett, oszlopos formákat alkotó andezittornyok. Lépcsősor vezet le a nyeregig, olyan érzésem volt, mintha a Szent György-hegyről ereszkednék le, persze annyi különbséggel, hogy ott bazaltorgonák mellett haladhatunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/926.jpg" alt="926.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ereszkedés a fennsíkról</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kék jelzéseket a műútig követtük, ahonnan egészen Hegybányáig a piros sáv turistaúton bandukoltunk. Hol lombhullató, hol örökzöld erdők mélyén sétáltunk, de akadtak mezei szakaszok is, ahol az ősz első hírnökei, őszi kikericsek fogadtak minket. Nem csak emiatt volt érdemes volt a lábaink elé nézni: hirtelen egy rézsikló siklott át előttünk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//921.jpg" alt="921.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őszi kikerics rézsiklóval</em></p>
<p style="text-align: justify;">Miután szabad volt a pálya, folytattuk utunkat, a mezei szakaszokon remek kilátást élvezhettünk: a szemközti domboldalban Hegybánya házai, hátunk mögött pedig a már meghódított Szitnya tömbje tűnt fel. A bányászat nyomai mellett sem mehettünk el szó nélkül: láttunk egykori táróbejáratot, bányatavat de sétálhattunk újra az egykori bányavasút töltésén is. Hegybánya szélső portáit elérve először nem emberekkel, hanem egy almafát kóstolgató őzikével találkoztunk, aki még a nyelvét is kidugta ránk! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/927.jpg" alt="927.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Hegybányára</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hegybánya számos látnivalóval rendelkezik, így körbe is néztünk a faluban. Több erődszerű építményre is bukkantunk: ezeket a török támadások sikeres visszaverése érdekében építtették, hogy megvédjék a selmeci bányákat és természetesen a települést a feldúlástól. Szerencsére a törököket mindig sikerült feltartóztatniuk, így végül nem sikerült bejutniuk a selmeci bányákba. A falu látnivalóit egy informatív tanösvény ismerteti, mely szlovák mellett német és angol nyelven is olvasható. Több pozitívumot nem tudok a táblákról elmondani, azoknak az elhelyezkedése botrányosra sikeredett... A szlovák oldaluk mindenhol jól hozzáférhető, ám az angol-német oldaluk megnézéséhez vagy a bokorba kellett bemásznom, vagy épp egy térdig-derékig érő csalánosban kellett ácsorognom... Érdekesség még, hogy a településen nyílt meg Magyarország első bányászkórháza 1650-ben. Láthatunk itt még harangtornyot, bányászkápolnát, csilléket, egykori szivattyúgépházat, kolostort, egykor bányahivatalként működő épületet, hogy csak néhány megtekintésre érdemes dolgot említsek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/928.jpg" alt="928.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/929.jpg" alt="929.jpg" class="imgnotext picomat-image" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Hegybánya látnivalói</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hegybánya központját magunk mögött hagyva továbbra is a piros sáv jelzéseket követtük, melyek elvezettek minket Selmecbányáig. A város szélén tettünk egy kis kitérőt a Szabadtéri Bányászati Múzeumhoz, mely már a kerítésen kívülről is izgalmasnak ígérkezett. Sajnos csak óránként induló szlovák nyelvű idegenvezetéssel látogatható a múzeum... Az udvaron láttunk is egy csoportot, akik esőkabátban és sisakban követték idegenvezetőjüket. Ennek oka, hogy a földfelszíni barangolást követően a Bertalan táró mélyén folytatódik a vezetett túra, itt lehet igazán megtapasztalni, milyen körülmények között kellett dolgozniuk a bányászoknak nap mint nap.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9210.jpg" alt="9210.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szabadtéri Bányászati Múzeum</em></p>
<p style="text-align: justify;">Selmecbányát végül a város egykori kapuján, a Piargi/Szélaknai kapun át értük el, majd a belváros felfedezése következett, mely nem egyszerű művelet: szinte minden négyzetméterre jut látnivaló! <em></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9211.jpg" alt="9211.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Piargi/Szélaknai kapu - Irány az óváros!</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Piargi kaputól a Havas Boldogasszony (Frauenbergi) templom érintésével megcéloztuk a Frauenberg tetején álló Újvárat (Leányvárat), melyet 1571-ben törökellenes erődítménynek építettek. A négy sarokbástyás épületben ma a Szlovák Bányamúzeum törökellenes harcok időszakát bemutató kiállítása kap helyet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9212.jpg" alt="9212.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Újvár a város különböző pontjairól szemlélve</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Az Újvártól a zsidó temető felé kezdtük meg az ereszkedést, a szűk ösvény remek panorámapontokat tartogatott számunkra, ráláttunk a völgyben elterülő festői belvárosra.és az azt körülölelő hegyekre.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9213.jpg" alt="9213.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a belvárosra</em></p>
<p style="text-align: justify;">Leérve a központba szinte minden méteren megálltunk, annyi volt a látnivaló. A klasszicista stílusban épült evangélikus templom éppen nyitva is volt, így oda be is néztünk, olyan érzése volt az embernek, mintha egy páholyos színházban járna, mintsem egy templomban. Láthattuk még a 15. század végén gótikus stílusban épített Szent Katalin templomot, melynek legértékesebb részei a gótikus, növénymintás díszítésű keresztelőkútja és egy 1506-ból származó Madonna szobor. A templom szomszédjában áll az egykori városháza, melyet a 14. században építettek, a mai barokkos külsejét pedig a 18. században nyerte el. Igazán különlegessé a karcsú tornyán található toronyórája tette: a megszokottól eltérően itt a kismutató jelzi a perceket, a nagymutató pedig az órákat! A monda szerint ez azért van így, mert a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak beszállni az óratorony építési költségeibe, így a helyiek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról! Jó kis történet ez, de vélhetően másodjára már nem nézték be az időt az átutazó kufárok... :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9214.jpg" alt="9214.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Toronyrengeteg (balra fent), Kálvária és a Mária mennybevétele templom (jobbra fent), Zsinagóga és az Erb Hotel (balra lent), Fritz ház (jobbra lent)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9215.jpg" alt="9215.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Evangélikus templom belül</em></p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170892.JPG" alt="p1170892.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Balra a városháza a cseles toronyórával, jobbra a Szent Katalin templom</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Szűz Mária szoborcsoport mellett díszes domborműveken keresztül ismerhetjük meg a város életének legfontosabb állomásait. Az első domboművön például a város alapításához tartozó legenda elevenedik meg: a történet főszereplője egy Sebenitz nevű pásztor, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor is két gyíkra lett figyelmes. Az egyik szájában ezüst, a másik szájában aranyrög lapult, ezek a gyíkok vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A pásztorfiúról kapta a város a magyar (Selmec) és német (Schemnitz) nevét. A város kialakulása a 12. századra tehető, ekkor kezdtek áttérni a felszíni kitermelésről a mélyművelésűre, valamint ebben a korban új kohászati technológiák is kialakultak. Az első írásos említése a településnek 1217-ből való "Bana" néven. IV. Béla városi jogokat adott 1237-38-ban Selmecbányának, így a város közvetlenül neki volt alárendelve. A tatárjárás megállította a bányászat fejlődését egy időre, de a talpraállás után jött Selmecbánya első virágkora. A 15. században Magyarország adta az európai aranytermelés 80%-át és az ezüsttermelés 25%-át, ebben Selmecbányának óriási szerepe volt. 1424 és 1548 között ahogy a többi bányaváros, úgy Selmecbánya is magyar uralkodók feleségeinek hozományát alkották. Nem volt mindig érdemes hűséget tanúsítani a királynéknak: Habsburg Albert király özvegye, Luxemburgi Erzsébet összetűzésbe került I. Ulászlóval, Selmecbánya pedig Erzsébet oldalára állt. Ezt megtorolva 1442-ben Rozgonyi Simon egri püspök a lévai Cseh Lászlóval együtt betört a városba, feldúlva azt. Ezt követően tűzvész pusztított, majd földrengés is sújtott a várost, melyek együttesen rendesen megtépázták a várost, ám az újra talpra állt. A 16. században a törökök elleni védelemre fordították a bevételeket, a 17. században és a 18. század elején a Habsburg-ellenes felkelők és a császári seregek uralma alatt is volt a város, 1710-ben pedig pestisjárvány tizedelte a lakosságot. Ezt követően jött a második virágkor, melynek végén, az 1780-as éveiben Selmecbánya Magyarország harmadik legnépesebb településévé gyarapodott, ez jól mutatja azt, hogy a bányák és a hozzájuk szervesen kapcsolódó iparágak milyen sok embernek adtak munkát! 1762-ben Mária Terézia itt alapította meg a világ első műszaki egyetemét, melyet aztán 1846-ban kibővítettek bányászati, erdészeti és kohászati akadémiává. A bányászat - és a város - hanyatlása a 19. század első felében indult meg, napjainkban már a turizmus jelenti a város fő bevételi forrását: 1993-ban Selmecbányát és a környékén található műszaki emlékeket felvették az UNESCO Világörökségi listájára, nem érdemtelenül!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9216.jpg" alt="9216.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A város történetének fontos állomásait megörökítő domborműsorozat</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mielőtt megnéztük volna a Szentháromság teret - a város hosszúkás, lejtős főterét -, felsétáltunk az Óvárhoz. Az Óvár alapjainak számító háromhajós román stílusú templom építését a 13. században kezdték meg, a 14. században védőfallal vették körbe, mely később bástyával és kaputoronnyal is bővült. A 16. század elején gótikus stílusban átalakították a templomot, majd a törökök jelentette veszély miatt a templomot várrá alakították át: annak mennyezetét lebontották, a főhajóból várudvart, a szentélyéből várkápolnát, az oldalhajókból kaszárnyaszobákat és raktárakat alakítottak ki, a templomtoronyból őrtorony lett, a főfalak sarkaira pedig kerek bástyákat emeltek. A török idők után még néhány átalakítást megélt az épület, a tornya ekkor kapta jellegzetes, hagymakupolás barokk sisakját. A várban ma múzeum működik, melyet vezetett és önálló formában is be lehet barangolni, utóbbi esetben néhány "attrakcióról" le kell mondanunk. Nekünk most csak kívülről volt időnk megnézni, így is megállapíthattuk, hogy ide még vissza kell jönnünk megnézni azt belülről is! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//9217.jpg" alt="9217.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bekukkantva az Óvár védfalai mögé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Óvárra talán a legjobban a Kalapács torony mellől lehet rálátni (a hegyeket leszámítva), itt működött korábban a bányászok órája, innen ébresztette egy keményfa (juhar) deszkára mért kalapácsütésekkel a bányászokat a "bakter", aki a torony első emeletén lakott. Éjjel két órakor kezdte az ébresztést: negyedórán keresztül, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben - kétszer egyperces szünettel - kopogott. A másik apropója a kopogásnak szomorúbb eseményhez kötődik: temetéskor a harangzúgás után, lassú gyászütemben szólaltatták meg. A kopácsolást már csak a nyári időszakban, naponta kétszer 10 és 14 órakor hallgathatjuk meg, amúgy az épületben teaház üzemel, az onnan kiáradó tea és pipadohány illata pedig vendégmarasztaló! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//9218.jpg" alt="9218.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kalapács torony (ma teaház) és annak teraszáról a kilátás az Óvárra</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Óvártól lesétáltunk a főtérre, melynek közepén egy hatalmas Szentháromság oszlop áll, a tér szélén pedig szebbnél-szebb barokk és reneszánsz házak állnak. A képzőművészet szerelmeseinek kötelező program a főtér felső részén található Kollár József Galéria megtekintése, melyben a Selmecbánya környéki képzőművészeti alkotásait lehet megnézni, a 13. századtól a 20. századig bezárólag. Az ásványokért rajongóknak egy kicsit lejjebb kell sétálniuk az egykori Bányabíróság épületéig, itt ugyanis a Szlovák Bányászati Múzeum ásványtani kiállítása tekinthető meg, ezen felül itt üzemel a város turisztikai információs központja (rengeteg fajta képeslappal!) és itt nyílik a látogatható Mihály aknához vezető új szállítótáró. A táró mintegy 80 méteres szakasza járható be, a további része be van falazva, ám így is maradandó élmény sétálni a Selmeci-hegység mélyén. A Mihály aknát a Spitaler telér kitermelése érdekében hajtották, mely a legnagyobb és valószínűleg az első termelt telér volt Selmecbányán. A táró bejáratánál láthattunk képeket a táró mélyebben fekvő részeinek állapotáról és a belváros alatt húzódó telérek elhelyezkedéséről (Spitaler, Bieber, József és Terézia telérek).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9219.jpg" alt="9219.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szentháromság tér, a város hosszúkás, dél felé lejtő főtere</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9220.jpg" alt="9220.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Mihály akna szállítótárója</i></p>
<p style="text-align: justify;">Előbb a Felső- és Alsó Rózsa utcán sétáltunk végig, ahonnan remekül rálátni a belvárosra, majd a főutca megemelt, korlátokkal védett járdáján folytattuk a város felfedezését, ezen a részen szinte minden ház földszintjén üzletek, éttermek, fagyizók várják a helyieket és a turistákat. A kedvencünk azonban a sajtautomata volt! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//9221.jpg" alt="9221.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felső- és Alsó Rózsa utca</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9222.jpg" alt="9222.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Séta a főutcán</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170969.JPG" alt="p1170969.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Balra a Nagyboldogasszony templom, középen Kmety András szobra, jobbra a Kammerhof épülete(i)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A főutcán található a Kammerhof, a bányakamara egykori székhelye, melyben a felvidéki bányászatról és a bányavárosok életéről szerezhetünk ismereteket, kicsit lejjebb pedig a Glanzenberg akna bejáratát találhatjuk meg, melynek 450 méter hosszú alagútjában egészen a Városháza "magasságáig" juthatunk el a föld alatt sétálva. Már ha éppen lehetőség van rá, ugyanis nagyon ritkán indulnak túrák a föld mélyére (sajnos)...</p>
<p style="text-align: justify;">Az Akadémia utcán értük el az Erdészeti és Bányászati Akadémia 1892 és 1912 között neoreneszánsz stílusban épült épületéhez, melyhez egy botanikus kert is tartozik, hatalmas mamutfenyők alatt élvezhettük az üdítően zöld park látványát. A környéken több botanikus kert is található, ez nem véletlen: az egykori bányákhoz sok faanyag kellett, az erdészek minél gyorsabban felhasználható faanyagot produkáló külhoni fafajtákkal kezdtek kísérletezni, amik kísérleti telepek létrejöttét (ma arborétumok, botanikus kertek) valamint az erdők nagy diverzitását eredményezték. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9223.jpg" alt="9223.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Erdészeti és Bányászati Akadémia botanikus kerttel</em></p>
<p style="text-align: justify;">Selmecbánya belvárosát a Glanzenbergen keresztül hagytuk magunk mögött, a zöld tanösvény jelzéseket követve. A hegy neve beszédes, magyarul annyit jelent: Ragyogó/Csillogó-hegy. Ennek magyarázata, hogy itt ér felszínre 3 fontos telér is, a Spitáler, a Bieber és a Terézia telérek, ezeket találták meg először a nemesfém után kutató őseink, így nem meglepő módon ezek közvetlen közelében, a Glanzenberg tetején alapították meg a településüket, ám a feltárások jelenlegi állása alapján még nincs egységes álláspont arról, hogy mikor is keletkezett a mintegy 450 méter hosszú és 100-150 méter széles falakkal kerített Óváros, ahogyan az sem egyértelmű, hogy mikor költöztek le az emberek a völgybe, a mai belváros területére. Mindenesetre megéri ide felkapaszkodni, a hegy oldalából minden eddiginél jobban rá lehet látni a város túloldalán emelkedő Kálvária-hegyre, mely szintén vulkanikus kúp. Ez azonban nem a vulkanizmus fénykorában jött létre (ekkor "könnyebb" andezit és riolit lávafolyamok törtek elő a föld mélyéről), hanem a kihaló vulkanizmus végén, amikor " nehezebb" bazalt lávafolyam próbált a felszínre bukkanni. A haldokló vulkán azonban már nem volt olyan erőben, hogy a láva elérje a felszínt: a kisebb mellékkürtőkön kifelé nyomuló láva már a kürtőkben megdermedt. A tűzhányó kialvását követően az erózió tette a dolgát: a kemény bazalt kürtőnyakakat körülölelő puhább agyagot, hamut és tufát eltakarította, így létrehozva a mai Kálvária-hegyet (Scharfenberg), melynek tetejére Mikoviny Sámuel tervei alapján Európa egyik legjelentősebb barokk Kálvária épületegyüttesét építették meg a 18. század közepén. Sajnos ezt mindvégig csak a távolból sikerült megcsodálnunk, de így legalább van még egy ok (számos további mellett), hogy visszatérjünk a környékre! :)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170977.JPG" alt="p1170977.JPG" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Barokk kálvária a Kálvária-hegyen</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Glanzenberg megmászása során érintettük a Spitaler telér felszínre bukkanásának helyét és a felhagyott bánya természet által visszahódított részét, látványos volt, ahogy a külszíni bányában egy széles "lyuk" tátong, mutatva azt, hogy melyik részen volt az ércben gazdag zóna. A hegyen tört felszínre a világ legvastagabb ezüst telére is, mely több mint 3 méteres vastagságú volt! A bánya feletti részen több helyen is ráláthattam a mai belvárosra, de feltűnt a távolban a Szitnya andezitkúpja is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170999_2.JPG" alt="p1170999_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Glanzenberg telérei</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9224.jpg" alt="9224.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Spitaler telér felszínre bukkanásának helye - Bányák és kilátás a Glanzenberg oldalából</em></p>
<p style="text-align: justify;">A hegytetőt elérve több helyen is megfigyelhetők az egykori város alapfalai, a csúcsról pedig körpanoráma élvezhető, belátható a teljes környék, nem csak a bányák közelsége, hanem az esetlegesen a város felé igyekvő ellenség könnyű megfigyelése miatt is volt ideális itt létrehozni Selmecbánya ősét! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//9225.jpg" alt="9225.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Óváros romjai a Glanzenbergen</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9226.jpg" alt="9226.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Glanzenberg csúcsáról</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Vörös-forrás-nyeregig érintettünk két bányatavat valamint a Nepomuki Szent János-forrás vizével felfrissültünk, hogy megkezdjük a hosszú hullámvasutazást a Selmeci-hegység gerincén, végig a piros sáv jelzéseket követve a Tó-nyeregig. A Vörös-kút-nyergében Eötvös Loránd arcképével találkoztunk egy emléktáblán, melyet Eötvös halálának 100. évfordulóján állíttattak (2019-ben). Eleinte a Paradicsom-hegyi geológiai-bányászati tanösvény állomásai mentén haladtunk, az ösvényről szinte végig remek panorámát élvezhettünk, láthattuk a Glanzenberget, a Kálváriát, a belvárost és a Selmecbányát körülölelő hegyeket. A Tanád-hegy környékén aztán erdők mélyén túráztunk, néhol azonban a fák engedtek egy kis kilátást is. A Tanád-hegy és a Kis-Tanád-hegy közti nyeregtől aztán jött a panorámatúrázás, végig füves mezőkön keresztül hullámoztunk, szemezhettünk a Szitnyával vagy épp Hegybánya házaival is. A Tó-nyeregben búcsúztunk el a gerincúttól, innen előbb a kék sáv, majd a sárga sáv jelzéseket követve, döntően aszfalton haladva értünk vissza a Bacsófalvi-tóhoz, néhány perccel napnyugta után. Élményekben, látnivalókban gazdag túra áll mögöttünk, csak ajánlani tudjuk mindenkinek a Selmeci-hegység és Selmecbánya felfedezését, útra fel! ;)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9227.jpg" alt="9227.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9228.jpg" alt="9228.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Vörös-kút-nyeregbe</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9230.jpg" alt="9230.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9231.jpg" alt="9231.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9232.jpg" alt="9232.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9233.jpg" alt="9233.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180086.JPG" alt="p1180086.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180088.JPG" alt="p1180088.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180051.JPG" alt="p1180051.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180071.JPG" alt="p1180071.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1180073.JPG" alt="p1180073.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gerinctúra a Selmeci-hegységben a Vörös-kút-nyeregtől a Tó-nyeregig</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Források:</p>
<p style="text-align: justify;">https://www.uke.sav.sk/wp-content/uploads/Aktivita-1_%C4%8Dl%C3%A1nok_Mikl%C3%B3s.pdf</p>
<p style="text-align: justify;">http://pribeh.banskastiavnica.travel/hu/home-3/</p>
<p style="text-align: justify;">https://www.banskastiavnica.travel/hu/</p>
<p style="text-align: justify;">https://kirandulastippek.hu/kozep-szlovakia/selmecbanya</p>
<p style="text-align: justify;">http://www.banskastiavnica.org/hu/sights-hu/history-hu.html</p>
<p style="text-align: justify;">http://lkk.uni-sopron.hu/images/BURS/tudnivalok/Selmecbanya_A_varos_tortenete.pdf</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F06%2Fkincsesbanya_fold_alatt_es_felett_kirandulas_a_selmeci-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F06%2Fkincsesbanya_fold_alatt_es_felett_kirandulas_a_selmeci-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F09%2F06%2Fkincsesbanya_fold_alatt_es_felett_kirandulas_a_selmeci-hegysegben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kincsesbánya föld alatt és felett - Kirándulás a Selmeci-hegységben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/09/06/kincsesbanya_fold_alatt_es_felett_kirandulas_a_selmeci-hegysegben#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16680078" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
teljesítménytúrák
0
https://soos93.blog.hu/media/image/p1170892.JPG
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1170959.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/06/20/kazinczy_emlektura_a_zempleni-hegysegben_regmec
Kazinczy emléktúra a Zempléni-hegységben - Regmec 100
2021-06-20T19:29:53+02:00
2021-06-20T19:29:53+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A hazai teljesítménytúrázás egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe a Kazinczy emléktúra, mely Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakjának kíván emléket állítani, bebarangolva szűk szülőhazáját: a Zempléni-hegységet és a Hegyközt. A túrán mindenki megtalálja az edzettségéhez illő kihívást: 20, 50, 100 és 200 km hosszú távok közül lehet mazsolázgatni. Az én választásom a 200 km-es távra esett, olyan kitétellel magam felé, hogy csak addig fogok menni, amíg élvezem a dolgot. Ennek teljesítésére 55 óra áll a túrázók rendelkezésére, emiatt a más túrákon "szokásos" szombati rajt helyett már péntek délelőtt eldördül a startpisztoly. </p>
<p style="text-align: justify;">A "túra" azonban mondhatjuk, hogy már csütörtökön elkezdődik: a célnak helyszínt adó Kovács villában a 200 km-es távra vállalkozók nagy része összegyűlik, hogy egy kis közösségi életet éljen: a baráti beszélgetések mellé lecsúszik néhány szelet pizza és néhány korsó folyékony kenyér is. Kell is a kalóriabevitel, elvégre a hosszú út rengeteg energiát emészt fel. A rendezők a villa padlásán és a Zemplén Kalandpark mászóépületében biztosítottak szállást nekünk, majd pénteken reggel Sátoraljaújhely központjából városnéző kisvonattal vittek ki minket Széphalomra, a túra rajtjába. Nagyjából 1 órával a hivatalos rajtidő előtt érkeztünk meg, így bőven volt idő körülnézni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_075017.jpg" alt="img_20210618_075017.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kazinczy Ferenc sírhelye Széphalmon</em></p>
<p style="text-align: justify;">Itt élt Kazinczy 1806-tól haláláig, innen irányította nyelvújító mozgalmát egészen 1831-ig, amikor egy kolerajárvány áldozata lett. Érdekesség, hogy a települést is ő keresztelte át: az addig Bányácska nevű falu ekkor lett Széphalom. Kazinczy egykori kúriájának kertjét az író születésének 100. évfordulóján, 1859-ben vásárolta meg a Magyar Tudományos Akadémia, tervbe vették Kazinczy lakóházának megmentését is, ám az élet végül ezt nem tette lehetővé. A korábbi kúria helyén Ybl Miklós tervei alapján neoklasszicista stílusú, görög templomcsarnokot idéző mauzóleumot építettek, mely éppen felújítás alatt van, bekukkantva láthattam, hogy a csarnok teljesen üres. A nemrég felújított emlékparkban, hatalmas fák hűsítő árnyéka alatt találtam meg Kazinczy Ferenc sírhelyét, végül pedig benéztem a Magyar Nyelv Múzeumába is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//img_20210618_074908.jpg" alt="img_20210618_074908.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rokonnyelvek "családfája"</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_091019.jpg" alt="img_20210618_091019.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Megmlékezés a Kazinczy emlékcsarnok előtt</em></p>
<p style="text-align: justify;">Fél 9-kor az emlékcsarnok előtt gyűlt össze a teljes mezőny egy rövid megemlékezés erejéig. Beszédet mondtak Sátoraljaújhely és Regéc polgármesterei és a Kazinczy Társaság képviselője is. Ezekből megtudhattuk többek között, hogy új kilátó épül a Nagy-Milicen, mely egyben bivakszállás is lesz a nomád körülményekre vágyó turistáknak, de megismerkedhettünk a borág szóval is, mely a nyelvújítás előtti megfelelője a szőlővesszőnek. Végezetül pedig a túra főrendezőjének Wehner Gézának a jótanácsait, a túrával kapcsolatos aktuális információit fogadhattuk, hogy aztán 9 óra után 10 perccel megkezdődjön hazánk jelenleg leghosszabb túrarendezvénye.</p>
<p style="text-align: justify;">2021 első kánikulája köszöntött be a túra előtti napokban, így nem volt lehetősége senkinek sem hozzászoktatni a szervezetét a hőséghez. Ennek ellenére a mezőny eleje szó szerint kilőtt és mikor kiléptem az emlékpark kapuján már el is tűntek a távolban. Kivéve Sára Petit, akivel az első néhány percet kellemes tempóban haladva beszélgettem, végül ő is a "nagyok" után eredt: ez annyira jól sikerült neki, hogy mindenkit megelőzve elsőnek ért be a Kovács villába, sőt! Abszolút pályarekordot ment, ezúton is gratulálok neki, teljesítménye emberfeletti... Rudabányácskáig szinte végig tűző napon haladtam, közben a túra első meghódítandó hegycsoportjával, a Sátoros-hegyekkel szemezve.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_093224.jpg" alt="img_20210618_093224.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Magas-hegy tetején kilátó áll, oda kell először felmászni!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_094647.jpg" alt="img_20210618_094647.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rudabányácska görög katolikus temploma</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rudabányácska után szerencsére már erdőben haladt tovább a túra, cserébe megkezdődött a Magas-hegy tetejéig tartó első hegymenet. A libegő középső állomásáig nevezhetjük bemelegítésnek a dolgot, onnantól azonban toronyiránt kell mászni az ezúttal teljesen száraz, porzó és csúszós talajon.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_101838.jpg" alt="img_20210618_101838.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kezdődik a móka, toronyiránt fel a Magas-hegyre, a sípályával párhuzamosan!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Felérve azonban a kilátó tetején nem csak a pontőrök, hanem mesés körpanoráma fogadott, melyet természetesen egy perc erejéig meg is csodáltam, közben pedig az emlékeim között merengtem: innen ugyanis egy kötélpályán át lehet suhanni a szomszédos Szár-hegyre, melyet korábban már kipróbáltam. A túra ugyan érinti a Szár-hegyet is, így felvetődhetne az a bűnös gondolat, hogy most is egyszerűbb lenne ily' módon átsuhanni, ám ez két okból sem "jó ötlet" (a csalást leszámítva...). Jelenleg ugyanis a kalandparkban felújítások zajlanak, így sem a libegő, sem az átcsúszópálya nem üzemel, ezen felül pedig a 2. ellenőrző pont felett is átszáguldana az ember...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_103249.jpg" alt="img_20210618_103249.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Emlékeimben elmerengve... átcsúszás a Szár-hegyre</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_103305.jpg" alt="img_20210618_103305.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Távolban a Zempléni-hegység északi része</em></p>
<p style="text-align: justify;">Így hát gyalog folytattam a túrát: meredek lejtővel kellett megküzdenem a Vörös-nyeregig, onnan már szolidabban lejtő úton haladtam a Zsólyomka-völgyben a híres pincesor bejáratáig. A pincesort - sajnos - a túra nem érinti, helyette a Szár-hegy meghódítása következik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/dscn1074.JPG" alt="dscn1074.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Zsólyomkai pincesor a Magas-hegy lábánál (2018-as kép)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_104510.jpg" alt="img_20210618_104510.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A zempléni erdők számos szépséget rejtegetnek</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez szerencsére könnyebb falat, mint a Magas-hegy esetén: a Magyar kálvária stációi mellett cikkcakkozva érhető el a szintén mesés panorámával kecsegtető hegycsúcs. Nekem újdonságot ezen a részen a Trianoni békediktátum 100. évfordulóján állított Centenáriumi Turulszobor okozott, melynek tövéből remekül rálátni Sátoraljaújhely belvárosára.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_111212.jpg" alt="img_20210618_111212.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent István kapu</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_111436.jpg" alt="img_20210618_111436.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Centenáriumi Turulszobor</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_112002.jpg" alt="img_20210618_112002.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Magyar kálvária egyik stációja, távolban a Magas-heggyel</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar kálvária 14 stációját 1936-ban állították, megemlékezve az 1920-ban elszakított 38 városról, ezek neveit és címerét láthatjuk a "bástya stációkon". A hegytetőn áll 1935-ben állított országzászló, mely Magyarország 100. országzászlója! A piros-fehér-zöld zászló most is szépen lengett, köszönhetően a kellemes légmozgásnak. A kánikulában nem tagadom, igazán jól esett a lágy szellő! A Szár-hegy csúcsának nyugati peremén pedig az 1938-ban épített Szent István kápolna áll, melynek igazán különleges a formája: a Szent Korona jelenik meg előttünk. A kápolna mellett frissen épített kilátóterasz várja a kirándulókat, melynek végéről még teljesebb panorámát élvezhetünk. A ma is látható stációkat és a kápolnát az 1990-es években közadakozásból a Városszépítő Egyesület vezetésével állították helyre, azokat ugyanis korábban a kommunista vezetés leromboltatta.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_112217.jpg" alt="img_20210618_112217.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hazánk 100. országzászlója a Szár-hegyen</em><em></em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_112253.jpg" alt="img_20210618_112253.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent István kápolna, a változatosság kedvéért háttérben a Magas-heggyel</em></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_112312.jpg" alt="img_20210618_112312.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A kápolna belül</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_113000.jpg" alt="img_20210618_113000.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ereszkedés a Május-kút-völgybe, távolban a Vár-hegy, tetején Sátoraljaújhely várával</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Szár-hegyről meredek ösvényen ereszkedtem le a Május-kút-völgybe, érintve a túra célját, a Kovács villát, mely egyben a túra első habzsi-dőzsi pontja is volt. Az ide való leereszkedés során a szemközti Vár-hegy tetején a felújítás alatt álló Sátoraljaújhely várával szemezhettem, ahonnan szintén remek körpanoráma élvezhető a környékre!</p>
<p style="text-align: justify;">Frissítés után megcéloztam a Nagy-Nyugodót, hogy "kéktúrázzak" egy kicsit. A Vörös- és Körtefa-nyergeket érintve kezdtem meg a meredek ereszkedést a Károlyfalva és Rudabányácska között kanyargó műútig, ahol újabb frissítőpont üzemelt. Kellett is a folyadékpótlás és a készletek feltöltése, ugyanis innen 10 km-en keresztül, Mikóházáig semmilyen vízvételi lehetőség nem volt. A Vöröskő vendégház udvarán található tavacska láttán rögtön beindult a képzeletem: milyen jó is lenne megfürödni benne... Helyette a saját levemben fürödhettem meg: izzasztó emelkedő következett, melynek első részén még árnyék sem volt! Szerencsére az emelkedési szög enyhülésével az "életmentő" árnyék is megjelent, így gond nélkül értem el a Cseréptói elágazást, búcsút intve az OKT-nek. A leágazás előtti percekben - a Kis-Hallgató oldalából - a már bebarangolt Sátoros-hegyekben gyönyörködhettem.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_131753.jpg" alt="img_20210618_131753.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Sátoros-hegyek felé a Kis-Hallgató oldalából</em></p>
<p style="text-align: justify;">Jöhetett a Fekete-hegy meghódítása: a Fekete-rét pihenőhelyétől indult az igazi móka: szuszogtató végjátékkal várt a Fekete-hegy, no meg mesés panorámával északi irányba a 2000-es évek elején épített kilátónak köszönhetően.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_134121.jpg" alt="img_20210618_134121.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Oda kell felmenni, ha PEZ cukorkát szeretnénk enni! :)</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_135742.jpg" alt="img_20210618_135742.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Fekete-hegyről</em></p>
<p style="text-align: justify;">Néhány szem PEZ cukorka biztosította az energiát Mikóházáig. Több pihenőhelyet (Málnás-völgyi, Tölgyes-bérci) is érintve ereszkedtem le Mikóháza történelmi pincesoráig, mely egyben a túra következő frissítőpontja volt: zsíros-, lekváros-, májkrémes- és sajtkrémes kenyerek, zöldségek és rágcsálnivalók álltak a rendelkezésünkre. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_142816.jpg" alt="img_20210618_142816.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mikóháza történelmi pincesora</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mikóháza legfőbb látnivalói közül a túra útvonalán fekvőket kerestem csak fel (görög katolikus templom és milleniumi emlékpark), ám érdemes a kirándulóknak felkeresni a turulmadaras emlékművet, vagy a Mikóházáról induló számos tanösvény valamelyikét. Túrázhatunk a róka, a fekete gólya, a vaddisznó, a vadmacska, a haris, a parlagi sas vagy épp a bor- és pálinkaúton is. Előbbieket a természet szerelmeseinek javaslom, utóbbit pedig a bor- és pálinka kedvelőinek. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_144917.jpg" alt="img_20210618_144917.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mikóháza - görög katolikus templom belülről</em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_144940.jpg" alt="img_20210618_144940.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Milleniumi emlékpark</em></p>
<p style="text-align: justify;">A túra legkitettebb szakasza várt rám a legmelegebb órákban: Felsőregmecig szinte végig aszfalton kellett haladni, árnyékot maximum lelki szemeim előtt láthattam.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_150108.jpg" alt="img_20210618_150108.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Alsóregmec felé sétálva - a kép jobb oldalán Felsőregmeccel és a Mátyás-heggyel</em></p>
<p style="text-align: justify;">Cserébe a környék hegyeit csodálhattam mindvégig, így gyorsan leperegtek a méterek Alsóregmecig, ahol Kazinczy Ferenc gyermekéveit töltötte. A falu határában található az egykori családi sírkert, melynek helyét egy kopjafa és a túra napján ellenőrző pont jelez. Kazinczy Ferenc szüleinek házának helyére napjainkban emléktábla emlékeztet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_151011.jpg" alt="img_20210618_151011.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Kazinczy család sírkertjére ma már csak ez a kopjafa emlékeztet</em></p>
<p style="text-align: justify;">Néhány falat dinnye után Alsóregmec hátsó udvarai és szántóföldjei között haladtam tovább, a falu északi határában csatlakoztam vissza a műútra. Felsőregmecig újra tikkasztó hőséget és látványos hegyeket élvezhettem, ennek örömére Felsőregmec első működő nyomóskútjánál hűtőfürdőt vettem.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_152402.jpg" alt="img_20210618_152402.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Felsőregmecre</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_154750.jpg" alt="img_20210618_154750.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Életmentő nyomóskutak, a túra fontos kellékei - a képen látható pont nem működött...</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_155323.jpg" alt="img_20210618_155323.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felsőregmec Árpád-kori temploma</em></p>
<p style="text-align: justify;">Felsőregmec legfőbb látnivalója az Árpád-kori temploma, melyet mellőztem is a Mátyás-hegy meghódítása előtt. Ritkán járt, csak a térképeken szereplő turistaúton kellett megmászni réteken keresztül a Mátyás-hegyet. Itt kanyarog a szintén csak papíron létező Ősrög tanösvény is, melyet azért hoztak létre, hogy bemutassa a Vilyvitányi Ősrögöt, mely hazánk legidősebb, felszínen található kőzeteit tartalmazza! A szakemberek által 900 millió évesnél is idősebbnek becsült kőzeteket döntően átkristályosodott csillámpala és gneisz alkotja. Sajnos ezekből sokat nem láttam, így újabb indokot jegyezhettem fel, amiért vissza kell ide térnem!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_155712.jpg" alt="img_20210618_155712.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_160258.jpg" alt="img_20210618_160258.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Mátyás-hegyre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Zsíros-bányáig szinte végig a magyar-szlovák államhatáron haladtam, végig hűsítő erdők mélyén. Zsíros-bányánál újabb frissítőpont volt, számomra májas kenyér volt a menü kovászos uborkával és paradicsommal. Innen a Korom-tető oldalában, egykori bányák felhagyott meddőhányói között kanyarogtam Füzérkajata felé, igazán vadregényes szakasz ez, az első részében sok mohával fedett sziklával, második felében pedig - remekül kiszalagozott - nehezített terepviszonyokkal (kidőlt fák, farönkök, bokatörő kövek), mely kiváló bemelegítés az északi zöld előtt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_172233.jpg" alt="img_20210618_172233.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Zsíros-bánya közelében igazán izgalmas terepen haladtam</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_180629.jpg" alt="img_20210618_180629.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Erzsébettanya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Füzérkajatán zöldséggel - is - pótoltam a kiizzadt folyadékmennyiséget, majd megindultam a Pap-hegy felé. Ehhez egy ház udvarán kellett áthaladnom, annak hátsó udvarában pedig még egy kis kilátó is állt, melynek tetejéről lecsekkoltam a panorámát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_182357.jpg" alt="img_20210618_182357.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Füzérkajata kilátással</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Pap-hegy meghódítása után kellemes lejtmenetbe kezdtem, a Török-föld elérésétől egészen Pusztafaluig panorámás szakasz várt rám, volt mit néznem, emiatt nem is kapkodtam úgy a lábaimat, ahogy az erdei szakaszokon korábban tettem.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_183929.jpg" alt="img_20210618_183929.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_183932.jpg" alt="img_20210618_183932.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_183943.jpg" alt="img_20210618_183943.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Füzérkajatáról Pusztafaluba - Török-föld</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_184639.jpg" alt="img_20210618_184639.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_184952.jpg" alt="img_20210618_184952.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Pusztafaluba - háttérben a Milic-csoporttal</em></p>
<p style="text-align: justify;">Pusztafalut most csak érintettem, a kopjafás temetője mellett rövid hegymenetbe kezdtem, közben a hamarosan rám váró Tolvaj-heggyel, és az annak oldalában található Borjútanya szikláival szemezhettem.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_190449.jpg" alt="img_20210618_190449.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tolvaj-hegy: (szerintem) hazánk legmeredekebb turistaútjával rendelkező hegye</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ha már erre járunk és nem hajt minket a tatár, érdemes felmászni a Mejeszke oldalában található mezőre, innen csodás panorámát élvezhetünk Pusztafalura és a völgy túloldalán lévő Bába-hegy vonulatára. Nem nagy "kitérő", ellenben a vége igazán szuszogtató! ;) </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kazy1.jpg" alt="kazy1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Mejeszke oldalából (2020 októberi képek)</em><em><br /></em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_192804.jpg" alt="img_20210618_192804.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Füzérre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Füzérre a Vár-hegy déli lábánál értem be, a falu központjában lévő "túrabázist" már rutinosan vettem be. Eszem-iszom és az éjszakai felszerelés magamhoz vétele után még világosban folytattam a túrát: Füzér templomai és a tájház mellett elsétálva a vár parkolójába felvezető műúton kezdtem meg a a Senyánszki-rétig tartó hegymenetet. A parkoló után szerencsére már természetes talajon haladhattam, a füzéri Vár-forrás oroszlánjainak szájából töltöttem fel az éjszakai szakaszra a folyadékkészletemet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_194812.jpg" alt="img_20210618_194812.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em>Búcsú Füzértől (egy időre)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_195848.jpg" alt="img_20210618_195848.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Forróságban is jéghideg forrásvíz - Vár-forrás</i></p>
<p style="text-align: justify;">A Senyánszki-rétről leereszkedtem Pusztafaluba, majd megcéloztam a magyar-szlovák államhatárt, hogy egy gyors frissítés után megkezdhessem hazánk - egyik - legmeredekebb turistaútján a Tolvaj-hegy meghódítását. Az elmúlt időszak száraz időjáráa miatt a talaj porzott, tovább nehezítve a feljutást: még túrabotokkal is hatalmasat kellett küzdenem, akiknek itt - négykézláb - botok nélkül kellett felmenniük és sikerült, minden elismerésem! Felérve a Tolvaj-hegyre - pihenés gyanánt - elővettem a fejlámpámat, majd gyorsan be is üzemeltem, mert bár még minimális természetes fény jutott a talajszintre is, ám a köves úton nem szerettem volna a nem megfelelő megvilágítottság miatt orra bukni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_211909.jpg" alt="img_20210618_211909.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Túl a Tolvaj-hegyen</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az északi zöldet egészen a Szurok-hegyig kellett követnem, végig szűk, egyemberes ösvényen, melyet kellemes csalán tett még emlékezetesebbé. A Kis-Milicre felérve megmásztam azért a Károlyi kilátót, hogy megnézzem a Hegyköz településeinek fényét, majd a Nagy-Milicről ide áthelyezett ellenőrző ponton frissítettem gumicukorral és vízzel. A Nagy-Milicet elérve a túra előtti megemlékezésen említett kilátó építésének semmilyen nyomát sem láttam, így az jelenleg még teljesen terv formában létezik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_215916.jpg" alt="img_20210618_215916.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nagy-Milic</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Zempléni-hegység hazai részének legmagasabb pontját már elértem, ám a hullámvasutazásnak még nem volt vége: bár jobbára lefelé vezetett az utam, ám több kisebb hegyet kellett még megmásznom a Szurok-hegy aljáig, az Eszkárosi kilátóhelynél pedig a Hernád völgyében fekvő települések fényeit is megcsodálhattam.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_222043.jpg" alt="img_20210618_222043.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás az Eszkárosi kilátóhelyről</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Eszkárosi kilátóhelyről levezető meredek ösvényen van Magyarország legészakibb pontja, ezt is érintettem még mielőtt elértem volna az újabb ellenőrző pontot, ahol kellemes tábortűz is lobogott.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_223553.jpg" alt="img_20210618_223553.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hangulatos ellenőrző pont a magyar-szlovák határon</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Drahosi-réten keresztül értem el a Nagy-Hrabó csúcsát, melynek rendkívül meredek oldalában kellett leereszkednem az Eszkáros és Hollóháza között vezető műútig. Itt volt a túra következő frissítőpontja, hogy teli hassal mászhassuk meg a Szurok-hegyet! :) Innentől Lajos Dórival mentem Pányokig: elsőként a Tolvaj-hegy "kistesóját" másztuk meg, a Szurok-hegyet, melynek tetején karalábés tábortűzön pirított piritóssal ünnepelhettem a csúcshódítást. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210619_001041.jpg" alt="img_20210619_001041.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szurok-hegy</em></p>
<p style="text-align: justify;">Itt búcsút intettünk a határmenti zöldnek és a Les-hegyen keresztül jutottunk el a Hálaisten-tetőre. Itt újabb frissítőpont volt, majd a Nagy-völgyön keresztül ereszkedtünk le Kékedre. A kilométerek rendkívül gyorsan teltek, nem csak azért, mert Dóri - számomra - kemény tempót diktált, hanem mert jót beszélgetve az időérzékem is megzavarodott! :)</p>
<p style="text-align: justify;">Kékeden a legfőbb látnivaló a Melczer kúria, melyet mellőztünk is, majd a Kertekalján keresztül értünk át Pányokra, ahol újabb frissítőponton vihettünk be kalóriákat a szervezetünkbe. Pányok környékét most teljes sötétségben érintettük, nem is sejtve, hogy csak néhány percre járunk hazánk egyik legeldugottabb szurdokától, a Hasdát-patak szurdokától, melyet hívnak Kátyú-gödörnek vagy abaúji Grand-kanyonnak is! Annyira emlékezetes volt tavaly ennek a szurdoknak a felfedezése, hogy írtam is erről egy <a href="https://soos93.blog.hu/2020/10/24/katyu-godor_avagy_az_abaujvari_grand-kanyon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bejegyzés</a>t, egy képkollázst ide is beszúrok kedvcsinálónak:</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/h3_1.jpg" alt="h3_1.jpg" class="imgnotext picomat-image" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><i>Abaúji Grand-kanyon Pányok határában</i></p>
<p style="text-align: justify;">Pányok után leszakadtam Dóritól, nem akartam tovább feltartani, így már egymagam tudtam elkeveredni Telkibánya előtt: a turistaút itt elég nehezen követhető egy-két helyen, hogy finoman fogalmazzak... Szalagok nélkül sok időt "veszítettem" volna ezen a szakaszon. </p>
<p style="text-align: justify;">Telkibányán szinte teljesen keresztül kellett gyalogolnom, sok-sok kellemes emléket előidézve belőlem. A Palipista házban tudtam frissíteni, hogy aztán megcélozzam a a Kánya-hegyet. Éreztem a Dórival letolt kilométerek negatív hatását: a tempóm rendesen visszaesett és az erőt sem éreztem magamban, az eddigiekkel ellentétben most úgy éreztem, hogy szinte visszafelé haladok, szerencsére az órám képes volt "motiválni" azáltal, hogy mutatta az aktuális tempómat, amely ekkor is 4 km/h óra körül volt. Elég küzdelmes volt a Hollóházáig tartó szakasz, előbb soha véget nem érő folyamatos emelkedővel, majd gyors ereszkedéssel a településre. A porcelángyár mellett volt a Füzér előtti utolsó ellenőrző pont, gyors energiapótlás mellett a Nyíri-patakkal párhuzamosan haladtam előbb kerékpárúton, majd a Toroki erdészházat követően jöhetett az utolsó hegymenet, melyet leküzdve megpillanthattam a nem is oly' távolban Füzért és a füzéri várat. Ez már kellő motivációt adott ahhoz, hogy gond nélkül elérjem a túra - számomra - végpontját. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210619_060953.jpg" alt="img_20210619_060953.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Füzérre 103 km-rel és 4200 méter pozitív szintkülönbséggel a lábaimban</em></p>
<p style="text-align: justify;">A 200 km-es táv felénél jártam ekkor, ám a kánikula miatti fokozatos izzadás miatt a megelőző kenés ellenére is elég csúnyán kidörzsölődött a lágyékam és eddig szokatlan módon a futózsákom is úgy kidörzsölte a hátamat, hogy egy hatalmas búb is keletkezett rajta, mely nyomás hatására egyre kellemetlenebb volt. Így már Telkibánya után eldöntöttem, hogy Füzéren befejezem, mert még néhány órát tudtam volna tolerálni, de még 110 km-en keresztül nem láttam értelmét... Persze fájdalmak árán lehet, hogy tudtam volna teljesíteni, de utána egy ki tudja meddig nyalogathattam volna - átvitt értelemben és szó szerint is - a sebeimet. Én pedig inkább szerettem volna a túra utáni napokat is kiélvezni, így amint beértem Füzérre, jeleztem is a rendezőknek a kiszállási szándékomat, egyúttal megköszönve a munkájukat, ezúttal is remek túrát sikerült megvalósítaniuk sokunk örömére! Így kényelmesen le tudtam zuhanyozni és a gulyáságyúknál pótolhattam is a túra során elhasznált kalóriák hiányzó részét.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//202617053_519896312485928_7661341190871427776_n.jpg" alt="202617053_519896312485928_7661341190871427776_n.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F20%2Fkazinczy_emlektura_a_zempleni-hegysegben_regmec%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F20%2Fkazinczy_emlektura_a_zempleni-hegysegben_regmec%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F20%2Fkazinczy_emlektura_a_zempleni-hegysegben_regmec%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kazinczy emléktúra a Zempléni-hegységben - Regmec 100"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/06/20/kazinczy_emlektura_a_zempleni-hegysegben_regmec#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16599230" border="0" /></a><br /></p>
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/img_20210618_075017.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/06/14/vadlesen_a_gemenci_erdoben
Vadlesen a Gemencben
2021-06-14T20:20:43+02:00
2021-06-14T20:20:43+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A napjainkban Gemencnek - vagy Gemenci erdőnek - nevezett mintegy 18 ezer hektárnyi ártéri terület története több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött. A Duna árterülete a tolnai részen egészen a Szekszárdi-dombság lábáig húzódott, a római időben kiépített határvédelmi rendszer, a Limes vonala rendhagyó módon ezen a vidéken eltávolodott a Dunától: a hadi útvonal is a dombok lábánál haladt. A Sárközben élő népek a magasabb térszinteken, az ún. "göröndökön" laktak, és a domboldalakon művelt szőlőiket, gyümölcsöseiket ladikba szállva - az ártéren kanyargó Duna mellékágain, vagy a fokokban evezve - érték el. A 18. század végén döntötte el a Bécsi Udvar a bácskai gabona szállítása érdekében a Dunát hajózhatóvá kell tenni. A bárkák árral szembeni mozgatásához elrendeltek egy lóvontatásra alkalmas Duna-menti út megépítését, mely közvetlenül a Duna-parton, az övzátonyokon húzódó töltésen vezetett. A 19. század mérnökei úgy gondolták, hogy a vízrendezés fő feladata az áradások megelőzése és a hajózható útvonal biztosítása. Nem volt elég csak a töltések emelése, hanem a Duna folyásának felgyorsítása is szükségessé vált. A hajóvontatás nagyon hosszadalmas volt a kanyargós szakaszokon, tehát több szempontból is jó ötletnek tűnt a folyó kanyarulatainak átvágása. A Duna védőtöltési munkálatai a 19. század második felében kaptak igazán lendületet, azonban a gátakat építő Tolna-Bátai Duna Védgát Társulathoz a Kalocsai Érseki Uradalom nem csatlakozott, így a ma is álló védművek az érsekség területének határán épültek meg. Az utolsó nagy szabályozási munkálatok az 1893-1898 között elvégzett folyamszabályozások voltak, amikor a Gemencben három helyen is, Sükösdnél (Grébec-Duna), Csanádnál (Rezéti-Duna) és Koppánynál (Vén-Duna) átvágták a Duna kanyarulatait és megépítették az ehhez kapcsolódó új töltéseket. Ezzel Paks és Batina között a Duna hossza 96 kilométerrel lett rövidebb (11 kanyarátvágással)! A 19. századtól a Sárköz népe végleg áttért az intenzív gabona- és kukorica-termesztésen illetve a Szekszárdi-dombságban a szőlőtermesztésen alapuló gazdálkodásra. A folyószabályozások után felszabadult gemenci területeken az 1800-as évek közepétől a Kalocsai Érseki Uradalom Erdei Hivatala megkezdte az erdőtelepítést, mely mára az ország legnagyobb ártéri erdejévé vált. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül az alacsonyabban fekvő területeken a füzek, a magasabbakon pedig nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. A fákkal borított területek cserjeszintje rendkívül egyedgazdag, a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, ezzel remek búvóhelyet kínálva a nagyvadaknak. Az ártér állatvilága is faj- és egyedgazdag, sok-sok madár ér a háborítatlan részeken, ám a területet világhírűvé annak nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvasállománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is! <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gemenc" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><small>[1]</small></a></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090560.JPG" alt="p1090560.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ezen állatok megcsodálásának reményében indultam útnak a Gemenc ártéri világának mélyére, mely több irányból, több módon is megközelíthető. Célom a Malomtelelő környékének bejárása volt, elvégre ez a Gemenc turistautakon megközelíthető legbelső része, ahol a legnagyobb esélyét láttam a vadtalálkozóknak. Malomtelelő elérhető Baja és Pörböly felől is, ha az Alföldi Kéktúra jelzéseit követjük, de ha csak rövidebb hétvégi kirándulásra vágyunk, érkezhetünk a Gemenci Állami Erdei Vasút szerelvényével is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/20160717_113037.jpg" alt="20160717_113037.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hétvégente a Rezét névre hallgató gőzös is segíthet nekünk eljutni a Gemenc szívébe (2016-os képem)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Fontos megjegyezni, hogy az ártéri erdőt átszelő kisvasút - melynek még napjainkban is fő profilja az ártéri erdő kitermelt faanyagának szállítása - nem közlekedik minden nap, jelenleg hétvégente lehet ezt az opciót választani, az aktuális menetrendről <a href="http://turizmus.gemenczrt.hu/gemenci-erdei-vasut/menetrend/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a> tájékozódhatunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc1.jpg" alt="gemenc1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Lassi felé - izgalmas holtágak mellett, madarak és vaddisznók társaságában haladtam</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hétköznapról révén szó gyalog értem el a kisvasút Lassi megállóhelyét, itt érdemes leszállni a kisvasúttal érkezőknek. A megálló és környezete a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. A közelben található egykori dunai öbölbe a jégzajlás elől vontatták be a hajómalmokat teleltetni. A történelmi múltat, az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét ismerhetjük meg a az itt található romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületeben. A nagyobb épületben látható a Halászati Kiállítás, mely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, egy dioráma segítségével pedig bepillantást nyerhetünk a víz felszíne alatti élővilág mindennapjaiba is! A kisebb épületben az árvizeket bemutató kiállítás kapott helyet egy ártéri terepasztallal, hajómalom modellel, halászháló-készítő műhellyel.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc2.jpg" alt="gemenc2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Lassi a Rezéti-Duna partján</em></p>
<p style="text-align: justify;">Sajnos ezen kiállítások is csak hétvégén vannak nyitva, így nekem a vejsze megismerésével kellett beérnem, mely szabadtéren található és bármikor felfedezhető. A vejsze nem más, mint egy magyar történeti halászszerszám, melynek "működését" a mellette található ismertető táblán ismerhetjük meg! <a href="http://turizmus.gemenczrt.hu/gemenci-erdei-vasut/megallok-es-latnivalok/lassi/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><small>[2]</small></a></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc3.jpg" alt="gemenc3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vejsze elméletben és gyakorlatban (persze víz és hal nélkül)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Lassiból indul a 2200 méter hosszú Molnárka tanösvény, melyet végigjárva a tanösvény 11 állomásán sok-sok ismerettel gazdagíthatjuk tudásunkat a Gemenci erdő állat- és növényvilágát valamint a Duna mederváltozásait illetően.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090514.JPG" alt="p1090514.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Molnárka tanösvény indító táblája</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tanösvény legizgalmasabb állomása a 6-os számú, melynél egy madármegfigyelő torony található, melynek tetejéről kiválóan rá lehet látni a fokozottan védett, időszakos vízjárású Malomtelelő-tóra és az azt körülvevő mocsárrétre. Ha szerencsénk van, akkor az itt élő madarak és nagyvadak felfedik magukat, ebben bíztam én is! Meg is indultam a tanösvény útvonalán a megfigyelőtoronyhoz, közben megállva az egyes állomásokon megismerve az ártéri erdő legfőbb madarait, gombáit, virágait, közben pedig a Malomtelelő-tó mocsaras világa felé fordítottam tekintetemet, melytől csupán néhány méter és fa választott el. Egyszer csak megtorpantam, s megjegyeztem magamnak: mintha barna "foltokat" láttam volna a fák levelei között. Ez pont elég volt arra, hogy a fák között kisétáljak a mocsaras rét peremére, hogy jobban megnézzem, mit is szúrtam ki az imént.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//1_161.jpg" alt="1_161.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A fák ágai között kikukucskálva pillanthattam meg a magas fűből kikandikáló szarvasagancsokat</em></p>
<p style="text-align: justify;">A magas fűből bizony hatalmas agancsok lógtak ki, a háttérben pedig még egy fehér "nyak" is kikandikált: a szavasok nyugodtan legelésztek, a madár pedig élelem után kutatott. Rögtön hevesebben vert a szívem, felgyorsítva a tempót meg sem álltam az innen mintegy 100 méterre lévő torony felső szintjéig!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090529.JPG" alt="p1090529.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Madármegfigyelő torony a Malomtelelő-tó partján - ezúttal vadmegfigyelőként funckionált! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ami odafent várt, arra szavak sincsenek: hatalmas szarvascsorda legelészett a tó melletti mocsaras részen, láthatóan nem szúrtak ki, hosszú perceken keresztül csodálhattam őket: életre szóló élményt okoztak nekem, ez nem kérdés! Már annak is örülni szoktam, ha néhány másodpercig megfigyelhetem őket, ez esetben azonban majdnem fél órán át élveztem a látványukat a toronyból, s ekkor sem ők távoztak a rétről, hanem nekem kellett fájó szívvel búcsút vennem tőlük, hogy ne sötétedjen rám az erdőben! </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc5.jpg" alt="gemenc5.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc4.jpg" alt="gemenc4.jpg" class="imgnotext picomat-image" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>Szavakkal leírhatatlan látvány</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Malomtelelő-tó neve árulkodó: ide vontatták be a környék hajómalmait a téli időszakra, hogy azok épségben átvészeljék a jeges évszakot. A hajómalmok fénykorukat az 1850-es 1860-as években élték, ekkor mintegy 4300 malom dolgozott nagyobb folyóink vizén, 1866-os adatok alapján Baján ekkor 76 dunai hajómalom őrölte a gabonát! Azt már tudjuk tehát, hogy itt aludták téli álmukat ezen szerkezetek, ám essen néhány szó arról is, hogy hogyan állapították meg a hajómalmok üzemelési helyeit a vízimolnárok, ahol a legideálisabb volt a folyó az őrlésre. Ezt méréssel határozták meg: megmérték, hogy hány kilogramm a víz! Egy mérlegre ráakasztottak egy faedényt, amelyet belemerítettek a folyóba, és ahol a víz sodrásának ereje elérte a Dunán a 3-4 kilogrammot, ott horgonyt vetettek. Ezen hajómalmoknak köszönhető a bajai halászlé egyik legfontosabb "tartozéka", a gyufatészta is: a malmokon dolgozó molnárok a megőrölt lisztből készített tésztával tették tartalmasabbá!</p>
<p style="text-align: justify;">Miután saját szemeimmel megfigyelhettem a gímszarvasokat, olvashattam is róluk! Ők hazánk legnagyobb testű kérődző állatai, a hímeket bikának, a nőstényeket tehénnek, míg a kicsinyeket bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. Az egy évnél idősebb, de borjút még nem nevelő szarvastehén az ünő. Az ártéri erdők gazdag cserje- és lágyszárú aljnövényzete a szarvasok számára takarást, táplálékot és nyugalmat nyújt. Napközben védett helyen pihennek és estefelé indulnak táplálkozni - ahogyan azt én is tapasztalhattam -. Kis csapatokban (rudli) élnek, amelyek a párzási időszakon kívül vagy tehenekből és a borjaikból vagy csak bikákból állnak. Mivel csak a bikák viselnek agancsot, így egyértelmű, hogy én bikákból álló rudli kora esti vacsoráját figyelhettem meg! A szavastehenek általában egy utódot ellenek májusban, a borjak 3-4 hónapig szopnak. A párzási időszak kora őszre tehető (szeptember-október eleje), ekkor a szarvasbikák jellegzetes bőgő hangjától zeng az erdő (szarvasbőgés). Ekkor a bikák megküzdenek egymással és a legerősebbek birtokolják az akár 10 tehénből is álló háremet! A bikák az agancsaikat - mely csontképződmény - minden évben tél végén-kora tavasszal levetnek, majd nyár elejére újra növesztenek, az új agancs kifejlődése során azt finom szőrű bőr - háncs - borítja (barkás agancs), melyet az agancs kifejlődése után (július környékén) a bikák ledörzsölnek. A gemenci terület különleges értékét mutatja az itt elejtett három világrekord trófea is! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc6.jpg" alt="gemenc6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Sok vaddisznóval találkoztam utam során </em></p>
<p style="text-align: justify;">S ha már ennyi szó esett a szarvasokról, ne menjünk el szó nélkül a vaddisznók mellett sem! Utam során számos alkalommal láttam őket előttem átszaladni, enyhe túlzással minden bokor mögött ott rejtőztek, így tapasztalatból is mondhatom, hogy rendkívül egyedgazdag az állományuk a Gemenc erdőiben. A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), a kicsinyeiket malacnak, a második éveseket kan- vagy kocasüldőnek, az öreg kant pedig remetekannak nevezzük. A kiterjedt aljnövényzetű, nedves talajú lombos és elegyes erdőket kedveli, ahol könnyen túrhat táplálék után. A szarvasokhoz hasonlóan jó úszó, ezért a folyók vagy tavak szigetein is megtelepedhet. A vaddisznó kondában jár, a csapatot az öreg koca vezeti, a süldők és a malacok mellett gyakran az előző évi fiatalok is a közösségben maradnak, amíg ivaréretté nem válnak. A felnőtté váló kanok külön kondában, az idősebbek magányosan élnek és csak a szaporodási időszakban - amely novembertől januárig tart - csatlakoznak a kocákhoz. A vemhesség időtartama leggyakrabban 115 nap, mely 3 hónap, 3 hét és 3 nap! :) Apró szemükkel gyengén látnak, inkább hallásukra és rendkívül jó szaglásukra hagyatkoznak. Korong alakú orrukkal fel tudják szaggatni a talajt, amikor férgek, rovarlárvák vagy gumók, gombák után kutatnak. Ám az sem ritka, hogy apróbb rágcsálókat, halat, kagylót, madártojást vagy épp dögöt fogyasztanak.</p>
<p style="text-align: justify;">A tanösvény a kisvasút Malomtelelő állomásán ér véget, innen a megfáradt vándor visszautazhat kisvonattal Pörbölyre, vagy a másik irányba haladva eljuthatunk a Duna-partra vagy Keselyűsre is. Én azonban Baja Dunafürdő részét céloztam meg: előbb az Alföldi Kéktúra útvonalát követtem, majd a kék kereszt turistajelzéseket követve fedeztem fel a Gemenc kevésbé járt részét, hogy Baja előtt nem sokkal újra visszacsatlakozzak a Pörböly felől érkező Alföldi Kéktúra útvonalába. Útközben számos holtág mellett haladtam el, láttam sok vaddisznót, kaptam egy kis vihart is, így semmiképp sem mondhatnám, hogy eseménytelenül teltek volna a kirándulásom utolsó kilométerei! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc7.jpg" alt="gemenc7.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc8.jpg" alt="gemenc8.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érdemes ide eljönni! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Gemenci erdő rengeteg látványosságot rejteget, ezek közül zárásként még egyet szeretnék mindenképp megmutatni: a "pörbölyi titánt", Magyarország legnagyobb törzskörméretű fáját! A négy sarjból összenőtt, mára már közös gyökérzettel bíró feketenyárfája a Móric-Duna partján várja a kalandorokat. 2013-as mérés alapján 12 méteres törzskörmérettel rendelkezik, a 80-100 évesre becsült fa magassága pedig eléri a 38 métert. Ahhoz, hogy körbe tudjuk ölelni komoly csapattal kell mennünk! ;) Ezt legkönnyebben a bajai Potyka csárdától előbb a piros sáv, majd a zöld nyárfalevél jelzéseket követve tudjuk megtenni, oda-vissza 8 kilométeres sétával kell kalkulálni, végig ártéri erdő mélyén. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/gemenc9.jpg" alt="gemenc9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Források: </p>
<p style="text-align: justify;">Molnárka tanösvény információs táblái</p>
<p style="text-align: justify;">Gemenc Zrt. honlapja</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F14%2Fvadlesen_a_gemenci_erdoben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F14%2Fvadlesen_a_gemenci_erdoben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F14%2Fvadlesen_a_gemenci_erdoben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vadlesen a Gemencben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/06/14/vadlesen_a_gemenci_erdoben#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16592594" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090560.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/06/07/kirandulas_a_bakony_legnyugatibb_nyulvanyan
Kirándulás a Bakony legnyugatibb nyúlványán
2021-06-07T09:36:43+02:00
2021-06-07T09:36:43+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Bakony legnyugatibb nyúlványának felfedezésére Csabrendek központjából indultam: előbb a Kőkatlan tanösvényt jártam végig, hogy megismerjem a környék geológiai történetét, majd a Rendeki-hegy körül tettem egy sétát, megcsodálva a Fehér-kövektől elém táruló mesés panorámát! Induljunk hát erre a rövid, de tartalmas programot ígérő sétára! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090155.JPG" alt="p1090155.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Megérdemelt panoráma a Fehér-kövek tetejéről Sümegre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csabrendek központjában áll a Kőkatlan virtuális tanösvény indító táblája. Hogy mitől is virtuális? Attól, hogy a tanösvény további állomásain csak egy kis oszlopot találunk, rajta az állomás számával és egy QR-kóddal. Ha ezt a kódot beolvassuk az okostelefonunkkal, rögtön olvashatjuk is az ismerető szöveget sok-sok képpel illusztrálva. Előnye, hogy így több információ osztható meg az érdeklődőkkel valamint talán ezt a kis oszlopok kevesebb eséllyel szúrják ki a vandálok, hátránya viszont az okostelefon-igénye. Aki pedig "csak" a tanösvényt szeretné végigjárni: 1,1 km hosszú, annak felfedezéséhez az "itiner" 1-2 órát ír. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1090133_2.JPG" alt="p1090133_2.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kőkatlan tanösvény útvonala</em></p>
<p style="text-align: justify;">Először ismerkedjünk meg a Rendeki-hegy kialakulásának történetével. Ehhez 220 millió évet kell visszamennünk az időben, ekkor a területet a Tethys-tenger borította. A sekély, meleg vízben a mészkiválasztó mikroszkopikus szervezetek tevéeknysége révén nagy mennyiségű iszap rakódott le. A száraz éghajlat miatti bepárlódás a vízben oldott magnézium kicsapódását okozta: a meszed üledék dolomitosodott, így jött létre a Dődolomit Formáció, mely a Rendek-hegy alapkőzete, felszínre csupán Nyírespuszta környékén bukkan napjainkban. Az alapkőzetre 75 millió éve újabb réteg rakódott le a Tethys-tenger mélyén, ez az Ugodi Mészkő Formáció, mely a hegy déli oldalán bukkan elő. 50 millió éve a terület szárazfölddé vált, a környező magasabb térszínek kőzetei erőteljesen mállottak az akkor itt uralkodó szubtrópusi éghajlaton: a róluk lepusztult, kémiailag átalakuló, alumínium-ásványokban dús vörös hordalékot vízfolyások szállították Csabpuszta és Nagytárkánypuszta környékére. Ez az üledék a karsztos mélyedésekben - töbrök, víznyelők - csapdába esett és felhalmozódott (Gánti Bauxit Formáció). 45 millió éve az egyre süllyedő területet elöntötte a Paratethys-tenger: néhányszor tíz méteres mélységű vizében rengeteg mészvázas állat élt. Ezek maradványaik halmozódtak fel a Szőci Mészkő Formációban, belőlük épül fel napjainkban a Rendeki-hegy fő tömege. 30 millió éve a területn egy kiemelkedést követően újra szárazfölddé vált, ekkoriban a Bakony helyén egy medence formálódott ki, ahová ősi folyók hatalmas mennyiségű hordalékot hoztak (Csatkai Formáció), akár métert is megközelítő kőtömbök is érkeztek így a Júliai-Alpok felől! 20 millió éve a Rendeki-hegy féloldalasan emelkedni kezdett, északkelet felé lejtő felszínén megindult a vastag kavicstakaró lepusztulásra: napjainkra az egykori kavicstakaró foszlányai maradtak csak meg. A törésvonallal határolt hegyrög emelkedése folytatódott, a Dunántúl nagy részét elöntő tengerekben az szigetté vált. Ezt követően a környék feltöltődött és folyóvízi síksággá alakult. A jégkor kezdetée (2,6 milliü éve) alakult ki nagyjából a mai domborzati kép: a Rendeki-hegy lejtős platójába hosszú és mély völgyek vágódtak a pleisztocén kor csapadékos szakaszaiban, ezeknek egy részét fel is fogjuk fedezni túránk során. A mocsaras-lápos foltok az elmúlt néhány ezer évben alakultak ki, a holocén kor gyors felmelegedésének köszönhetően.</p>
<p style="text-align: justify;">Csabrendek környéke előnyös fekvése (forrásvizek, menedéket nyújtó szirtek és völgyek, vadban gazdag erdők, művelésre alkalmas földek) miatt már évezredek óta lakott. A legkorábbi leletek a késő bronzkorból maradtak ránk (3500 évvel ezelőtti), halomsírok mélyéről. Az időszámításunk kezdete előtti fél évezredben (késő-vaskor) a feltárt területek leletei alapján virágzó település terült el a hegy lábánál. Laktak itt később kelták, avarok, majd a jó legelőket kínáló környékre magyarok érkeztek. A hegy keleti szélén árkokkal védett földvár (Banyavár) sáncainknak maradványaira bukkanhatunk, melynek keletkezésének idejéről biztos információ napjainkban sem áll rendelkezésünkre. A mai Csabrendek három különböző faluból épült össze: Rendek, Al-Csab és Fel-Csab egykori településekből. Érdekesség, hogy a szláv eredetű "Rendek" szó magyarra lefordítva vörösércet jelent, ez is utal a környéken fellelhető bauxitra. A település mellett postaút haladt, mely tovább növelte a falu jelentőségét: a 15. században Zala vármegye keleti részének járási székhelye volt, ám városi rangot végül sosem kapott. A török időkben Al- és Fel-Csab elnéptelendett, Rendek lakossága is 6 főre apadt 1548-ban. A 18. századig népessége nagyon ingaozott, ám az iparosodással együtt a falu fejlődésnek indult. Napjainkban a falu lakossága 3 ezer fő körül mozog. <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csabrendek" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><small>[1]</small></a></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk5.jpg" alt="kk5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Rendeki-hegy kiváló alapanyagként funkcionál Csabrendek épületeiben</em></p>
<p style="text-align: justify;">A török idők után újranépesülő vidéken agyag hiányában - mely a tégla alapanyaga - kőből építkezés terjedt el, ezt ma is lépten-nyomon megfigyelhetjük, ha a falu utcáit járjuk. Előbb mindenki a a saját kertjében található mészkőpakodak fejtette, ám egy idő után ez a mennyiség már nem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket, így vélhetően az 1700-as évek végén - a Szent Lőrinc templom építéséhez kapcsolódóan - kezdték el módszeresen bányászni a falu határában emelkedő magas sziklafalat. Eleinte kézzel fejtették a mészkövet, aztán az 1930-as évektől kezdődően a környékbeli bauxitbányákban dolgozó robbantómester révén már robbanószer segítségével is bontották a hegyoldalt, felgyorsítva a mészkő kitermelését. A kőfejtés az 1980-as évekre szűnt meg, ekkor ugyanis már könnyebben elérhetővé vált a Devecserben gyártott tégla, mint a helyben kitermelt mészkő.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk1.jpg" alt="kk1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az egykori kőfejtőt az elmúlt 40 évben visszahódította a természet, ma már csak a hatalmas bányafalak emlékeztetnek az évszázadokon át tartó mészkőbányászatra. Az évmilliók alatt a Rendeki-hegyre is hatalmas erők hatottak, törések és vetődések formálták a hegyet: az itteni mészkőtömegek mozaikosra törtek.. A kőfejtőben torlódásos eredetű formákat figyelhetünk meg: az összenyomódó kőzettömegek egy idő után ferdén eltörtek és egymásra tolódtak. A bánya délkeleti falát és a sziklabástyát is átmetszi egy-egy markáns törésvonal. Megfigyelhető a bányafalak egyenessége, ez nem véletlen! A kőfejtés során ugyanis mindig csak egy törésvonalig fejtették a kövek, mivel azok mentén már vésés nélkül is elválaszthatók voltak egymástól. Ha pedig felmászunk a tanösvény jeleit követve a sziklafal tetejére, mesés panorámát élvezhetünk: a Kisalföld végtelennek tűnő síkjából láthatjuk kiemelkedni a környék vulkáni tanúhegyeit: a Somlót, a Kis-Somlyót valamint a Ság-hegyet, a távolban pedig a Bakony magasabb vonulatait is szemügyre vehetjük. Sőt: rendkívül tiszta időben még az Alpok(alja) vonulatait is megpillanthatjuk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk2.jpg" alt="kk2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a kőfejtő tetejéről - vulkáni kúpokkal (balra a Ság-hegy, középen a Somló, jobbra a Kab-hegy)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A bánya felfedezése után a zöld sáv jelzéseket követve másztam meg a Rendeki-hegyet, melynek északi meredek letörésében a Fehér-kövek kínáltak mesés panorámát. A sziklák tetejéről kémlelve a környéket láthatjuk többek között a sümegi várat és a Keszthelyi-hegység vonulatait is. Az élesebb szeműek a Sümeg várán kívül még Rezi várát is felfedezhetik!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk3.jpg" alt="kk3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Rendeki-hegy északi oldalából, a Fehér-kövek tetejéről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A szikláktól rövid jelzetlen szakasz következett a Rendeki-hegy platóján, majd a piros kereszt jelzéseket követve ereszkedtem vissza Csabrendekre. A falu előtt több izgalmas, mészkősziklákkal szegélyezett völgyön is átvezetett a turistaút, igazán hangulatos - és jól járható - ösvényeken haladhattam.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk4.jpg" alt="kk4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ereszkedés izgalmas völgyeken kereszül Csabrendekre</em></p>
<p style="text-align: justify;">A túra zárásaként megnéztem Csabrendek látványosságait: többek között a Szent Lőrinc templomot és a Fekete kúriát, de a Rendeki-hegy keleti oldalában húzódó szőlőhegyet sem érdemes kihagyni!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk6.jpg" alt="kk6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Lőrinc templom és a Fekete kúria</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//kk7.jpg" alt="kk7.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csabrendeki séta</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mint már korábban említettem, Csabrendek három egykori település "fúziója", a török korban elnéptelenedett Fel-Csab és Al-Csab falvaiból mára már csak templomjainak néhány kődarabja maradt ránk. Ezeket fel is kerestem: Fel-Csab templomjából sajnos szó szerint néhány kődarab lelhető fel egy szántóföld közepén árválkodó liget mélyén, ám Al-Csab templomának néhány fala még megtalálható, ide érdemes ellátogatni, szintén egy szántóföld közepén lévő sűrű erdő rejti a romokat!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk8.jpg" alt="kk8.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fel-Csab felfedezése</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kk9.jpg" alt="kk9.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Al-Csab felfedezése, annak templomának romjaival</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F07%2Fkirandulas_a_bakony_legnyugatibb_nyulvanyan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F07%2Fkirandulas_a_bakony_legnyugatibb_nyulvanyan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F06%2F07%2Fkirandulas_a_bakony_legnyugatibb_nyulvanyan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kirándulás a Bakony legnyugatibb nyúlványán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/06/07/kirandulas_a_bakony_legnyugatibb_nyulvanyan#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16578378" border="0" /></a><br /></p>
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1090155.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/05/23/szerrol-szerre_szalafon
Szerről-szerre Szalafőn
2021-05-23T21:34:12+02:00
2021-05-23T21:34:12+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Szalafő az Őrség egyik legrégebbi települése. Nevét az itt eredő "Szala" (=Zala) folyóról kapta. A település az ősi családnevek tanúsága szerint közvetlenül a honfoglalás utáni években jött létre, kezdetben a fejedelmi, majd a királyi őrök székhelyeként. Az itt élők a nyugati gyepűrendszer védelmezőiként szabad, kiváltságos jogállásukat a 14. század végéig megőrizték. Katonai feladataikat és mindennapjaikat nemzetségi szervezetben, nemzetségfőik irányítása alatt végezték. Már ekkor megteremtve az alapját annak a sajátos szeres településszerkezetnek és mezőgazdasági kultúrának, mely egyedülálló tájharmóniát, mozaikos tájszerkezetet eredményezett. A dombhátakon kialakított házcsoportok, az ún. szerek - abban az időben még védelmi célokat is szolgálva - jelenítették meg a falu egységét. Ezen időszak a történelmi Szalafő virágkorának is nevezhető. Szalafő szabadalmas őrállói többször is segítséget nyújtottak a nyugatról érkező támadások feltartóztatásában, visszaverésében. A tatárjárás után kiépülő kővárrendszerrel párhuzamosan a gyepűrendszer fokozatosan elvesztette hadászati jelentőségét. Ez a szabadalmas őrállók, és egyben Szalafő központi szerepének csökkenésével is járt. A szentpéteri erősség kialakítása a központi szerepkör Őriszentpéterre való áthelyezését eredményezte. A felbomló gyepűvonal őrállóinak autonóm jogviszonyát 1270-ben V. István oklevele szabályozta, továbbra is fenntartva az önállóság egy részét. Az Árpád-ház kihalása után az Őrséget a vidék legnagyobb urai, a Kőszegiek vonták uralmuk alá. Károly Róbert az oligarchák letörésének sorában a Kőszegieket is megtámadta: az egyik legnagyobb ütközetre Szalafőnél került sor 1319-ben. A király győzelme nyomán az Őrség Károly Róbert hatalma alá került. A 16. század fordulójának háborús éveiben a súlyos adóterhek miatt a lakosság jelentős része elvándorolt. Szalafő 1600-ban hódolt be Ibrahim nándorfehérvári pasának. A törökök mértéktelen adóemelésére az adó megtagadásával válaszoló Szalafőt 1637-ben feldúlták. A török kiűzése után a falut 73 adózó család lakta. A 19. század közepéig a Batthyányiak uradalmához tartozó jobbágyként élik a falu lakói mindennapjaikat. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást, majd a kiegyezést követően a hagyományos kisparaszti gazdálkodás mellett a helyi iparűzés és kereskedelem fejlődése jellemezte. A kovács, az asztalos-, a cipész- és bognár műhely mellett tej-, termény-, tojás-, állat felvásárlás, szeszfőzde is működött a faluban. Mindkét világégésben kivették hazafias módon a részüket a helyi lakosok. A negyvenes-ötvenes éveket az iparengedélyek megszorítása, a kereskedők és iparosok számának csökkenése, a kitelepítések (határsáv igazolvány bevezetése) jellemezték. A történelmi viharok, az elzártság sem tudta azonban csorbítani az itt élők jövőbe vetett hitét, a természet és az ember harmóniáját.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1060420.JPG" alt="p1060420.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szerről szerre Szalafőn - útvonal</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz1.jpg" alt="sz1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Eltévedni "lehetetlen"</em></p>
<p style="text-align: justify;">Szalafő napjainkban hét szerből épül fel, melyek Templomszer, Alsószer, Gyöngyösszer, Csörgőszer, Pityerszer, Felsőszer és Papszer. Ezen szereket - és látnivalóikat - fűzi fel a Szerről szerre Szalafőn körsétaút: a 10,8 km-es séta során megannyi élményt gyűjthetünk! Nincs más dolgunk, mint a piros szív jelzéseket és az irányjelző táblákat követnünk az őrségi lankákon keresztül. Vágjunk is bele a nagy kalandba, indulás Templomszerről! A központban olvashatjuk a bevezetőben leírt sorokat Szalafő történetéről, valamint megnézhetjük az Életfát is. A 8 méteres tölgyfa a Szala-patak partjáról származik, s éppen hét ága van, pontosan ahány szere a falunak. Sőt: fa ágait be lehetett úgy tájolni, hogy az ágai pont a szerek irányába mutassanak! A Milkovics Jenő fafaragó által 2009-ben alkotott motívumszobor azért nevezhető életfának, mivel a rá vésett jelek, alakok mind az életet, a gyarapodást szimbolizálják. A motívumok a múltból táplálkoznak, de egyben a mának és jövőnek, a további generációknak közvetítenek üzenetet. Megtalálhatjuk a fán a Szala-patakot szimbolizáló körbefutó hullámvonalat és halfigurákat, a nőiességet a tulipán, a férfiasságot a pálmacsokor, míg az ezekből nyíló virág a gyermeket, az életet jelképezi. Láthatjuk a régió legjellemzőbb növényeit is: a tököt, a szőlőt és makkot, az Őrséget az őrző-védő szempár jeleníti meg, a szereket jellemző ágvégeken helyi szimbólumok, mint a szarv, a tulipán, a csákány-ásó, a gyöngyszem és a vargányagomba jelennek meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz2.jpg" alt="sz2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szalafői életfa</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Életfától néhány lépésre található Szalafő közösségi hűtője, földbe mélyített jégverem. A hűtőszekrény feltalálása előtt itt tárolták a húsbolt és a kocsma legfontosabb áruit, a különböző húsokat és söröket. A hűtéshez használt jeget a Rába és a Zala folyókról hozták, ezeket szalmarétegek hőszigetelésében tárolták, az olvadékvizet csatorna vezette el. A jégverem eredeti állapotában tekinthető meg, csupán a hűtőszekrényekben is jól bevált világítást építették bele, melyet mozgásunkkal tudunk aktiválni!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060428.JPG" alt="p1060428.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégverem</em></p>
<p style="text-align: justify;">Észak felé elindulva hamar elértem a kitelepítési emlékművet: az '50-es években Szalafő lakosságának 5 százalékát telepítették ki, s vitték el őket a Hortobágy zárt kényszermunkatáboraiba, nekik állítottak emléket ezen a helyen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//1_160.jpg" alt="1_160.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kitelepítési emlékmű</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A kitelepítési emlékművel szemben áll Szalafő református temploma. Alapvetően nem kellene meglepődnünk, hogy van temploma a falunak, ám az Őrségben nemigen találunk templomokat, ennek oka, hogy olyan szegény régió volt, hogy templomra csak a nagyobb településeknek futotta, a legtöbb helyen - amúgy rendkívül hangulatos - fa haranglábakat emeltek a hívek. A szalafői templomot a 2010-es évek elején újították fel, a templomba be is lehet menni, csak annyit kérnek a templom gondnokai, hogy zárjuk vissza annak ajtaját.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//sz3.jpg" alt="sz3.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Református templom kívül-belül felújítva</em></p>
<p style="text-align: justify;">Templomszer hangulatos portái között sétáltam felfelé, közben az udvarokon, legelőkön a tavaszi napsütést élvező háziállatok sokaságát láttam: pulykák, kacsák, kecskék, szarvasmarhák, hogy csak néhányat említsek. A lakott részt magam mögött hagyva legelők között bandukoltam tovább Alsószer felé. Ma már rengeteg erdőt találhatunk az Őrséget járva, azonban ez régen másképp volt: az erdősültség sokkal alacsonyabb, míg a legelők, szántók aránya jóval magasabb volt. Az erdők és szántók arányát a gazdálkodási formák és a lakosság száma határozta meg a történelem során. Az 1800-as években a hármas gazdálkodási rendszer volt a jellemző a vidékre: a szerek közvetlen közelében volt a belső övezet, amelyet 3-4 évente trágyáztak, itt intenzív gazdálkodást folytattak. Ezt a zónát kisebb-nagyobb erdőkkel borított völgyek szakították meg. Ezután következett a második művelési övezet, ahol a földeket 5-6 évig művelték, kevésbé trágyázták, majd parlagoltatták vagy legeltették. A harmadik, külső övezetben néhány évi használat után a földeket már 10-12 évig parlagon hagyták, ennyi idő alatt ezek a területek már be is erdősültek. A külső övezetben tehát a szántóföldi termelés teljesen egybemosódott az erdőgazdálkodással. Ebben az időben az Őrségben döntően szántók és gyepek voltak az uralkodóak, az erdők a mainál jóval kisebb kiterjedést értek és a használat (gyantaégetés, legeltetés, tűzifagyűjtés) miatt többnyire pionír stádiumban maradtak. A trianoni határ létesülése után megkezdődött a lakosság elvándorlása, és ezzel együtt a mezőgazdaság hanyatlása is. Először a településektől távolabb eső szántókat hagyták fel, melyek nagyon hamar beerdősültek. Később a gyepek és a településekhez közelebb lévő szántók területe is csökkent. A szocialista időkben megalakult TSZ-ek a gyenge minőségű szántókat próbálták feljavítani, de ezek a tevékenységen nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A rendszerváltás után a megmaradt szántók és gyepek újabb területcsökkenést szenvedtek el: ma már a lakosság elöregedőben van, az állattartás visszaszorulása miatt nincs szükség a réteken megtermelt szénára és a nehezen művelhető szántókra. Egyes területek spontán erdősültek be, de jelentős a faültetvények aránya is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz4_1.jpg" alt="sz4_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Templomszer háziállatai</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz5.jpg" alt="sz5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Templomszeri hangulatképek</em></p>
<p style="text-align: justify;">Alsószer szélét egy végtelennek tűnő egyenest leküzdve értem el, ennek a szernek a felfedezéséhez le kellett térnem a körsétaútról, de ezt mindenkinek ajánlom! Az Égig Érő Paszuly Népmeseparkban a gyermekek meseországban kalandozhatnak egy jót, de a felnőttek sem unatkozhatnak: a mesepark megismerteti a látogatókkal az Őrség legjellemzőbb természeti értékeit, hagyományait és kultúráját. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060452.JPG" alt="p1060452.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Égig Érő Paszuly Népmesepark bejárata</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz6.jpg" alt="sz6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Alsószeri hangulatképek</em></p>
<p style="text-align: justify;">Visszatérve a körsétaútra megindultam Csörgőszer felé. Elhaladtam a Népmesepark hátsó része mellett, innen nem festett túlságosan szépen, eléggé elhanyagolt képet mutatott, remélem, hogy csak a járványhelyzet miatti zárvatartás okozta ezt, és az újranyitás lehetőségével élni fognak az üzemeltetők és megszépül az izgalmasnak kinéző mesevilág!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz6_1.jpg" alt="sz6_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őrségi mezők - kecskeviadallal</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mezők-legelők mentén haladtam, kecskék viadalát láthattam, szarvaik csattanását hallhattam a villanypásztor nyújtotta biztonságból, eléggé paprikás volt a hangulat a jószágok között! A Szala(Zala)-patakot keresztezve egy hangulatos pihenőhely fogadott vadászházzal és egy régi forrásfoglalattal, melyből ekkor egy csepp víz sem csordogált. Néhány méterrel arrébb azonban érdekes képződmények között szlalomozhattam: a térképeken csak bombalikak néven szerepelnek, ezek képződésének történetéről sajnos nem sikerült kiderítenem semmit. Talán világháborús bombatámadás nyomai?!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz8.jpg" alt="sz8.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Házikó, elapadt forrás, "bombalikak"</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csörgőszer felé keresztezni kell egy patakot, mely igazi kaland, nem volt könnyű szárazlábbal átkelnem rajta. Annak túloldalán virágzó mezőkön keresztül másztam fel a dombtetőre, ahol Csörgőszer is elterül. Bár nagyon szeretem a sárgálló repcemezőket is, itt szerencsére réti boglárkák varázsolták sárgára a réteket-mezőket, köztük kosborok tucatjai bújtak meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz9.jpg" alt="sz9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Csörgőszerre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csörgőszertől keletre fekszik Gyöngyösszer, mely Szalafő legkisebb szere, ezt a túraútvonal sajnos nem érinti, a térképek szerint csupán néhány portából áll ez a településrész. Csörgőszer keleti végén található egy (vadászles) kilátó, mely azonban le van zárva, az épület sajnos balesetveszélyessé vált. Én korábban már voltam annak tetején, sokat nem veszítünk, ha nem másszuk meg a szalaggal lezárt építményt. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//sz10.jpg" alt="sz10.jpg" class="imgnotext" /> <em>Csörgőszer: (lezárt) vadászles-kilátóval, májusfával</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz11.jpg" alt="sz11.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csörgőszer portái</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csörgőszert csak éppen érinti a túraút, érdemes azonban végigsétálni a főutcán, számos gyönyörű portát láthatunk itt. Régi, zsúpfedeles parasztházak mellett újabb, téglából épített, kódisállásos és cseréptetős házakat is megfigyelhetünk, az udvarokban pedig az Őrségre jellemző tóka sem hiányozhat. A túraútvonal innen levisz a völgybe, majd nyugat felé fordulva éri el Pityerszert. Én azonban a sárga sáv - sárga kereszt turistautakon haladtam tovább, hogy megnézzem a természetes élőhelyeiken - az emberiségnek köszönhetően - a 20. században kihalt európai bölények és eurázsiai vadlovak birtokát. A réteken itt már henye boroszlánt is láttam, tovább gazdagítva a tavaszi színorgiát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz12.jpg" alt="sz12.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bölények és vadlovak világa felé tartva</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Hatalmas szerencsém volt, az Őrségi Nemzeti Park munkatársai éppen akkor etették meg az állatokat, amikor odaértem! Így teljes életnagyságukban csodálhattam meg ezen különleges állatokat, akik amúgy hatalmas, 10 hektáros területen élnek: sokszor messze a kerítéstől legelésznek, megnehezítve a megfigyelésüket-fotózásukat. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060328.JPG" alt="p1060328.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bölények és vadlovak birodalma - a megfigyelő-kilátó tetejéről szemlélve</em><em></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz13.jpg" alt="sz13.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ebédidő</em></p>
<p style="text-align: justify;">A vadlovak egykor az Atlanti-óceán partvidékétől Belső-Ázsiáig összefüggő elterjedési területén éltek. A mezolitikumban éppen Magyarország területe lehetett a térség legfontosabb vadlóélőhelye, erre a meglévő leletek alapján következtethetünk. Zavartalan körülmények közt az egyedek óriási kiterjedésű, nyílt pusztákat kóboroltak be kisebb csoportokba rendeződve, ezen lovak társas viszonya érdekes volt, a méneknek nem volt egyszerű dolguk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1060322_2.JPG" alt="p1060322_2.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vadlovak társas viszonya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Eltűrték a szélsőséges időjárást és annak következményeit, ám az ember közelségét nem. 1879-ben talált rájuk Przsevalszkij orosz kutató Dzsungária érintetlen vidékén, amely már a lovas nomád népek számára is élhetetlen volt. Később azonban az ember térfoglalása ezt a vidéket is elérte, a világháborúk következményeként a területet határvonalakkal szabdalták fel, ezzel végérvényesen leszűkítve a vadlovak élőhelyét. A faj utolsó természetben élő képviselője 1968-ban pusztult el. A faj megmenekülése az állatkertek vadlóbeszerző versengésének, majd az ezt követő müncheni, prágai és askania-novai állatkertekben zajló sikeres tenyésztésnek volt köszönhető. A ma élő állomány 11 állatkertben szaporított ló, valamint egy, a második világháború után Mongóliában befogott kanca utódja. Napjainkban hatékony védelmi programok működnek a vadlovak fennmaradásáért, természetes élőhelyekre való visszatelepítésükért. Sajnos nagyon kevés háborítatlan terület maradt számukra, legnagyobb populációjuk a mongóliai Hustein-Nuru Nemzeti Parkban él, mintegy 57 ezer hektáron.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz14.jpg" alt="sz14.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Hazánkban védett területek kezelésére használják a vadlovakat, mert legelésük karbantartja az érzékeny gyepeket: az ilyen élőhelyeken a kutatóknak lehetőségük nyílik megfigyelni az állatokat, rendszerek vizsgálatokkal meghatározni a pároztatható példányokat a genetikai változatosság megtartása érdekében. Az itt élő eurázsiai vadlovak a világ legnagyobb, ismert származású állományából, Hortobágy-Pentezugról származnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060334_2.JPG" alt="p1060334_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Európa legnagyobb testű emlőse az európai bölény - paraméterei tekintélyt parancsolnak</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az eurázsiai vadlovak mellett európai bölények élnek még a területen. Európa legnagyobb testű emlősei egykor tekintélyes csodákban népesítették be kontinensünk lombhullató erdeit. A hatalmas állatok békésen vándoroltak a fás területeken és a sztyeppén fűféléket, mohákat, lágyszárúakat, olykor fák kérgeit, gallyakat, gombákat rágcsálva. Az inkább nappal aktív, matriarchális csorda, melyet nőstények és borjaik alkotnak, körülbelül 20 egyedet számlál, a csordát egy idősebb tehén vezeti. A 20 évesnél idősebb állatok egyedül kóborolnak. Télen néhány csorda összeverődik, és együtt vonulnak enyhébb területek felé. A hímek magányosan vagy kisebb csapatokban járják a vidéket, és csak párzási időszakban csatlakoznak a nőstényekhez, a szaporulat biztosítása után a hímek elhagyják a csordát. A nőstény 9 hónapos vemhesség után hozza világra borják, aki születése után nemsokkal lábra áll és pár hét múlva már füveket is fogyaszt. Anyja az utódját még 6-8 hónapon keresztül szoptatja. A bölények várható élettartama 27-30 év. Veszélyt csak a farkasok jelenthetnek rájuk, a farkasok zsákmányává is csak hosszú üldözés és kifárasztás révén válhatnak. Akiktől azonban valóban tartania kellett nekik, az az ember volt. A fajt a 20. század elején a túlvadászás miatt a kihalás fenyegette, az utolsó eredendően vadon élő példányt 1925-ben lőtték ki... Fennmaradásukat az 1923-ban alakult Nemzetközi Bölényvédelmi Társaságnak köszönhető, amely a faj állatkertekben történő szaporítását tűzte ki céljául. A sikeres programok eredményeképpen már az 1950-es években több helyre is visszatelepíthettek csordákat. A legnagyobb bölényállomány a lengyelországi Bialowieza erdejében él, de Litvániába, Szlovákiába, Romániába, Ukrajnába, Fehéroroszországba, Oroszországba és még Kirgizisztánba is telepítettek bölényeket. A középkori Magyarországon a bölény még közönséges vadnak számított, amelynek elejtése hősi dicsőséget jelentett: leginkább Erdélyben, de a Bakonyban is éltek csapataik, ám a 19. század elejére a teljes állományt levadászták. Az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után úgy néz ki, hogy végre hazánkban is lesznek olyan területek, amelyek valóban alkalmasak bölényparkok kialakítására. A bölények tulajdonságai életkor szerint változnak: a fiatalabb bölények éber, élénk és játszikedvűek, a viszonyokhoz mérten jóindulatú állatok, bár egyúttal szelídnek és igen béketűrőnek nem nevezhetők. Az előbbiekkel szemben az idősebb, öreg bölények komoly, mogorva, könnyen ingerelhető és hirtelen haragos, minden kedveskedéstől idegenkedő állatok. A két faj ismertetését a kihelyezett információs táblákon olvashattam. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060332.JPG" alt="p1060332.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csúfolódó európai bölény</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az éppen táplálkozó állatokat centiméterekről nézhettem meg: láthattam, hogy a bölények téli szőrzete nemezesen válik le, hogy aztán teljesen megszabaduljanak a nyári hőségre a hosszú szőrzetüktől. Az egyik pedig még csúfolódóan ki is dugta rám a nyelvét, vélhetően ő egy fiatal, játszikedvű példány lehetett! :)</p>
<p style="text-align: justify;">Az állati percek után Pityerszer felé vettem az irányt, egy végtelennek tűnő egyenes végén értem el azt. Itt a legnagyobb látnivaló az őrségi népi műemlékegyüttes. Láthatunk itt többek között füstösházat, kerített házat, földszintes és emeletes kástut, boronaólat, pajtát és tókát is!</p>
<p style="text-align: justify;">A műút túloldalán található a pénztár, mellette pedig néhány, Őrségre jellemző szerkezet-berendezés. Láthatunk itt például boglya alakú fatüzelésű kemencét: ezeket a gerencsérek, azaz a fazekasmesterek készítették saját kezükkel, hogy az általuk készített fazekastermékeket égetéssel tartóssá, jól használhatóvá tehessék. A fazekasság alapanyaga, az agyag helyben megtalálható, ugyanis az Őrséget agyagos talaj fedi. Így nem meglepő, hogy a fazekasság nagyon jellegzetes, ősi mesterség errefelé. Nem csak a termékeket, a kemencét is agyagból készítették, amit kemenceégetés előtt jól beáztattak, pelyvával összekeverték, majd ebből falazták fel a kemencét. A kemence berakásánál alulra kerültek a lábasedények, a felső részére, valamint a nagyobb fazekakba pedig mázas edények kerültek. A fűtéshez a fenyőfa a legideálisabb, mert a hő mellett lángra is szükség volt az égetéshez, ez megint adott alapanyag az Őrségben. Az első égetését zsengélésnek, a másodikat mázas égetésnek nevezik. A teljes égetési idő - amíg a hőmérséklet elétre a 880 °C-ot 8-10 órát vett igénybe. Az első három órában lassú tűzzel égettek, majd fokozatosan kezdték egyre jobban rakni a tüzet. Közelítőleg a nyolcadik órában megjelent a kemence felső részében is a vöröses-fehér láng, ekkor a mester még kétszer jól megrakta a kemencét fával, hogy jól kitisztuljon a korom. A mázas edényeknél a kemence felső részén lévő szelelőlyukhoz tett egy minta edényt a mester, és mikor ezen jól "megfutott a máz", akkor ért véget az égetés. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz15.jpg" alt="sz15.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fazekaskemence, tökmagolajütő prés és a nagy kedvenc vasi dödölle</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az őrségi fazekastermékek mellett híres az őrségi tökmagolaj is. A tökmagolaj készítéséhez használt tökmagolajütő prést is szemügyre vehetjük Pityerszeren. Az alapanyag a földeken termesztett, héj nélküli tökmagot adó töktermés. A termésből kigyűjtik a magvakat, ezeket először megmossák, majd megszárítják. Ezután viszik el a tökmagolaj-sajtolóba, ahol előbb ledarálják a magokat, majd a keletkezett darálékot sóval és vízzel keverik össze, és egy fém edényben tűzön megpirítják. Végül pedig az enyhén megpirított darálékot sajtoló présbe helyezik, mellyel kisajtolják a tökmagolajat. Ha pedig megéheztünk, megkóstolhatjuk többet között nagy kedvencemet, a dödöllét, egy kis tejföllel-vadpörkölttel felturbózva. Amíg várunk az ebéd elkészültére, érdemes megtekinteni a Szalafő történetét bemutató kiállítást is!</p>
<p style="text-align: justify;">Teli hassal nem szabad sietni, szerencsére a népi műemlékegyüttes felfedezése nem két perces művelet, bőven van idő az ebéd megemésztésére! Kezdésként az Őrség legősibb háztípusát, a füstösházat ismerhetjük meg. Ennek csupán egyetlen lakóhelyisége volt, nagy kemencéje fűtésre, sütésre, főzésre szolgált, füsttelenítése azonban megoldhatatlan volt: a füst a lakótérbe ömlött, és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyíláson, továbbá a deszkás tolóablakokon keresztül távozott! <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz16.jpg" alt="sz16.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Füstösház</em></p>
<p style="text-align: justify;">A műemlékegyüttes legjelentősebb épülete az utolsó, eredeti helyén fennmaradt kerített ház. Ezt a háztípust a megerősödött állattenyésztő gazdálkodás alakította ki. A 3-4 oldalról körülépített, zárt udvarú ház az állatok számára védelmet adott a tolvajok és farkasok ellen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz17.jpg" alt="sz17.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kerített ház</em></p>
<p style="text-align: justify;">A harmadik háztípus, amelyet megismerhetünk a Visontay-ház. Ez a ház a 19. század első felében épült és az 1870-es évekig kémény nélküli füstöskonyhás kerített ház volt. A zártságot a gazdasági épületek egyes részeinek lebontásával szüntették meg. A füstöskonyhát az 1910-es évek elején átalakították, mászókéményes tüzelőt építettek. Ehhez a háztípushoz tartozik a múzeum egyik legértékesebb épülete, a ma már egyedüli, eredeti helyén álló emeletes kástu (kamra funkciójú épület). Emeleti részén kőként húsféleségeket, a földszintjén gabonát, bort tároltak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz18.jpg" alt="sz18.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visontay-ház és a hozzá tartozó emeletes kástu</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060353.JPG" alt="p1060353.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Búcsú Pityerszertől</em></p>
<p style="text-align: justify;">A skanzen mellett található Bárdosi János néprajzkutató emlékhelye, aki kiemelkedő munkát végzett a népi műemlékek megmentése terén. Munkája nyomán vált híressé a pityerszeri műemlék-együttes is, de a Vasi Múzeumfalu felépítésével is jelentősen közreműködött. Egyik legfontosabb tudományos teljesítménye Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése volt. Az emlékpad mellett olvashatjuk az őrségi különleges tájszavakat: tóka, póca, sindü, hogy csak néhányat említsek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//sz19.jpg" alt="sz19.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bárdosi János néprajzkutató emlékhelye</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az emlékpadtól a völgy felé vettem az irányt, annak túloldalán van ugyanis Felsőszer. A Szala-patak egyik mellékágát és annak mocsaras szegélyét pallók segítségével tudtam áthidalni, majd felfelé zöldellő mezőkön haladhattam Felsőszer felé.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz20.jpg" alt="sz20.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Felsőszerre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Felsőszer sem lógott ki a sorból, ami a rendezett portákat illeti. A Felsőszeri tanösvény állomásain pedig az őrségi építészettel ismerkedhettem meg részletesebben. Először a lábaspajtákkal: a jellegzetes, téglapilléreken (lábakon) álló, deszkázott oldalú szénatároló pajták a 18-19. századi gazdasági udvarok építészetileg legszembetűnőbb, nagyméretű épületei. Bennük nem csak szénát tároltak, itt kapott helyet például a szekér is. A pajtaoldalakon a téglák hézagos rakásával különböző méretű és nagyságú geometrikus mintázatokat alakítottak ki. Ezek nem csupán esztétikai célúak, hanem a pajta szellőzését is szolgálják, megóvva a bent tárolt szénát a befülledéstől. A 19-20. század fordulójától kezdve jelentek meg az olyan felépítésű tárolóépületek, amelyekben az egyik fiókba már bekerült az istálló is, ezeket hívják istállóspajtáknak.</p>
<p style="text-align: justify;">A tanösvény következő állomásán a boronaházak következtek: az Őrség dombos-erdős vidékén, a 19. század közepéig a hagyományos építőanyag a fa volt. Az itteniek házaikat egymásra fektetett gerendákból építették, melyeket a falak találkozásánál keresztvéges vagy fecskefarkú csapolással illesztettek össze. Ezeket a boronaházakat kívül-belül szalma-törekes sározással tapasztották. A vázas boronaházaknál az elkészített fa vázat álló gerendákkal töltötték ki. A 20. század elejétől anyagtakarékossági okokból kezdték alkalmazni ezt az építési módot, hiszen így rövidebb gerendákat is fel lehetett használni a házépítéshez. A házépítéshez szükséges faanyag összegyűjtése 3-10 évig is eltarthatott! A boronaépületek szembetűnő díszítménye a mívesen faragott, rovátkolt-vésett festett gerendák vagy a fűrészelt mintákkal ékített esetenként festett oromdeszkák voltak.</p>
<p style="text-align: justify;">Utolsóként pedig a kódisállásos háztípusról olvashattam. A téglaépítkezés elterjedésével új korszak kezdődött: a lakóépületek esztétikai megjelenését és építőművészi hatását az oszlopos tornácok emelték magas rangra. Az Őrségben a 19. században jelent meg a kódisállásos építménytípus, mely a nemesi kúria formáinak szerény anyagi eszközökkel törtűnő megvalósítását jelentette. A kódisállás nagysága alkalmazkodott az épület arányaihoz, mutatta a ház módosságát is. Legegyszerűbb változata a kétoszlopos, de gyakori a három-, sőt előfordul a négyoszlopos kódisállás is. Ezen a helyen pihentek meg a régi idők vándorai, "kódisai": itt várták meg az eső végét, vagy az éjszaka elmúltát. Íratlan szabály volt azonban, hogy a házba sohasem mehettek be! </p>
<p style="text-align: justify;">Bármelyik háztípussal is van dolgunk, annak udvarán láthatunk tókát. A szereket a védhetőség miatt dombhátakra építették, ám figyeltek arra is, hogy a közelben legyen forrás vagy patak is. A szereken itató- és mosóvíz gyűjtésére ásták az ún. tókákat (víztároló gödröket). A tókák mellett a háztartások vízszükségletét a 19. század végétől kezdődően ásott kutak biztosították. A magas talajvizű helyeknél forrásokat használtak kávával körülvett kútnak, más helyeken pedig akár 60-80 méter mély kutakat fúrtak. 1947-ben akkora volt a szárazság, hogy ezek a rendkívül mély kutak is kiszáradtak, ekkor az állatokat itatásra a szomszédos falvakba hajtották át. A kutakat víznyerőszerkezetük alapján négy csoportba sorolhatóak: gémes-, hengeres-, csigás- és horgaskutak, ezek közül a környéken a hengereskút terjedt el. Az Őrségben jellemzően a kútkáva fölé széles nyereg- vagy sátortetővel készült, fűrészelt díszítésű, többnyire kerékkel meghajtott léces építményt emeltek, ezeket a kutakat e vidéken "kútházaknak" hívják.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz22.jpg" alt="sz22.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kútházak</em><br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz24.jpg" alt="sz24.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felsőszer</em></p>
<p style="text-align: justify;">Felsőszer keleti végén áll Szalafő legújabb látványossága, a Kömpe szeme kilátó! A szoknyás harangláb vonásait mutató kilátó felső szintjéről ráláthatunk a lágyan hullámzó őrségi tájra: láthatjuk az útvonalon következő Papszert és túránk végpontját, Templomszert is! A Kömpe szó nekem kicsit törökös hangzású, a valóságban azonban Kömpe nem más, mint a Zala patak völgye és Felsőszer alja közötti terület neve. A kilátó alsó szintjén 2019-ben még egy függőágyon lehetett megpihenni, azóta azonban egy strapabíróbb, fából készült hintaágyra cserélték le azt. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz25.jpg" alt="sz25.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kömpe szeme kilátó</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060388.JPG" alt="p1060388.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060386.JPG" alt="p1060386.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás földszintről és a kilátó felső szintjéről</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz26.jpg" alt="sz26.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>Kilátás a szeres szerkezetű Szalafőre: balra Papszer, jobbra Templomszer</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Műúton ereszkedtem le a Zala völgyébe, majd a patakkal párhuzamosan haladtam egy ideig, hogy végre hegymenetbe kapcsolva elérjem Papszert.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz27.jpg" alt="sz27.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszatekintés Papszerről Felsőszerre - a jobb oldali képen kiszúrhatjuk a Kömpe szeme kilátót is!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz28.jpg" alt="sz28.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Papszer</em></p>
<p style="text-align: justify;">Láttam már sós perecet, tökmagolajat, réteseket áruló portákat, itt azonban szárított vargányát is vehettem volna, az Őrségben rengeteg kézműves terméket vehetünk! A túra végén Templomszeren az Őrségi tejüzem mintaboltjában mindenféle tejterméket is vehetünk, egy kefírre be is neveztem, kóstoló gyanánt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz29.jpg" alt="sz29.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nehéz üres kézzel távozni az Őrségből...</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1060405.JPG" alt="p1060405.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Templomszerre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Papszer volt az utolsó szer, melyet a túra érintett, innen már csak vissza kellett sétálnom Templomszerre, hogy sok-sok élménnyel-emlékkel feltöltekezve búcsút intsek e csodás településnek, melynek neve Szalafő! Zárásként a Gatter Fogadót, és az annak udvarán álló öreg tölgyet néztem meg, mely az Őrség legidősebb fája.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sz30.jpg" alt="sz30.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gatter Fogadó és az öreg tölgy</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F05%2F23%2Fszerrol-szerre_szalafon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F05%2F23%2Fszerrol-szerre_szalafon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F05%2F23%2Fszerrol-szerre_szalafon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szerről-szerre Szalafőn"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/05/23/szerrol-szerre_szalafon#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16561120" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
https://soos93.blog.hu/media/image/p1060347.JPG
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1060420.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/04/19/cserehat_turistaja_4_resz_fajtol_becskehazaig
Cserehát turistája - 4. rész: Fájtól Becskeházáig
2021-04-19T17:49:01+02:00
2021-04-19T17:49:01+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Cserehát turistája túramozgalom a Cserehát vidékét kívánta bemutatni, ám a kevés vállalkozó szellemű kalandor miatt 2016-ban megszűnt. Ám a mozgalom útvonala továbbra is bárki számára járható: a Csereháti Piros Túra 110 km-en keresztül ad igazán átfogó képet hazánk egyik legkevésbé ismert részéről. Az <a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/17/cserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első,</a> <a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/23/cserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">második</a> és <a href="https://soos93.blog.hu/2021/04/10/cserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">harmadik</a> felvonásban Becskeházától Fájig ismerhettük meg a Cserehátat, a negyedik és egyben záróepizódban Fájtól Becskeházáig fogunk túrázni, bezárva a Csereháti Piros Túra körét!<br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020497.JPG" alt="p1020497.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nem tagadom: megszerettem a Cserehát vidékét!</em></p>
<p style="text-align: justify;">Fáj után a turistaút a hagyományos és az telefonos térképeken eltérő úton vezet tovább, így döntenünk kellett, hogy melyik nyomvonalat követjük: az egyik opció végig aszfalton vezetett Fúlókércsen keresztül, a másik opció pedig a csereháti dombokon át, Fúlókércset mellőzve. Mi az előbbi mellett döntöttünk: Fúlókércs felé és a faluban is több helyen láttunk régi piros sáv jelzéseket, így ez az útvonal - egyszer - biztos a Csereháti Piros része volt. Fúlókércs - látványra - a szegényebb csereháti falvak közé tartozik. A falu főutcáján vezetett végig a turistaút, az aszfaltcsíkot pedig a házak után is követtük, egészen Szemeréig.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//4_01.jpg" alt="4_01.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fúlókércs</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Fúlókércs</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Környéke az ősidőktől fogva lakott volt. 1262-ben V. István a jászói prépostságnak adományozta, neve ekkor "Kech" volt. 1275-ben virágzó szőlőgazdálkodását és a kőből, vályogból épült templomát is említik. A 17. század elején lakói áttértek a református hitre. A falu 1641-ben behódolt a töröknek, majd a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A szatmári béke után királyi birtok, majd Szemerei Lászlóé lett. A fúlókércsiek a mai napig küzdenek a környéki földek rossz talajadottságával. A falu református temploma 1814-25 között épült, említésre méltó annak 1605-ből származó címeres ezüstpohara. 2015-ben 374 fő lakta.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Szemeréig hamisítatlan csereháti tájban gyönyörködhettünk: lágyan hullámzó dombok, hol erdőkkel, hol szántóföldekkel borítva. Szemere templomtornyai már messziről feltűntek, így folyamatosan érzékelhettük azt a tényt, hogy közeledünk az újabb település felé. Szemere "fölött", a Kakas-domb oldalában pedig akár egy sípálya is üzemelhetne: a lejtési szög és a sípályához szükséges szélességű irtás is megvan, már csak egy felvonó - és hó... - kellene és indulhatna a móka! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_02.jpg" alt="4_02.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szemere felé haladva</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Szemere már jóval több látnivalóval kecsegtetett, mint Fúlókércs. Először a falu neogótikus templomát néztük meg, majd a szebb napokat is látott Trianon emlékművet. Néhány lépés kitérővel pedig a Szemere-Pallavicini kastélyt és annak parkját fedeztük fel. A kastélyban ma óvoda üzemel, a kastélyparkban pedig éltes fákon kívül tavat és műbarlangot is láthattunk. Idilli hely, gyönyörű napsütéses időben, de még sok volt hátra, így mennünk kellett tovább.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_03.jpg" alt="4_03.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_04.jpg" alt="4_04.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_138.jpg" alt="3_138.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_05.jpg" alt="4_05.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szemere látnivalókban gazdag!</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Szemere</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Neolit kori leletek alapján tudjuk, hogy környékét már az ősidők embere is lakta. Írásban először 1243-ban "Scemere" néven említették. A 14. század első felében már önálló egyháza volt. A huszita, majd a török háborúk alatt elnéptelenedett. Az újratelepült falu birtokosai Szemere László volt, majd Rákóczi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc leverése után kincstári tulajdonba került, de később a Szemere család visszavásárolta. Az 1848-49-es szabadságharc idején Szemere Pál és László Kossuth mellé állt, ezért a császár elkobozta és a Pallavicinieknek adta. Látnivaló az 1649 körül kora barokk stílusban épített, majd a 19. században klasszicizálva átalakított Szemere-Pallavicini kastély, ettől északra, a Pap-haraszti-oldalon áll a romantikus stílusú családi sírbolt. 2015-ben 384 fő lakta.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Szemere északi részén az út emelkedni kezdett, a falut már régen magunk mögött hagytuk, amikor elértük a platót. Innen remek panorámát élvezhettük a felvidéki hegyek felé, újra feltűnt a Szlovák-karszt a "határ" túloldalán.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1020447.JPG" alt="p1020447.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Szemere után</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A plató után végre lejtmenet következett, mely egyúttal a Fáj óta tartó folyamatos aszfaltozás végét is jelentette: a Rakaca-patak völgyében folytattuk utunkat. Következő célpontunk Darvaspuszta volt, mely a Cserehát turistája mozgalom egyik kódos ellenőrzőpontja, ide legkönnyebben a csereháti hullámvasúton lehet eljutni. Sok-sok domb-völgy kombinációt kell ezen a szakaszon legyűrni, de cserébe átélhetjük a Cserehát igazi feelingjét. Rétek, szántóföldek, erdők váltották egymást folyamatosan, a völgyek aljában több helyen is mesterséges tavak, régi tanyák romjai utaltak arra, hogy egykoron nagyobb élet volt errefelé. A szántóföldes szakaszokhoz természetesen kilátás is dukált!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020463_2.JPG" alt="p1020463_2.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020465.JPG" alt="p1020465.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs100.jpg" alt="cs100.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Darvaspuszta környéke</em></p>
<p style="text-align: justify;">Darvaspusztán a kód sajnos már nagyon kopott, így fotóval igazoltuk ottjártunkat, majd folytattuk is utunkat a csereháti hullámvasúton Kány felé. Elérve a Kányi-patak völgyében kanyargó műutat - avagy kátyútengert - hatalmas állattelepbe botlottunk: ekkor tudatosult bennünk, hogy az eddig megtett út alatt milyen kevés helyen láttunk szarvasmarhákat... Konkrétan Irotát tudtuk felidézni, máshol a házak udvaraiban maximum baromfikat láttunk, de ezt sem mondanánk jellemzőnek. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs101.jpg" alt="cs101.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Kányi-patak völgyében</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kánytól már csak egy domb választott el minket, melyet gyorsan meg is másztunk, no nem a hivatalos úton, mivel azt nem javasolták a helyiek annak benőttsége miatt. A felajánlott kerülőúton mindenféle dzsungelharc nélkül értük el Kány belterületét. A határszélen található apró zsákfalu pozitív összképet árasztott, még szabadtéri színpad és kemence is található a faluközpontban! Ilyen kulturális helyszínekben sem gazdag a Cserehát, pedig a közösségi élet fontos színterei ezek!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs102.jpg" alt="cs102.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kány</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Kány</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Kezdetben az abaújvári várhoz tartozott. Első írásos említését 1319-ből, "Kaan" néven ismerjük, neve a török "kán, kagán=fejedelem" szóból származik. Történelme folyamán birtokosai váltogatták egymást. A 15. században királyi birtok is volt, miután a Radványiaktól hűtlenség miatt Hunyadi Mátyás elvette. Háborúik során a husziták, később a törökök fosztogatták, s elnéptelenedett. A 18. század folyamán települt újra, főleg szlovákokkal és ruszinokkal. Népessége a 19. század közepétől folyamatosan fogy, e tendencia még napjainkban is tart. A falu barokk görögkatolikus templomát 1797 körül építették, berendezése késő barokk, s gyönyörű az ikonosztáza. 2015-ben 47 fő lakta.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Amennyire tetszett Kány, annyira nem tetszett az, ami utána következett: a túra legkomolyabb dagonyáját élvezhettük egészen a dombtetőig, mely egyben Kány és Perecse határa is, erre az ott állított kereszt is utal. Ezt elhagyva már jól járható utakon haladhattunk Perecse felé: hangulatos fenyveseken keresztül vezettek a piros sáv jelzések. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs103.jpg" alt="cs103.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Perecse felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Perecsére szinte ugyanazokat a jelzőket használhatjuk, mint Kányra: határmenti, apró és zsákfalu. Itt is szép görögkatolikus templom áll - annak kerítésén a mozgalom fémbélyegzőjével -, a napjainkban is lakott porták gondozottak, a falu végtelen nyugalmat árasztott, ahogyan végigsétáltunk a főutcán.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs104.jpg" alt="cs104.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Perecse</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Perecse</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A tatárjárás előtt a jászói prépostságé volt, akik Kálmán hercegtől kapták adományként. Ezt IV. Béla egy 1255. évi oklevelében megerősítette, ahol a falu "Pereche" néven szerepelt. 1262-ben fia, V. István herceg elkobozta, de egy évvel később a király visszaadta. 1323-ig a prépostságé volt, majd Gereven fiainak lett a birtoka. A török korban behódolt és fizette az adót. 1614-ben vásártartási jogot kapott, 1715-ben a majdnem elnéptelenedett településre a jászói konvent ruszinokat telepített. A trianoni döntés utáni időkben határszélre kerülése miatt a perecseiek közül sokan csempészéssel foglalkoztak. Ma Perecse rossz körülményei miatt csökkenő népességű falu, 2015-ben 27 fő lakta.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs105.jpg" alt="cs105.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton Keresztéte felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Perecse és Keresztéte között újabb fenyveseken keresztül vitt az utunk, de jutott bőven mezőkből is ezen a szakaszon. Keresztéte "sorozatban" a harmadik határmenti apró zsákfalu, melyet érintettünk, itt is csupán néhány ház áll, ám annál több fából faragott szobor! A település világháborús emlékműve pedig kifejezetten különleges...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs106.jpg" alt="cs106.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Keresztéte</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Keresztéte</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A 13. században a Balog-Semjén nemzetiség uradalmának volt része. Első okleveles említése 1289-ből származik, melynek tárgya birtokvita volt. A következő időkben több tulajdonos váltotta egymást, majd a 16. század végén birtokrészese lett a ruszkai kolostor, s jól jövedelmező halastavat létesített a területén. 1640 körül a falu behódolt a töröknek, majd a kiűzése utáni éhínség és pestisjárvány miatt elnéptelenedett. 1740-45 között szlovákokkal újranépesült, s ezt követően a 18. századtól több birtokosa volt, majd a 19. században a Szentimrey-iek. A rossz (mező)gazdasági körülmények miatt Keresztéte a kihalás szélén álló település, 2015-ben 36 fő lakta.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A következő falu már Becskeháza, ám attól még nagyon messze jártunk! Első megoldandó feladatunk a Csonka-hegy megmászása volt: a fenyőerdő borította hegytetőn emlékoszlop és pihenő található, a fából faragott oszlop pedig azt állítja, hogy a Cserehát legmagasabb pontján vagyunk, 298 méter magasan. Szinte mindenhol a Kecske-pad (349 m) szerepel, mint a Cserehát legmagasabb pontja, ám az is igaz, hogy azt sorolhatjuk a Szendrői-röghöz is... A lényeg, hogy meghódítottuk a csúcsot, és még a túramozgalom igazolóbetűjét tartalmazó táblát is megtaláltuk, legnagyobb örömünkre! Siessünk, ha meg akarjuk lelni ezt a táblát, ugyanis az ezt hordozó fa nagyon falánk! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs107.jpg" alt="cs107.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csonka-hegy</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Csonka-hegytől Antalmajorig szinte végig sűrű erdők mélyén haladtunk, kilátásban ezen a szakaszon csak ritkán gyönyörködhettünk, annál több famatuzsálem mellőzte utunkat! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs108.jpg" alt="cs108.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Végtelennek tűnő erdők, itt-ott rövid panorámás részekkel</em></p>
<p style="text-align: justify;">Későre járt már ekkor, a Nap gyorsan át is bukott a horizonton, megfestve az égalját narancssárgára. Antalmajort már fejlámpáink fényében értük el, előtte még a Katalin-puszta után kezdődő aszfaltútról a "felvidéki alkonyban" gyönyörködhettünk. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs109.jpg" alt="cs109.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csereháti alkony</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Antalmajort követően már csak egy "kellemes" kaptató választott el minket Becskeházától, a szuszogás mellett azonban fordítottunk energiát arra is, hogy fejünket az ég irányába emeljük: a minimális fényszennyezésnek köszönhetően ismét milliónyi csillag ragyogott odafent, tökéletes zárása volt ez a napnak. Nem tudok mást mondani végszóként, csak annyit: a Cserehátat mindenkinek látnia kell a saját szemével is! </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F19%2Fcserehat_turistaja_4_resz_fajtol_becskehazaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F19%2Fcserehat_turistaja_4_resz_fajtol_becskehazaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F19%2Fcserehat_turistaja_4_resz_fajtol_becskehazaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Cserehát turistája - 4. rész: Fájtól Becskeházáig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/04/19/cserehat_turistaja_4_resz_fajtol_becskehazaig#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16497216" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020497.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/04/10/cserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig
Cserehát turistája - 3. rész: Szanticskától Fájig
2021-04-10T20:27:55+02:00
2021-04-10T20:27:55+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Cserehát turistája túramozgalom a Cserehát vidékét kívánta bemutatni, ám a kevés vállalkozó szellemű kalandor miatt 2016-ban megszűnt. Ám a mozgalom útvonala továbbra is bárki számára járható: a Csereháti Piros túra 110 km-en keresztül ad igazán átfogó képet hazánk egyik legkevésbé ismert részéről. Az <a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/17/cserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első</a> és <a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/23/cserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">második</a> felvonásban Becskeházától Szanticskáig ismerhettük meg a Cserehátat, a mostani epizódban pedig Szanticskától Fájig fogunk túrázni, közben megtapasztalva a két szélsőséget, ahová a csereháti falvak juthatnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020343.JPG" alt="p1020343.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szanticskai porta</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik véglet Szanticska: a falu szinte teljesen elnéptelenedett a 20. század második felében: 2011-ben mindössze 7 állandó lakossal bírt! Csak amiatt nincs versenyben hazánk legkisebb települése címért, mert közigazgatásilag Abaújlakhoz tartozik. Gondolhatnánk eddigi tapasztalataink alapján, hogy az elvándorlók által hátrahagyott házak romokban hevernek, de itt nem így van szerencsére: az összes ház példás állapotban várja a turistákat, vendégházként vagy nyaralóként funkcionálva. Igazi időutazásban lehetett részünk, miközben végigsétáltunk az egyutcás kis településen, kapkodtuk a fejünket jobbra és balra, annyi nézelődésre érdemes portát mellőztünk e rövid szakaszon. Szanticska a Cserehát egyik ékköve, ez nem kérdés!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs40_1.jpg" alt="cs40_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szanticska</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Szanticska</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A települést 1317-ben említették először, neve Szent István nevéből származik. A török hódoltság idején híres bortermelő település volt, majd kihalt, de a 18. században újra benépesült. 1870-ben a szomszédos Abaújlakhoz csatolták. A két világháború között fejlődött, az 1930-as évektől azonban a népesség kezdett elvándorolni, főként az iskola hiánya miatt. 1988-ra már csak egy lakosa maradt a falunak. Az elhanyagolódott, pusztulásra ítélt Szanticskát a '90-es évek elején néhány lelkes, segítőkész ember helyreállította. 1992-ben elnyerte az UNESCO európai falufelújítási díját. E településrészen templom, harangláb, s több, a népi mesterségeket bemutató műhely látogatható: kovácsműhely, fazekasműhely, szövöde, pékség, gyertyamártó és batikolóműhely. Mindezeken kívül megismerkedhetünk az ólomöntés, a kukoricamorzsolás és a vályogvetés fortélyaival, továbbá megtekinthetjük a mezőgazdaságigép-gyűjteményt, az ásvány- és kőzetkiállítást, az istállógalériát és a méhesházat is. </p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Szanticska a Magas-hegy lábánál található, a turistaúton toronyiránt lehet megközelíteni a csúcsot. Szó szerint értendő a toronyiránt, hiszen a Magas-hegyen geodéziai mérőtorony áll, ám most már használhatnánk a "tornyokiránt" kifejezést is: a nem túl bizalomgerjesztő geotorony mellett ugyanis egy új kilátó várja a kirándulókat!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020353.JPG" alt="p1020353.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Napfelkelte a Magas-hegyen</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mi is inkább az új kilátót másztuk meg, hogy annak tetejéről gyönyörködhessünk a körpanorámában: a reggel kissé párás volt, így innen sajnos nem láttuk a Magas-Tátrát, ellenben a Zempléni-hegységet teljes hosszában, a látványt pedig a felkelő Nap tette teljessé!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020356_2.JPG" alt="p1020356_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A felkelő Nap által narancs színekben pompázó Zempléni-hegység</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs50.jpg" alt="cs50.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Magas-hegyről: balra fent a tokaji Kopasz-hegy, jobbra fent a regéci vár sziluettje, balra lent Szanticska, jobbra lent a Zempléni-hegység északnyugati része (Borsó-hegy, Gergely-hegy)</em></p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020368.JPG" alt="p1020368.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Magas-hegyről a Felvidék felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Magas-hegyről szántóföldek szélén haladtunk tovább a csereháti dombokon hullámozva, észak felé nyílt többször is remek kilátás, a völgyben Gagyvendégi tűnt fel, a távolban pedig a felvidéki hegyek.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020375.JPG" alt="p1020375.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A völgyben Gagyvendégi, háttérben a Szlovák-karszt</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs51.jpg" alt="cs51.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Lejtmenetben Felsőgagyra</i></p>
<p style="text-align: justify;">A Virhosi-tetőt elérve meredek ereszkedésbe kezdtünk, a lejtmenet végén értük el a Felsőgagyra vezető műutat. Tettünk egy kis kitérőt a Darvas-Huszár kúriához, közben pedig gagyi szóviccekkel szórakoztattuk egymást. A kúriára pedig mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy gagyi! A kastély és a kastélypark sajnos magánterület, így csak a kerítés mellől tudtuk megnézni. Pedig a kastélykertben a II. világháborúig még gyógyfürdő is működött! Visszatérve a turistaútra gagyi módon a falu főutcáján sétáltunk végig, hogy a falu északi végében egy jobbkanyart véve meginduljunk Csenyétére.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_144.jpg" alt="2_144.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Darvas-Huszár kúria </em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs52.jpg" alt="cs52.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felsőgagy</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Felsőgagy</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A községet először egy 1256-ból származó oklevél "Gogy"-ként említi. Ekkoriban az Aba nemzetséghez tartozó Gereven család birtoka volt, akik később Gagyiaknak nevezték magukat. A 14. században több birtokossal osztoztak rajta, s ekkor gazdag falunak számított. A középkorban bencés apátság is volt a faluban. A török időkben két részre szakadt település 1565-ben és 1640-ben is lakatlanná vált. Harmadszorra a Rákóczi-szabadságharc alatt néptelenedett el, s csak a 18. század második felére népesült újra. A 20. század elején lakossága nagyobbrészt a környék sovány földjei miatt elszegényedő kisbirtokos volt. A falu nyugati, Patrac nevű részén áll a Darvas-Huszár kúria. Az épülethez hatalmas pince tartozik, a szomszédságában pedig egy jól termő szilvafás terül el. A pincerendszer egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára. Felsőgagyon egykor gyógyfürdő is működött, mely a II. világháború alatt sajnos elpusztult. Műemlék jellegű az 1760 körül épült barokk római katolikus templom, melynek berendezése 18. századi copf stílusú, szentélyében pedig hazánk egyik legrégebbi címeres sírköve (Gagyi László sírköve) látható. Lakossága 2015-ben 216 fő volt.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Csenyéte országos hírre tett szert: itt a legmagasabb a munkanélküliek aránya, a mélyszegénység és kilátástalanság itt mindenkit érint. Sok riport és újságcikk is készült már a faluról, élőben látni azonban teljesen más volt, mint a képernyőn keresztül. A falu határáig kissé paradox módon a Cserehát egyik legjobb minőségű útja vezet: a domboldalból előbb még Felsőgagyra nézhettünk vissza, majd annak túloldalán már Csenyétére. Már távolról is jelentős volt a kontraszt a két település között, pedig Felsőgagy sem a gazdagságáról és a patika állapotú házairól ismert!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020388.JPG" alt="p1020388.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Búcsú Felsőgagytól</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020389.JPG" alt="p1020389.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Csenyétére</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kicsit katasztrófa-turistának éreztük magunkat a falu felé közeledve: a falu látványa olyan volt, mintha armageddon után jártunk volna itt. Tettünk egy kis kitérőt a református templom romjaihoz: a falu lakossága az egykori templomot ugyanis az évek során fokozatosan lebontotta, mára már csak annak tornyán található fedél, a templom további része fedetlenül várja sorsa jobbra fordulását...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs53.jpg" alt="cs53.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csenyéte megcsonkított református temploma</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csenyéte déli részét érintve sok fiatallal találkoztunk az utcákon, kedvesen köszöntek nekünk, az interneten itt-ott fellelhető cikkek nem festettek túl jó képet az itteni közbiztonságról, ám nekünk pozitív tapasztalataink voltak e téren.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><em></em><strong>Csenyéte</strong></p>
<p style="text-align: justify;">"Chenata"-ként említették először egy 1242-ben kiadott oklevélben, mely szerint ekkor adományozta IV. Béla a zólyomi ispánnak. A török hódoltság alatt, a 16. században lakossága sokáig bújkált, de miután a szomszédos felsőgagyiakat elhurcolták, behódoltak. Az 1711-es pestisjárvány megtizedelte a települést, csak a 19. század folyamán népesítették be újra. 1828-ban már több mint 600 lakosa volt, de az I. világháború előtt sokan kivándoroltak Amerikába. További hanyatlást jelentett, hogy a falu földjei kevésbé alkalmasak a mezőgazdasági művelésre, ezért a két világháború között sokan elszegényedtek. 2015-ben lakossága 442 fő volt, a lakosság több mint fele 18 éven aluli. 2018-ban a munkanélküliek aránya országosan az első helyen állt, 36,81%-kal.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Kellemes kaptató várt ránk a Kőbánya-bércig, a domboldalból visszanézve ráláthattunk az egész falura még mielőtt beértünk volna az erdőbe. A Kőbánya-bércen kihelyezett kódot kellett keresnünk, meglepő módon egy akácfára festve meg is találtuk a keresett betűt. Itt megálltunk a kód dokumentálása érdekében, a közelben tevékenykedő helyiek látván megtorpanásunkat rögtön felajánlották segítségüket és útba is igazítottak minket Fáj felé. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020406.JPG" alt="p1020406.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csenyéte a Kőbánya-bérc oldalából</em></p>
<p style="text-align: justify;">Csúszkálva ereszkedtünk le a Kőbánya-bércről, annak alján pedig felkiálthattunk: Ez már Fáj! Szerencsére nem a futóműveink fájdultak meg a lejtőn való síeléstől, csupán megpillantottuk Fáj község szélső házait. A gagyi szóviccek után tehát jöhettek a már-már fájó társaik is... A házak között végigsétálva érintettük a falu legfőbb nevezetességét, a Fáy-kastélyt. Sajnos a kastély és a kastélypark is zárva volt, így csak a kerítéstől tudtuk megnézni ezeket. Érdekes volt, hogy az eddigi utunk során először láttunk olyan házakat, melyeknek láthatóan volt "pinceszintjük". Később megtudtuk, hogy ez nem véletlen: a falu határában egykor jelentős szőlőültetvények voltak. Fáj vagy sem, de itt ér véget a harmadik felvonás, a negyedik és egyben utolsó részben Fájtól fogunk Becskeházáig túrázni, bezárva a Csereháti Piros Túra körét!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs56.jpg" alt="cs56.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fáj római katolikus temploma</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs55.jpg" alt="cs55.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fáy-kastély</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Fáj</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Első irásos említése 1243-ból maradt ránk "Fay" alakban. A Fáy család birtoka volt, majd 1264-ben IV. Béla Forrai (Fáy) Aladárnak adományozta. A törököknek 1641-ben behódolt, majd az egyre növekvő terhek miatt lakossága elszéledt, s csak 1720 után népesült újra. E hajdan a szőlőműveléséről és bortermeléséről híres falunak az elpusztult szőlőit újratelepítették. A fájiak többsége a sovány földek ellenére a mai napig a mezőgazdaságból él. A falu barokk római katolikus templomát 1788-ban egy korábbi romjának felhasználásával építették. Berendezése rokokó, a szószék, a sekrestyeszekrény és a gyóntatószék viszont késő barokk. Latnivalói még a barokk Fáj kastély. Az épületet 1750 körül emelték, amelyet a 19. században klasszicista stílusban építettek át. A mai épület U alaprajzú, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak. A park felé néző, déli homlokzatot az 1930-as években neobarokk stílusban alakították át. Ennek enyhén kiugró középső részét egyszerű, a Fáy címerrel kitöltött timpanon díszíti, a középső három tengely előtt műbábos terasz áll. A kastély dísztermeiben stukkós domborművek láthatók 1838-41-ből, melyek Marco Casagrande alkotásai. 2007-ben itt forgatták a Mária, a varázsló című filmet, Franco Nero főszereplésével. Érdekesség, hogy a falu népessége az elmúlt időszakban növekedett, 2015-ben 426 lakosa volt.</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F10%2Fcserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F10%2Fcserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F10%2Fcserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Cserehát turistája - 3. rész: Szanticskától Fájig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/04/10/cserehat_turistaja_3_resz_szanticskatol_fajig#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16489004" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020343.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/04/07/a_pulai_krater_kopark_es_osveny
A pulai Kráter kőpark és ösvény
2021-04-07T14:13:58+02:00
2021-04-07T14:13:58+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Pula határában 2019-ben került kialakításra a Kráter kőpark és ösvény: a kőparkban és a mintegy 3,5 km hosszú tanösvény végigjárása során sok-sok érdekes információt szerezhetünk erről a nem mindennapi területről, az egykor itt lezajlott eseményekről. A Kráter kőpark és ösvény logója már sejteti, hogy mik teszik különlegessé a felfedezni kívánt vidéket: egy orrszarvú tűnik fel a vulkáni krátertóban!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040030_2.JPG" alt="p1040030_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Pulától nyugatra a Bakony-Balaton-felvidék Vulkáni Terület egyik legérdekesebb tűzhányója működött mintegy 4,2 millió évvel ezelőtt. A mélyből felnyomuló magma a felszín alatt összetalálkozott a triász dolomit repedésrendszerében tárolódó karsztvízzel valamint a magas nedvességtartalmú pannon üledékekkel. Ez a találkozás hatalmas gőzrobbanások sorozatát indította el: rövid idő alatt kilométeres átmérőjű és legalább 100 méter mélységű, meredek katlan, úgynevezett maar kráter jött létre. Az ilyen tűzhányók élete általában igen rövid volt, ám a pulai vulkán nagy méretéből következően akár hosszú hónapokig is aktív lehetett. A kráterből kirepülő anyag porrá zúzódott, felépítését tekintve igen sokszínű volt: nagyon finom szemcséjű kőtörmelékből, szögletes bazaltdarabkákból, a mélyből felszaggatott apró dolomittörmelékből, továbbá nagyobb méretű bazaltbombákból állt. A kitörési központtól távolodva, a felszín közelében nagy sebességgel végigszáguldó ún. alapi torlóárakból, illetve a kitörési felhőből jelentős mennyiségű vulkáni törmelék rakódott le, a kráter körül egy több száz méter széles, de csak néhány tíz méter magas, lapos tufagyűrű alakult ki. A robbanások során gőzzé alakuló víz végül kifogyott a mélyben, így a kitörések megszűntek, a kráter mélyedését a csapadék fokozatosan feltöltötte, benne egy tó keletkezett, melyben egy igen különleges üledék rakódott le: a pulai alginit! </p>
<p style="text-align: justify;">A kőpark - és a tanösvény indító állomásai - a vulkáni tufagyűrű keleti oldalának erősen lepusztult maradványán került kialakításra, egy felhagyott kőfejtőben. A bányafalban ugyanis remek lehetőségünk van a földtörténeti múltban egymásra rakódott rétegek tanulmányozására: minden egyes piroklasztit réteg egy-egy robbanásos kitörést jelez. Láthatunk tufarétegeket (vulkáni hamuból kőzetté vált anyag) és lapillittufát is (centiméteres, megszilárdult, sötétszürke lávadarabkákat is tartalmazó tufa), de a robbanások által a mélyből felszínre került egyéb kőzeteket (triász dolomit, pannon mészkő) is felfedezhetünk, a hatalmas (akár méteres) átmérőjű bazaltbombákról nem is beszélve! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_159.jpg" alt="1_159.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//04061.jpg" alt="04061.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_143.jpg" alt="2_143.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Pulai kőpark és az ösvény indító állomása(i)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kőparktól néhány métert megtéve kereszteztem a 77-es főutat, annak túloldalán található a tanösvény 3. "állomása". Hatalmas információs táblákat ne keressünk, ugyanis ez már egy "modern" tanösvény: csak kis táblák figyelmeztetnek arra, hogy látványossághoz érkeztünk, további információt a kihelyezett QR-kódok által szerezhetünk, így az okostelefonunkat feltétlenül vigyünk magunkkal a kirándulásra! Talán így hosszabb életű lesz a tanösvény, a vandálok ellen jó megoldásnak tűnhet ez a megvalósítás, esetleges rongálás esetén is olcsóbb a helyreállítás. Beolvasva az első kódot láthattam, hogy bizony ennyi információ átadására nem is lett volna elég egy hatalmas, kézzel fogható tábla sem! Előttem az 1896-ban bazaltkőből épített háromlyukú híd ívelt át a Vázsonyi-séden, ezen átsétálva a patakparton kanyargó ösvényen folytattam utamat. Nem kellett aggódnom attól, hogy eltévedjek: piros "T" jelzések mutatták a helyes irányt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/04062.jpg" alt="04062.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vázsonyi-séd partján</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Vázsonyi-séd bal partját kísérő meredek hegyoldal a vulkáni kráter körívének déli részét képezi, itt több tíz méter vastagságban rakódott le rétegesen a piroklasztit, ezen rétegeket itt is megfigyelhetjük. Ha figyelmesek vagyunk, megtalálhatjuk a Pulai-bazalttufabarlangot az egyik szikla aljában. A meredek hegyoldalban izzasztó feladat volt a barlang becserkészése, ajánlott túrabottal készülni a siker érdekében! A kevésbé ellenálló, könnyen pusztuló bazalttufa rétegek helyén idővel egészen lapos, de több méter kiterjedésű üregek jöhetnek létre a beszivárgó víz és az erős szél hatására, ennek szép példája ez a barlang is. A vizet nézve itt nem a kémiai oldószer szerepe dominált, hanem a fagyás során bekövetkező térfogatnövekedése: a fagyaprózódás repesztette szét fokozatosan a vulkanikus kőzetet. A viharos szél pedig azért volt szükséges, hogy a szétmállott, felaprózódott finom port kifújja az "üregből". Hazánkban meglehetősen ritka jelenség, hogy bazalttufában keletkezzen barlang! Érdekesség, hogy a "szomszédban", a pulai Felső-erdőben található hazánk legnagyobb bazaltbarlangja, a Pulai-bazaltbarlang (150 méter hosszú, 21 méter mély).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/04063.jpg" alt="04063.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Pulai-bazalttufabarlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">Tovább sétálva a Vázsonyi-séd partján a vulkanikus eredetű sziklákat dolomitsziklák váltották fel: ehhez hasonló sziklaszirtek alkották a több száz méter mélységű kráter falát is! A sziklafal aljában apró járatok láthatók, ezek egykor működő karsztforrások maradványai. A dolomitsziklák tetejére nem könnyű felmászni, de a meredek ösvényen felküzdve magam mesés panorámát élvezhettem a Kapolcsi-medence, a Balaton-felvidék és a Kab-hegy felé! A Kapolcsi-medencében kiszúrtam a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás hatalmas parabolaantennáit is, igazán különleges látvány a 2006-ban bezárt üzemet "fentről" látni. Szerencsére a bezárással együtt műemlékké is nyilvánították, így remélhetőleg még sokáig megtekinthető lesz! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_137.jpg" alt="3_137.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Dolomitszikla aljában...</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040041.JPG" alt="p1040041.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>... és a tetején</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/04064.jpg" alt="04064.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás odafentről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A szikla tetejéről ráláthattam a tanösvény következő állomására, a szántóföldek által körülölelt hévforráskúpra is. Óvatosan visszaereszkedtem a völgybe, majd egy izgalmas patakátkelést követően elbúcsúztam a Vázsonyi-sédtől.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040055.JPG" alt="p1040055.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Búcsú a Vázsonyi-sédtől</em></p>
<p style="text-align: justify;">Átkelve a 77-es főúton már csak néhány métert kellett megtennem a hévforráskúpig. Nem véletlen, hogy ezt a részt meg sem próbálták mezőgazdasági művelésbe vonni: az itt előbukkanó szálkőzettel az ekevas sem tud mit kezdeni. 4 millió évvel ezelőtt, a tűzhányó elcsendesülése után ugyanis itt egy hévforrás működött. A mélyben lassan hűlő magma még sokáig fűtötte a környezetét, a beszivárgó talajvizek és karsztvizek felforrósodtak, majd egy törésvonal mentén felszínre törtek. Az ezekből kicsapódó oldott meszes és dolomitos anyagból fokozatosan épült fel az ovális alaprajzú, pár tíz méter átmérőjű és néhány méter magas kőzetkúp. A kőzetkúp megközelítése nem volt egyszerű feladat: bokrokkal benőtt területen leltem rá a kisebb-nagyobb kőtömbökre. Korábban látványosabb lehetett a kúp, ám a korábbi évszázadokban kőfejtőnek használták azt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_127.jpg" alt="4_127.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hévforráskúp maradványai</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tanösvény számomra legérdekesebb állomása következett: a pulai alginitbánya. Az alginit egy különleges kőzet, mellyel életemben most találkoztam először. A vékonyréteges szerkezetű alginit milliméteres vastagságú rétegekre szétesve hevert a földön, látványra olyan volt, mintha fakéregdarabkák lettek volna. Kézbe véve az állaga is hasonló volt: kőzetekre nem jellemző módon puhának éreztem, kis nyomásra szét is mállott az ujjaim között. A bánya csak időszakosan működik, a bejáratánál lévő alginitkupacnál bárki meg tudja nézni ezt a ritka kőzetet, nem kell a lezárt bányaterületre bemenni!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/5_114.jpg" alt="5_114.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Alginit</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az alginit szerves üledékes kőzet, ezen belül is az olajpalák közé tartozik. Nevét onnan kapta, hogy a 15-20%-ot is elérő szervesanyag-tartalma egykori tavi algák elhalt szervezetéből származik. A kihunyt tűzhányó kráterének belsejében az idő előrehaladtával felgyülemlett a csapadékvíz és a környező területek rétegvize. Az akkoriban még magasabb és teljesebb tufagyűrű belső lejtőiről az elmálló vulkáni kőzetek finom üledéke esők idején belemosódott a tómederbe. A langyos és tápanyagdús vízben elszaporodtak az algák, ezek közül is legnagyobb mennyiségben a Botryococcus braunii zöldalga faj. Ezek évszakos pusztulása miatt szerves anyaguk a tó fenekére süllyedve ritmikusan rakódott le, az oxigénmentes környezetben kitűnően megőrződött ez a finom rétegzettség. A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot nagy tömegben keresték fel a nagytestű állatok (rinocérosz, őstulok) dagonyázásra, ezen állatok "jóvoltából" az iszap foszforban is feldúsult. Ez a biomassza az évmilliók során speciális fizikai-kémiai változásokon ment keresztül és alakult ki az alginit. Egy méter vastag alginit képződése hozzávetőlegesen 15-20 ezer év alatt történt. A kibányászott és kiszáradt alginit milliméternél vékonyabb lemezei könyvlapokhoz hasonlóan nyílnak szét, a réteglapokon apró növénymaradványokat, levéllenyomatokat, terméseket vagy épp szártöredékeket láthatunk feketélleni. </p>
<p style="text-align: justify;">Az alginit felhasználása rendkívül sokrétű! Használják a növény- és gyümölcstermesztésben talajjavítóként, kerti földbe keverve vagy épp szuszpenziós permetezéskor. Állattenyésztésben is alkalmazzák: háziállatok almába szórva az állatok fejlődése kedvezőbb lesz. Nagy adszorpciós képessége miatt kiválóan megköti az istállókban keletkezett szagokat, csökkenti a légtér kén-dioxid és ammónia koncentrációját. A humán gyógyászatban is találkozhatunk az alginittel: izületi-, reumatikus- illetve sportbetegségek gyógyítása során gyógyiszap formájában, de gyógyhatású üdítőitalok alapanyaga is lehet!</p>
<p style="text-align: justify;">A bányában számos gerinces állat csontmaradványa került elő, a legnagyobb szenzációt egy csaknem teljes ősorrszarvú csontváz jelentette, nem sokkal a bánya megnyitását követően akadtak a rendkívül értékes leletre. A Kárpát-medencében a mai napig ez az egyetlen, csaknem teljes ősorrszarvú csontváz, mindössze annak lábvégei hiányoznak! A pulai ősorrszarvú jelenleg Zircen, a Bakonyi Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040071.JPG" alt="p1040071.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egykori fás legelők</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tanösvény utolsó állomásain megismerhetjük még az egykori fás legelők világát: korábban itt legeltették állataikat a helyiek, ám a legeltetés felhagyásával az egykor oly' jellemző legelők mára már eltűnőben vannak: a fák közötti teret fokozatosan benövik a cserjék és lassan visszaerdősödnek. Innen ráláthatunk az egykori kráter területére, érzékelhetjük annak körvonalait is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040072.JPG" alt="p1040072.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az egykori kráter felé nézve </em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Zárásként pedig megismerhetjük Pula környékének történetét a kőkortól napjainkig, amikor már nem csak a természet erői, hanem az emberek is formálták a tájat.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F07%2Fa_pulai_krater_kopark_es_osveny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F07%2Fa_pulai_krater_kopark_es_osveny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F04%2F07%2Fa_pulai_krater_kopark_es_osveny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A pulai Kráter kőpark és ösvény"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/04/07/a_pulai_krater_kopark_es_osveny#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16492298" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1040030_2.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/03/29/a_medves-videk_csodai
A Medves-vidék csodái
2021-03-29T21:53:02+02:00
2021-03-29T21:53:02+02:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Medves-fennsík Európa legnagyobb területű (12,8 km<sup>2</sup>) bazaltfennsíkja Magyarország és Szlovákia határán. Területének mintegy 2/3-a található hazánkban, a fennsíkon és annak közvetlen közelében számtalan felfedezésre érdemes hely található, ezeknek egy részét szeretném most bemutatni ebben a bejegyzésben!</p>
<p style="text-align: justify;">Túrám kiindulópontjának Zagyvarónát választottam, ahonnan több úton is elérhető a Medves-fennsík. Én az egyik legizgalmasabb utat választottam a fennsík megközelítésére: a Bugyiszló-/Bugyizló-völgyet! A homokkőbe vágódott völgy oldalágaival együtt mintegy 3 km hosszú (főága 1,3 km). A látványos szurdokvölgy homokkőfalait az aljában kanyargó patak ma is alakítja: alámossa az oldalfalait, melyek így fokozatosan leomlanak. Az első métereket a főágban tettem meg, majd az első elágazásnál a jobb oldali mellékágat választottam, hogy előbb ezt fedezzem fel. A gyorsan összeszűkülő völgyben igazán nagy kihívás volt az előrejutás: a bedőlt fák törzsei, ágai alatt-között bújkálva-csúszkálva haladtam egyre feljebb és feljebb a kanyargós homokkőszurdokban. Aztán jött az első keményebb homokkőpad, mely láthatóan ellenállóbb a természet erőivel szemben: megmászva a homokkőlépcsőt nyomatékosult bennem, hogy innen már nincs visszaút, hiszen felfelé még csak-csak fel tudtam magam küzdeni, de visszafelé már csak gatyaféken tudtam volna lecsúszdázni. Így hát az elsőre kiválasztott mellékágban küzdöttem fel magamat a Medves-fennsík peremén fekvő Rónafaluig. Igazi erőpróba és kaland volt a meredek falú völgyet bejárni!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_158.jpg" alt="1_158.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a Bugyiszló-völgy!</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i1.jpg" alt="i1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bugysziló-völgy mellékága</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rónafalu temetőjénél értem ki a szurdokból, majd tettem egy kis sétát a faluban. A Medves-fennsík peremén fekvő települést a legenda szerint öt tót család alapította, akik a Vág folyó környékéről telepedtek ide. Kezdetben faszénégetéssel és földműveléssel foglalkoztak. A falu első írásos említése 1548-ból származik, "Rónya" néven. A falu ekkor a salgói uradalom része volt, Bebek Ferenc tulajdonát képezte. 1825-ben kicsiny tót faluként említik, 72 fős lakossággal. Az 1800-as évek közepétől az itt élők legfőbb megélhetési forrása a bányászat lett. 1871-ben a falu akkori közepén haranglábat építettek, jellegzetes szláv kivitelben. 1945-ben a falu községpénzből templomot emeltetett, tégláihoz az agyagot a falu mellett bányászták és itt is égették ki. Ekkor egy új harangtornyot is építettek a templom mellett, mely kapott egy új nagyharangot és a régi torony kis harangját is ide helyezték át. 1968-ban, amikor Rónafalu környékén az utolsó szénbányát is bezárták, a településről megindult az elvándorlás, de az őslakosság nagy része helyben maradt. 1974-ben a falut hivatalosan Salgótarjánhoz csatolták. A templomon és a haranglábon kívül érdemes még megnézni a kemencés tájházát és a falu felett 2013-ban emelt Mogyorósi kilátót! S hogy miért is maradhatott itt a kevés munkalehetőség ellenére is az őslakosság? A házak ablakaiból, az udvarokról látható panoráma párját ritkítja, a közeli Salgótarján innen könnyedén megközelíthető, ám a város zaja ide már nem ér fel! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i2.jpg" alt="i2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rónafalu</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Felmászva a Mogyorósi kilátóhoz értem el a fennsíkot, a kilátó tetejéről mesés körpanoráma élvezhető. Innen látni igazán, hogy a Medves bazaltfennsíkja tényleg sík, csupán minimálisan hullámzik ellentétben pl. a Bükk Nagy-fennsíkjával. A kilátótól pár percnyi sétára lévő Szénégető-tető oldalából szintén remek kilátásban lehet részünk! Láthatjuk a Mátrát, a Karancsot, a Nyugat-Cserhátat, a völgyekben Salgótarjánt, Zagyvarónát, de a tájat egyértelműen Salgó vára uralja.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i3.jpg" alt="i3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Medves-fennsíkról, Rónafalu felett (Mogyorósi kilátó és Szénégető-tető)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A fennsíkon sétálva olyan érzésem volt néha, mintha az Alföld végtelen rónáin bandukoltam volna. Paradox módon azonban a közelben gyönyörű hegyek emelkedtek: a Salgó mögött feltűnt a Karancs tetején lévő kilátó is. A Réti keresztnél megálltam, hogy alaposabban szemügyre vegyem a fennsík peremén tornyosuló hegyeket. A keresztet 1901-ben állították egy bányaszerencsétlenség áldozatainak emlékére.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020948.JPG" alt="p1020948.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Réti kereszt a Medves-fennsíkon</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i4.jpg" alt="i4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Medves-fennsíkon</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Salgóbánya határát elérve rácsatlakoztam az Eresztvényi bazaltkőbányákat bemutató tanösvényre, hogy felfedezzem a Medves egykori bazaltbányáit, megismerhessem a bazaltfennsík kialakulásának és a bazalt bányászatának történetét. Az első bazaltbánya elérése előtt találkoztam az első bányász emlékoszloppal, az István-táró légaknájánál. Az István-táró 620 méter hosszú szakaszát ivóvíz termelési célokkal tartják fenn. A biztonságos légcsere érdekében egy 40 méter mély légaknát lyukasztottak a táróra, ezen keresztül történik a hőmérsékleti viszonyoktól függően a levegő ki- és beáramlása. A környéken még 4 darab ilyen emlékoszlop található, ezek közül kettőt útba is ejtettem (Öregségi víz és Lauffner-féle bazaltbánya). Az egyik, általam nem érintett emlékoszlop Salgóbánya határában található: az 1870-es évektől 1957-ig üzemelő szénszállító kisvasútnak, avagy a fogaskerekűnek állít emléket. Ezzel a kisvasúttal szállították a Medves-fennsíkja alatti szenet a salgótarjáni acélműbe: az 5,8 km-es pálya 222 méter szintkülönbséget győzött le, ezért a meredekebb részeken fogasléceket kellett beépíteni. A másik, általam nem érintett emlékoszlop pedig Rónafalu határában található szénkibúvásnál található, itt bukkan a felszínre a Nógrádi-szénmedence ún. alsó (III.) széntelepe, melynek összvastagsága elérte az 5 métert.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i5.jpg" alt="i5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bányász emlékoszlopok</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_142.jpg" alt="2_142.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Medves-fennsík környékének kőbányászata</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Túrám első egykori bazaltbányája az Új-bánya volt. A Medves-fennsíkot is borító bazalt kitűnő hasíthatósága-faraghatósága, egyenletes kopása és nagy szilárdsága miatt kiválóan alkalmas volt útburkolásra, házlábazatokba, így az 1800-as évek végén gyorsan elterjedt építőanyaggá vált. Az első itteni bányát 1878-ban nyitották a Nyerges-hegyen, majd rá két évre a Macskalyuki bánya is megnyitotta kapuit. Ez a két kőfejtő a Somoskői Bazaltbánya Rt.-hez tartozott. A többi, a fennsík belső részén nyíló bánya pedig a Nógrádi Kőbányák Rt. érdekeltségi területén volt található, ezeket fedeztem most fel. Az évtizedek alatt összesen 25 darab, kisebb-nagyobb kőfejtőt alakítottak ki a bazaltplató kőzetében. Az Új-bányát az 1930-as évek végétől kezdték művelni és 20 éven keresztül üzemelt, ez idő alatt 980 ezer tonna bazaltot termeltek ki. A bányát gyakran öntötte el csapadékvíz az eróziós bázis alá süllyesztett, zárt, lefolyástalan bányaudvar miatt. A meddő és a bazalt kiszállítását elektromos vontatású siklón (meredek dőlésű pályán mozgó csillékkel) oldották meg. Az itt található bazalt lemezes szerkezetű, jól hasadó, ugyanakkor kokkolitosodásra és gömbkövesedésre is hajlamos. A kőfejtő földtani látványosságát ezek a gömbkövek jelentik: a nagyjából 70 évvel ezelőtt a bányászat során felszínre került kőzetek a hőingadozás hatására először a sarkaik mentén kezdtek lepattanni, majd fokozatosan befelé haladt ez a mállási folyamat, ennek következében napjainkra gömbhéjas szerkezetűvé váltak. A gömbkövek felülete több helyen is "rücskös", fehérpettyes megjelenésű, a bányászok ezt a rossz minőségű - nem időtálló - kőzetet "napszúrásos" kőzetként emlegették, de hívták "kokkolitos" vagy "kukoricacsöves" bazaltnak is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i6.jpg" alt="i6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Új-bánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Kis-bánya következett, a neve azonban csalóka, méreteit tekintve cseppet sem kicsit! Először a bányaudvar tetejéről néztem körbe, majd cikcakkozva jutottam le a bánya alsó szintjére. Itt megismerkedhettem a salakos kifejlődésű, törmelékes megjelenésű kőzetekkel, melyek a lávafolyások alsó és felső részén a gyorsabb kihűlés és a mozgási energia miatt jöttek létre. A bányászok ezeket a rétegeket "trockának" nevezték. Ha ez a salakos, hasznavehetetlen réteg túlságosan is vastag volt, akkor az alatta lévő hasznos réteget nem tudták gazdaságosan letermelni. A Kis-bányában található tanösvény tábla segítségével a Medves bazaltplatójának keletkezésének idejébe utazhattam vissza. A bazaltplatót létrehozó vulkanizmust egy igen intenzív eróziós tevékenység előzte meg, ennek során közel 4-500 méter vastagságú üledékösszletnek kellett lepusztulnia, ugyanis a barnakőszén kialakulásához legalább ennek megfelelő rétegnyomásra volt szükség. Az egyébként összefüggő III. széntelepet völgyek szabdalták fel. Ezt az igen változatos tájat töltötte fel a kb. 2-2,5 millió évvel ezelőtti, többszakaszú vulkáni működés. A kráterből először vulkáni törmelék szóródott ki, majd ezt követték a lávafolyások, melyek szinte asztalsimaságú felszínt hoztak létre.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020997_2_1.JPG" alt="p1020997_2_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Medves földtani felépítése</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Kis-bánya az 1920-as évek végétől az 1960-as évek közepéig üzemelt, mintegy 2,7 millió tonna bazaltot termeltek itt ki 5 hektáron, ezzel a Medves-fennsík magyarországi részének második legnagyobb kiterjedésű bányája volt. A bánya bazaltja jól hasadó, lemezes szerkezetű kőzet, különleges földtani látványossága a piroklasztikumok ("normális", valamint "kristály-tufa") és a lávafolyás egymásra települése egy feltáráson belül. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i7.jpg" alt="i7.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kis-bánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Jöhetett a leglátványosabb, Közép- vagy másik nevén Tavas-bánya! Ez az egyik legrégebbi bánya a Medvesen, az 1800-as évek végén nyitották és egészen az 1970-es évekig működött. A kitermelés kézi fejtéssel indult: ún. "bunkókkal" feszítő ékeket ütöttek a kőzet repedéseibe és így választották el a bazaltot a bányafaltól. Ezután a kőfaragók (ritzerek) leöntötték vízzel a faragásra alkalmas köveket és nézték, hogy hol vannak benne hajszálrepedések. A repedések mentén ugyanis lassabban száradt a kő. A repedezett, azaz "lázas" köveket vagy ezek mentén hasították, vagy nem megfelelő méret esetén másra használták. A kifaragott burkoló és különböző méretű kockaköveket gúlákba rakták, de kellő figyelmet fordítottak arra, hogy erős napsugárzás ne érje, mert az rontotta a minőségét. A faragásra nem alkalmas anyagot kisvasúton törőre vitték, ott felaprították, majd a felhasználási helyre szállították. Később már robbantással történt a bazalt lefejtése. A robbantások dörrenése, a kisvasúti szerelvények csikorgása, szivattyúk zakatolása, fúrógépek surrogása valamint a kőhasítók pattintásaink csengő hangjai tették mozgalmas, zajos hellyé a bányát. A bánya aljában látható bányató természetes folyamatok és az emberi tevékenység hatására alakult ki. A bazalt alatt olyan tengeri és szárazföldi üledékek helyezkednek el, melyek a bazalthoz képest rosszabb vízvezetők. Az alsó rétegek vízzárását az is elősegíti, hogy a bazaltvulkánból először finomszerű, rossz vízvezető törmelék hullott az előbbi üledék erodált felszínére. A rákövetkező lávaömlések megszilárduló bazaltjai a kihűlés közben zsugorodtak, ennek hatására milliméteres és annál kisebb méretű repedések alakultak ki benne, melyek víztározásra, vízvezetésre alkalmassá tették a kőzetet. A bazalt felszínére hulló csapadékvíz ezeken a repedéseken keresztül leszivárog a mélybe, ahol a vízzárónak tekinthető üledékeken nem tud továbbhaladni, így a bazaltban egy összefüggő, a középső részén kicsit felpúposodó víztest jön létre, melyet a bazalt kitermelésekor elértek. Az egyre mélyülő bányából az összegyűlő vizet szivattyúzás helyett a bazalt alatt lévő mélyművelésű szénbányák üregeibe akarták levezetni, de ez a terv nem valósult meg. A kőbányászat miatt kialakult tó vizében természetes módon került be az édesvízi medúza, a tó halfaunája azonban emberi hatásra alakult ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1030006_2.JPG" alt="p1030006_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A bányató keletkezésének vázlata</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A türkizes színű bányató és az azt körülölelő bánya igazi gyöngyszeme hazánknak, hosszú percekig élveztem a nem mindennapi látványt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i8.jpg" alt="i8.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i9.jpg" alt="i9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>Közép-bánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Közép-bánya bejáratánál régi bányászházak maradványaiba botlottam. Az 1900-as évek közepéig - tekintettel az akkori közlekedési nehézségekre - a munkások általában dekádokban (10 napos váltásban), később hetes turnusokban dolgoztak a kőbányáknál. Hétfőn megérkeztek és szerdán, majd szombaton hazautaztak. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, biztosítani kellett nekik a szálláslehetőségeket. Mind a bányavállalkozónak, mind a munkásoknak előnyös volt, ha közvetlenül a munkahelyük környékén laktak, ezért építették a házaikat a bányák mellé. Tartós élelmiszereket otthonról hoztak, a nem tartók élelmet közös beszerzéssel a bányatulajdonos biztosította. A délutánokat, estéket főzéssel és egyéb munkákkal töltötték el, mint például a víz vagy tüzelőanyag hordása. A vizet forrásokból, esetenként ásott kutakból nyerték. A házakban csak a legszükségesebbek voltak: ágyak, székek, tűzhely, lábakra helyezhető lavór, amiben mosakodtak, tükör a borotválkozáshoz. A világítást eleinte petróleumlámpák szolgáltatták. A medvesi kőbányászat központjában, a Felvidéken található Macskalyukban olyan népes kolónia alakult ki, hogy önálló iskolájuk és boltjuk is volt! Ennek a bányának igazán különleges története van: a trianoni határok meghúzásával ugyanis Csehszlovákia területéhez csatolták, ám Dr. Krepuska Géza közreműködésével 1924. február 15-én határmódosítás történt Somoskő környékén. A falu ugyan visszakerült Magyarországhoz, ám a Macskalyuk bazaltbánya nem. Ennek ellenére a bazalt kitermelésének joga a magyar tulajdonosoknál maradt, joguk volt fejleszteni a bányát, onnan vám- és illetékmentesen hozhatták be hazánkba a kitermelt kőzetet, ehhez vasútvonalat is építhettek!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//i10.jpg" alt="i10.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egykori munkásszállás romjai</em></p>
<p style="text-align: justify;">A soron következő bánya a Margit-bánya volt. Ennek a bányának a története kevéssé ismert, az 1930-as években a leírások még nem említik, az 1960-as években készült térkép már jelöli a helyét. Az itteni bányászatot nagymértékben nehezítette, hogy az egykori lávafolyás - ami a nyersanyagot adta - egy 2-3 millió évvel ezelőtti völgyet töltött ki, és ezért csak a völgy vonalában volt nagyobb vastagságban. A bányában nagyobbrészt vékonylemezes kifejlődésű volt a bazalt, ami nem kedvezett a kockakő faragásnak, így azt inkább zúzottkőként használták. A kitermelt bazaltot ahogy a környék többi bazaltbányájából, innen is kisvasúttal szállították le a nagyvasúthoz. Érdekesség, hogy a medvesi kivasutat kétszer is megépítették: először az 1870-es években, amikor az Égigond szénbánya nyersanyagát szállította le Somoskőújfaluba. Még a századforduló előtt felszámolták a vasutat, ám a bazaltbányászat volumenének növekedésével újra felmerült a kisvasút, mint szállítóeszköz kiépítése. 1923-ban adták át újra a vasútüzemet, ezt követően 4 évtizeden keresztül szállította a bazaltot a 10 km hosszúságú pályáján, amely során 140 méter szintkülönbséget kellett leküzdenie, a változatos felszínformák miatt viadukton és alagúton is áthaladt a kisvasúti szerelvény!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i11.jpg" alt="i11.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Margit-bánya</em></p>
<p style="text-align: justify;"> Az utolsó általam érintett bánya az Eresztvényi- vagy másik nevén Nagy-Bánya volt. 1890-ben kezdték meg a kitermelést és egészen az 1980-as évek közepéig működött. A kitermelt bazaltot innen siklóval továbbították az eresztvényi átrakóra, ahol kisvasútra pakolva jutott el a normál nyomtávú vasúthoz. A csaknem 5 hektárt elérő bánya működése alatt 2,5-3,0 millió tonna kőzetet biztosított az építőiparnak! A bányában található feltárások láthatóvá teszik a Medves-fennsík földtani felépítését:<img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i12.jpg" alt="i12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Eresztvényi- vagy Nagy-bánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az eresztvényi Geopark Látogatóközpont most nem fogad látogatókat, ám a műút túloldalán található Madárpark kapui nyitva állnak a kirándulók előtt. Tettem is egy kis sétát a hangulatos parkban, ahol sok információt szerezhetünk a környéken élő madárfajokról. A parkban található még Matussek Vendel és Fischer Antal emlékműve, akik ebben a völgyben fedezték fel 2 évszázada az első Salgótarján vidéki szénlelőhelyet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i13.jpg" alt="i13.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Eresztvényi Madárpark</em></p>
<p style="text-align: justify;">A parkból egy mesterséges tó felett átívelő hídon léptem ki, a Várberek-patak völgyében folytattam a túrámat, az Eresztvényi Tanösvény és Tornapálya mentén. Itt olvashattam arról, hogyan is jöttek rá a 18. században arra, hogy széntelepeket rejt a környék. A híradások az 1700-as években a Medves-vidékről ismeretlen eredetű "kigőzölgésekről", "földégésről" számoltak be. A leírásokból egyértelmű volt, hogy nem az erdő kapott lángra és nem is vulkánkitörést dokumentáltak. Elődeink még nem tudták, de mi már igen, hogy a földben rejtőző széntelepek felszínre kifutó rétegei lobbantak lángra, a gyulladást villámcsapás vagy pásztortűz indíthatta el. A völgyben felfelé haladva érintettem egy régi, mára már beomlott/eltorlaszolt bejáratú tárót is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i14.jpg" alt="i14.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felfelé a Várberek-patak völgyében</em></p>
<p style="text-align: justify;">Nem jártam már messze Salgó várától: lombfakadás előtt sokkal jobban látszik, hogy milyen meredek is a vulkáni kúp, melyre az erődítményt építették. Az oszlopos formában széthasadozott bazaltkúpra a Kacsicsok építették fel a várat, első írásos említése 1341-ből származik. Teljes kiépítésére a Szapolyai család időszakában, 1500 táján került sor. 1554-ben a török elfoglalta, méghozzá nem is akárhogy! A meredek bazaltkúpra épült vár bevétele ugyanis nem tűnt egyszerű vállalkozásnak, ezért cselhez folyamodtak a törökök: a súlyos ágyúk helyett a talyigákra fagerendákat raktak, és azokat nagy zajjal a várral szembeni dombra vontatták. A Zagyvai Simon kapitány vezette várvédők az "ágyúk" láttán megijedtek, az éj leple alatt megszöktek, így szégyenszemre csata nélkül esett el a korábban bevehetetlennek tartott sziklavár. A vár visszafoglalására 1593-ban került sor, ekkor azonban az ostromágyúk romba döntötték a vár falait és tornyait. Mivel a környező várakat szintén sikerült visszafoglalni a töröktől, a Salgó tetején lévő erődítmény elvesztette stratégiai szerepét, így nem építették újjá. A vár így évszázadokon át omladozott, mígnem 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították. A várromot felkereste Petőfi Sándor is 1845. június 11-én, ennek állít emléket a vár bejáratánál található emléktábla. A költő az alábbi sorokat írta: "Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt". Én is hasonlóképp tettem: hosszasan élveztem idefentről a panorámát, szinte földbe gyökereztek lábaim a csodás látványtól! </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i15.jpg" alt="i15.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i16.jpg" alt="i16.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i17.jpg" alt="i17.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Salgó vára és a királyi panoráma</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Salgó csúcsától a Kis-Salgó felé vettem az irányt, melyet Boszorkánykőnek is neveznek. A Kis-Salgó a szórt vulkáni törmelékek (piroklasztikum) és a felszínre ömlő kőzetfolyadék (láva) változatos formáit tárja fel: ezt mutatja be a Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény. Vigyázat, a néphiedelem szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak! :) A Kis-Salgó nem csak geológiailag érdekes, hanem remek kilátást is nyújt az ide felsétálóknak!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i18.jpg" alt="i18.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i19.jpg" alt="i19.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kis-Salgó/Boszorkánykő</em></p>
<p style="text-align: justify;">Itt sem ment könnyen a búcsú, de végül csak megindultam Salgóbánya felé. Az egykor virágzó, élettel teli bányásztelepülés mára eléggé szomorú összképet mutat, nagyon sok a jobb sorsra érdemes porta a faluban... A falu híres szülöttje Zenthe Ferenc, róla nevezték el a település központjában található parkot. A falu szélén az elhagyatott Szent István templom áll, szerencsére annak díszes ablakai szinte teljesen épségben vannak még.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//i20.jpg" alt="i20.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Salgóbánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Zagyvarónára a Zagyva forrásvidékén keresztül ereszkedtem le. A Zagyva a Medves-vidék peremén, több forrásból fakad a bazaltréteg és az agyagos üledékréteg találkozásának magasságában, hivatalosan a Lehel-forrás a Tisza egyik jelentős hazai jobb oldali mellékfolyójának origója. Zagyvarónára tartva a forrásokon kívül még tettem egy rövid kitérőt a Laufer-bányához is. Ide érdemes még a természet tavaszi ébredése előtt menni, utána bozótharccá válhat a kitérő a felhagyott bányaudvarba!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i21.jpg" alt="i21.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Zagyva forrásvidéke</em></p>
<p style="text-align: justify;"> A Zagyva vízhozama rohamosan nőtt, ahogyan haladtam lefelé: egyre több mellékága csatlakozott bele a főágba, Zagyvaróna határában már többször is köveken egyensúlyozva tudtam átkelni a patakon. Zagyvaróna sem tartozik a gazdagabb települések közé, a szegénység itt is szemmel látható, de a falu természeti adottságai lenyűgözőek. Zagyvaróna felett állt Zagyvafő vára a középkorban, fel is másztam a Vár-hegy tetejére, ám ott már a várnak nyomait sem láthatjuk, maximum a várat védő sáncot lehet felfedezni egy kis képzelőerő segítségével. A várra leginkább a domboldalban található sziklába állított emléktábla utal, annak történetéről pedig a falu temetőjében található információs táblán lehet olvasni. A vár pontos építési ideje nem ismert, feltehetőleg az 1200-as évek második felében építette a sánccal és palánkkal védett tornyot a Kacsics nembeli Leusták-ág. Első írásos említése 1290-ből származik. Valószínűleg a 14. század folyamán bővítették a várat egy lakótorony kialakításával és a védművek megerősítésével. Rövid ideig használhatták, mivel az 1420-as években már elhagyatottan állt. Ezt használták ki a husziták, akik befészkelték magukat ide az 1450-es év második felében. Azt feltételezik, hogy ők építettek a várhoz kapcsolódó kisebb erődítményt, melyet talán ágyúállásnak használtak. A várat Hunyadi Mátyás a husziták elleni hadjárata keretében foglalta vissza 1460-ban. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy az ostrom sérüléseit kijavítva, még egy évtizedig használták a várat, majd az 1470-es évektől a fokozatos pusztulás lett a sorsa.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i22.jpg" alt="i22.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Zagyvafő vára egykoron és ma</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//i23.jpg" alt="i23.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vár-hegy oldalában</em></p>
<p style="text-align: justify;">A falu temetőjének "tetejéről" mesés kilátást élvezhettem: Zagyvaróna házai felett az Őr-hegy, a távolban pedig a Pécs-kő magasodott, a temető aljában pedig a Szent András apostol templom vonzotta a tekintetemet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1030240.JPG" alt="p1030240.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Zagyvarónára: távolban az Őr-hegy és a Pécs-kő</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i24.jpg" alt="i24.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent András apostol templom</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><em></em>Az utolsó megmászandó hegy következett: az Őr-hegy! A túrához méltó körpanorámában gyönyörködhettem az Őr-hegy mezővel fedett csúcsáról, ráláttam szinte az egész kirándulásom útvonalára, valamint a számomra piramisokra emlékeztető salakhegyekre. Ezek a salakhegyek az egykori salgótarjáni nehézipar "maradványai', a Magyar Vasötvözetgyár Rt. kohójának salakját halmozták fel itt. A szállítószalagoknak és a gyárnak ma már hűlt helye van, ám a salakhegyek emlékezetetnek a múltra, ezzel együtt mára különleges turisztikai látványosságokká is váltak, melyek tulajdonképpen hegyekbe halmozott veszélyes ipari hulladékok... Nem érdemes ősszetapogatni, megízlelni azokat, akkor sem, ha egyes fémek esetén csillagokat kaptunk legutolsó vérvételünk laboreredményében...</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1030261.JPG" alt="p1030261.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1030263.JPG" alt="p1030263.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/i25.jpg" alt="i25.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őr-hegyi panoráma</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//i26.jpg" alt="i26.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Salakhegyek Zagyvaróna határában</em></p>
<p style="text-align: justify;">A salakhegyektől már csak vissza kellett sétálnom Zagyvarónára, sok-sok élménnyel térhettem haza és már most várom, hogy visszatérhessek e csodás vidékre! :)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F29%2Fa_medves-videk_csodai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F29%2Fa_medves-videk_csodai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F29%2Fa_medves-videk_csodai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Medves-vidék csodái"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/29/a_medves-videk_csodai#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16481160" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_158.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/03/23/cserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig
Cserehát turistája - 2. rész: Irotától Szanticskáig
2021-03-23T20:20:35+01:00
2021-03-23T20:20:35+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Cserehát turistája túramozgalom a Cserehát vidékét kívánta bemutatni, ám a kevés vállalkozó szellemű kalandor miatt 2016-ban megszűnt. Ám a mozgalom útvonala továbbra is bárki számára járható: a Csereháti Piros túra 110 km-en keresztül ad igazán átfogó képet hazánk egyik legkevésbé ismert részéről. Az <a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/17/cserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első rész</a>ben Becskeházától Irotáig jutottunk, a második felvonásban Irota határából Szanticska "bejáratáig" fogunk túrázni!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs21.jpg" alt="cs21.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egy kis ízelítő: a túra második szakaszában sem lehetett panaszunk a kilátásra!</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Vadász-patak völgyében fekvő Irotáról a piros jelzések a Kis-völgyön keresztül a Nagy-hegyre vezettek fel minket. Már a hegymenet elején is érdemes volt megállnunk: hátranézve a völgyben Irota búcsúzott el tőlünk, a távolban pedig a Zempléni-hegység vonulatai rajzolódtak ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs20.jpg" alt="cs20.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a Nagy-hegy! Visszanézve: a völgyben Irota, távolban a Zempléni-hegység</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A turistaút ezen a szakaszon egy vargabetűvel kerüli meg a völgyben fekvő Szakácsi települést. A Cserehát az 1200-as évekig jobbára elhagyatott, erdős terület volt, királyi birtokokkal, ahová foglalkozásuk szerint telepítették le a királyi szolgálók családjait, így kapta Szakácsi is a nevét: nem meglepő módon szakácsok családjai költöztek a faluba. Hasonló módon kapta a nevét Alsóvadász, Felsővadász (vadászok) vagy épp Baktakék (bakták=csőszök) is. A turistaút végig a dombtetőn haladva kerüli a falut, mely a túra egyik leglátványosabb szakasza: a Felvidék felé végig csodás panorámát élvezhettünk: a remek látási viszonyoknak hála a már megszokott Szalonnai-hegység mögött feltűnt az Alacsony-Tátra kopár, hófedte gerince, a Szalonnai-hegység és a Szlovák-karszt vonulatai között pedig még a Magas-Tátra csipkés csúcsai is előbukkantak! Nehéz volt betelni a látvánnyal...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs22.jpg" alt="cs22.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nagy-hegy nagy panorámával: előtérben Királykút gazdasági épületei és a Szalonnai-hegység, háttérben az Alacsony- és a Magas-Tátra vonulatai</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Nem csak a csodálatos panoráma miatt volt emlékezetes ez a szakasz, hanem a turistaút melletti odúerdő miatt is. Madárodúk százai lógtak a fákon, csak találgattunk, hogy mi lehet ezen madárlakások funkciója... Látványra mindenképpen szürreális volt ennyi mesterséges odút látni egy helyen!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_157.jpg" alt="1_157.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Madárodú-erdő</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rövid erdei etap következett, melynek végén az Őr-hegy-tetőt értük el, a mezőkkel borított tetőről a völgyben fekvő Szakácsira láttunk rá, a csereháti lankák mögött pedig a Zempléni-hegység tűnt fel, a regéci várral!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs23.jpg" alt="cs23.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panoráma az Őr-hegy-tetőről: fent a Zempléni-hegység a regéci várral, lent Szakácsi és a Cserehát</em></p>
<p style="text-align: justify;">Lágyan hullámzó gerinctúra következett Lakig, volt időnk kiélvezni a csereháti tájat. A Péter-völgy-főnél kellett volna leolvasnunk a túramozgalom tábláján lévő kódot, ám nem meglepő módon annak már csak hűlt helyét találtuk, helyette a Bükk-vidék vonulatainak látványával vigasztalódhattunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs24.jpg" alt="cs24.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Péter-völgy-fő, kilátással a Bükk-vidékre</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen már csak le kellett sétálnunk a domboldalban Lakra. A lejtmenetnek "köszönhetően" ráláthattunk a településre: annak nyugati részén hatalmas cigányteleppel, pontosan abba az irányba, amerre a turistaút is vezetett. A telepen szerencsére áthaladnunk nem kellett, csak érintettük azt, a látvány így is eléggé elszomorító volt: a szegénység és kilátástalanság "mintapéldája".</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs25.jpg" alt="cs25.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Érkezés Lakra... </em></p>
<p style="text-align: justify;">A falu központjában már kevésbé volt megrázó a látvány, láttunk néhány igazán öreg házat is, a református templomnál pedig egy szép világháborús emlékművet. Lak a Cserehát turistája újabb igazolópontja, de pecsétet itt sem sikerült szereznünk, maradt a fényképes igazolási mód. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs26_1_1.jpg" alt="cs26_1_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Lak központja</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><em></em><strong>Lak</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Legrégebbi írott emléke az 1222. évi Váradi Regestrumban található, ahol a neve "villa Loch" volt. Ekkor már fennállt a Boldogságos Szűzről elnevezett egyháza, s birtokoscsaládját a faluról Lakinak nevezték. Történelme folyamán sok birtokosa volt. 1576-ban a törökök szinte földig rombolták, Eger eleste után pedig a maradék lakói is elmenekültek. 1599-ben porig égett, s csak a 18. századra települt újra. Laknak 1580-ban már önálló református egyháza volt, de temploma csak 1795-ben épült. A 19. század végén jó hírben álló gőzmalma üzemelt. A 20. századtól népessége folyamatosan csökken, de több mint 600 lakosával ma a Cserehát népesebb falvaihoz tartozik.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Lakról Tomorra a lehető legrövidebb úton vezetett a turistaút: végig a völgyben vezető műúton trappoltunk. Tomorra tartva azon tanakodtunk, hogy lehet-e köze Tomori Pálnak a településhez. A falu valóban a Tomori család birtoka volt, legkiemelkedőbb tagja és egyénisége pedig Tomori Pál, de születésének pontos helye és időpontja nem ismert. Mindenesetre a falu központjában megtaláltuk Tomori Pál szobrát: a mohácsi csata egyik fővezére így mindenképpen kapcsolódik a településhez, A falu református temploma és harangjába a környék legszebb egyházi építményei közé tartoznak!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs27.jpg" alt="cs27.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tomor központjában</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs28.jpg" alt="cs28.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hangulatos település Tomor!</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tomor</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong></strong>A déli határából előkerült kőkori leletek tanúsága szerint területet az ősidőktől fogva lakott. Első okleveles említése 1222-ben, Tumur néven volt. Egyike volt a királyné által a 13. század elején, saját birtokán alapított 10 német falunak. 1289-ben a falut IV. László nemesi címmel együtt a Tomori családnak adományozta, a család vitézi és hadi tetteinek elismeréseként. A török hódoltság alá került települést kivonulásukkor a törökök elpusztították. A pusztává vált falu csak a 18. század közepére népesült újra. A század végén birtokosa volt a Téglássy és a Puky család is, egykori kúriáik (omladozva) még ma is állnak. A falu református templomát Tomori Pál építtette az 1500-as évek elején, azt kőfallal vette körül. A templom többször is leégett, ma már csak egy része található meg eredeti formájában. Többszöri felújítás után téglából építettek tornyot a templomhoz, mely egyediségével sajátos arculatot ad a templomnak és a községnek egyaránt. 2015-ben a falu lakossága 234 fő volt.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A következő település Kupa volt, ehhez egy a Csereháthoz mérten kemény dombot kellett megmásznunk, melynek tetején átjátszótorony áll. Nem csak a sáros domboldal miatt haladtunk lassan felfelé, hanem a mesés panoráma miatt! Visszanézve a völgybe Tomor és Lak falvait, északi irányban pedig az Alacsony-Tátra kopár, hófedte vonulatait láthattunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs30.jpg" alt="cs30.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felfelé úton Kupára: balra a völgyben Tomor, jobbra az Alacsony-Tátra fehérlő vonulatai</em></p>
<p style="text-align: justify;">Elérve az átjátszótornyot immáron lefelé haladhattunk, a Cserehát dombjai között Kupa házai húzódtak meg, ismét sikerült újdonságokat beazonosítanunk a távolban: többek között a Tállyai kőbányát a Zempléni-hegységben.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs31.jpg" alt="cs31.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Lejtmenetben Kupára: balra fent Kupa, jobbra fent a Magas-hegy, balra alul a Tállyai kőbánya, jobbra alul a Zempléni-hegység Milic csoportja</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Kupa a Cserehát turistája igazolóhelye, pecsétet a Mezőgazdasági Múzeumban lehetne szerezni, mely a járványhelyzet miatt zárva volt, így maradt a fényképes igazolás. A Mezőgazdasági Múzeumot egyébként csak ajánlani tudom, egy korábbi túrámon már megnéztem a színvonalas kiállítást. A falu portái az átlagosnál jobb állapotban vannak, sokat nézelődve sétáltunk át a lakott részen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs32.jpg" alt="cs32.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kupa</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs33.jpg" alt="cs33.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Mezőgazdasági Múzeum (2018-as képek)</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Kupa</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Neve először egy 1279-ből származó, földterületért folyó pereskedésről szóló okiratban szerepelt. A török korban, miután Fülek vára elesett, kénytelen volt behódolni. Nem sokkal később elnéptelenedett, s egészen 1720-ig puszta volt, majd újratelepült. A 19. század első felében már több mint 500-an lakták, mely 2015-re 155 főre csökkent. Kupa nevezetessége az egykori udvarházban berendezett Mezőgazdasági Múzeum: kiállítása a hagyományos paraszti gazdálkodást mutatja be, ahol földműveléssel, állattartással és a szövés-fonással kapcsolatos tárgyak, illetve különféle mérőeszközök gazdag gyűjteménye tekinthető meg.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A Nap ekkor már alacsonyan járt, a korai esti fények még varázslatosabbá tették a csereháti lankákat, olyan érzésünk volt, mintha a Microsoft klasszikus háttérképét is itt fotózták volna! A zöldellő szántóföldön pedig legelésző-pihengető állatokat pillantottunk meg: alaposabban megnézve több tucat őzet sikerült összeszámolnunk, ennyi vadon élő őzet én még sosem láttam egy helyen, az már csak hab volt a tortán, hogy ránk se hederítettek, továbbra is henyélve élvezték a lemenő Nap sugarait. Emlékezetes percek voltak!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020297.JPG" alt="p1020297.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Microsoft klasszikus háttérképét is itt fotózhatták!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs34.jpg" alt="cs34.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Legelésző-henyélő őzek</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020299.JPG" alt="p1020299.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Távolban a Kojsói-havasok</i></p>
<p style="text-align: justify;">Felsővadász felé a Kojsói-havasokban gyönyörködhettünk, majd a falut elérve az OKT bélyegzőt rejtő dohánybolt felé vettük az irányt, hogy végre pecséttel tudjuk igazolni ottjártunkat: innentől ugyanis Abaújszolnokig az OKT és a Csereháti Piros egy útvonalon halad. Felsővadászon - a kerítésen kívülről - megnéztük a Rákóczi kastélyt.<br /><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs35.jpg" alt="cs35.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felsővadász: Rákóczi-kastély (balra) és a római katolikus templom (jobbra)</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Felsővadász</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nevét az itt letelepedett királyi vadászokról kapta. Környéke már ősidőktől fogva lakott volt. A falutól délre újkőkori és bronzkori leleteket találtak. Ezt a területet Pogányvárnak emlegetik, mert még ma is felismerhetők egy - feltehetően újkőkori - sánc maradványai. A település a honfoglalást követően királyi, a 13. századtól nemesi birtok volt. Többször cserélt gazdát, míg 1517-ben I. Rákóczi Zsigmond meg nem vásárolta. A Rákóczi család "felsővadászi" előneve is a község nevéből származik. II. Rákóczi Zsigmond itt született és itt is halt meg. A Rákóczi-szabadságharc leverése után új ura, Meskó Jakab ruszinokat telepített ide. A Rákóczi kastély 16. századi eredetű, 1860-ban akkori birtokosai, a Váyak romantikus stílusban átépítették. A török időkben erődítményként is szolgált, jelenleg iskola és a Rákóczi kiállítás található benne. A falu 18. századi barokk római katolikus templomában őrzik a II. Rákóczi Ferenc adományozta őzbőr miseruhát. A községben működött a környék legelső postahivatala (1871).</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Felsővadásszal együtt a Naptól is búcsút vettünk: a falu feletti domboldalban túrázva élvezhettük ki az alkony perceit: a felhőket és az ég "alját" narancssárgára színező utolsó napsugarak méltóképpen zárták le a túra első napjának "világos" részét.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs36.jpg" alt="cs36.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Naplemente Felsővadász után</em></p>
<p style="text-align: justify;">Nyéstát még sikerült elérnünk szürkületben, az est közeledtével érezhetően feléledt az erdő: őzek futkároztak előttünk. Nyéstán legnagyobb meglepetésünkre lakó-pihenő övezet vége táblába botlottunk, megmosolyogtató volt az alig néhány házból álló aprófaluban ilyent látni! Persze az itt élő néhány állandó lakos pont a nyugalom miatt dönthetett a maradás mellett...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs37.jpg" alt="cs37.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nyésta</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Nyésta</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Kezdetben királyi birtok volt, majd Kálmán herceg a jászói prépostnak adományozta, s e tényt IV. Béla egy 1255-ös oklevélben megerősítette. Nevét - "Nesta" alakban - először ebben az okmányban olvashatjuk. A 14. században pestis tizedelte lakosságát, majd 1629-ben a török. A súlyos terhek miatt Nyésta 1715-ig szinte lakatlanná vált, de ruszinokkal újratelepítették. A 19. század végétől a növekvő gazdaság fellendülést jelentett a falu számára, de az 1950-es évektől fokozatos visszaesés következett be, s még napjainkban is tart. Látnivalói az egykori kúria épülete és a román alapokra épült római katolikus temploma.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Nyéstát és Abaújszolnokot egy domb választja el egymástól, felfelé még lámpáink nélkül felértünk, átbukva a dombtetőn azonban már igénybe vettük a mesterséges fényforrásainkat. Abaújszolnokra a Csereháti Piros egyik legjobban benőtt részén ereszkedtünk le, érdekes, hogy pont itt, ahol a kéktúra jóvoltából a legtöbb ember túrázik... A völgyben már égtek a lámpák, a görögkatolikus templom még díszkivilágítást is kapott!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs40.jpg" alt="cs40.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nyugat felé még vöröslött az ég alja, kelet felé már csak Abaújszolnok temploma sárgállott</em></p>
<p style="text-align: justify;">Abaújszolnok határában található az OKT pecsételőhely, amely egyben Cserehát turistája pecsételőhely is. A pecsétet rejtő dobozka egy ház kerítésére van felszerelve, érkeztünket a szomszédban lakó kutyák hangos ugatással jelezték. Így mire odaértünk, a ház gazdája kedvesen köszönve figyelmeztetett minket, hogy "nála" tudunk bélyegezni. Miután megtudta, hogy nem kéktúrázók vagyunk, hanem Cserehát turistái, kihozta nekünk a régi OKT bélyegzőt, hogy egy kis időutazásban lehessen részünk. Váltottunk még néhány szót, majd folytattuk utunkat a sötétségbe burkolózó Cserehát lankáin keresztül egészen Szanticskáig, ahol az első túranapunk véget ért. A Cserehát hazánk egyik legkisebb fényszennyezettségű régiója, a felhőtlen égbolton milliónyi csillagban gyönyörködhettünk, nem tudom, hogy láttam-e már valaha az életemben ennyi csillagot az égen, nehéz volt betelni a látvánnyal!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F23%2Fcserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F23%2Fcserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F23%2Fcserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Cserehát turistája - 2. rész: Irotától Szanticskáig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/23/cserehat_turistaja_2_resz_irotatol_szanticskaig#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16471200" border="0" /></a><br /></p>
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs21.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/03/17/cserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig
Cserehát turistája - 1. rész: Becskeházától Irotáig
2021-03-17T09:01:01+01:00
2021-03-17T09:01:01+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">A Cserehát az Aggteleki-karszt, a Bükk és a Zempléni.hegység által körülölelt, kistájak csoportjából álló dombvidék. Tágabb határai északról a magyar-szlovák államhatár, nyugatról a Bódva, délről a Sajó, míg keletről a Hernád. Egykor hatalmas cseres-tölgyes erdők borították a lágyan hullámzó dombságot, melyből napjainkra már csak mutatóban maradt, erre a tényre lassan már csak a terület elnevezése utal. A Cserehát hazánk egyik legelmaradottabb része, gazdasági, infrastruktúrális és társadalmi szempontból is. A jó minőségű termőföldben, ásványkincsekben szegény vidéken a lakosság szétszórva él a völgyekben szétterülő aprófalvakban, így a munkaerő nincs jelen koncentráltam: városok csupán a Cserehát peremén lévő Bódva, Sajó és Hernád völgyeiben találhatók. A trianoni határok meghúzásával ráadásul a Cserehát elvesztette kapcsolatát gazdasági, közigazgatási és kultúrális központjaival, egyúttal Magyarország perifériájára is került. Ezen okok miatt az elmúlt korok gazdasági és társadalmi rendszereinek egyikének sem sikerült megtalálnia a terület fejlődését előremozdító megoldást. A térség népessége drasztikusan csökken: a kevés munkalehetőség miatt aki csak teheti, elköltözik innen a jobb élet reményében, az aprófalvak így válnak fokozatosan szellemfalvakká. A csereháti aprófalvak egy részén már napjainkban is csupán néhány tucat ember él, akiknek nagy része idős, a népesebb településeken pedig egyre nő a cigányság aránya, akiknek nagy része mélyszegénységben él.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">Érdekesség, hogy a Cserehát a történelem során egyszer már szinte teljesen elnéptelendett, ennek okai a Rákóczi-szabadságharc és az azt követő pestisjárvány voltak. Egy 1715-ös összeírás a Cserehát korábbi 28 településéből 15-öt már nem is említ, ezek ekkorra teljesen kihalttá váltak. A megmaradt települések etnikai összetételét nézve a magyarság dominált, néhány településen vegyülve szláv népekkel. Ekkor a visszatelepítést 3-5 évi adómentességgel próbálták elősegíteni, melynek hatására jelentős ruszin betelepülés ment végbe, ennek nyomait - például a görögkatolikus templomaikat - ma is láthatjuk.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A perifériás helyzet, a szemmel látható szegénység, a dombságot körülölelő "népszerű" hegységek együttesen eredményezték azt, hogy a Cserehát turisztikai szempontból is elmaradott: bár az Országos Kéktúra (OKT) ketté szeli, az ezt teljesítőkön kívül a legtöbb hazai természetjárónak egy hatalmas fehér folt a régió. Ezen próbált meg változtatni az MVSC Természetjáró Szakosztálya, akik a '90-es évek közepén elindították a <a href="https://www.mvsctura.hu/altalanos/jegyzet_cserehat.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Cserehát turistája</a> túramozgalmat. A túramozgalom teljesítéséhez a nagyjából 110 km hosszú Csereháti Piros turistaúton kellett végigmenni, mely összesen 18 települést és a Cserehát legszebb lankáit fűzi fel. Nem véletlenül használtam egy mondaton belül két igeidőt is: a mozgalom ugyanis a kevés teljesítő miatt hivatalosan 2016-ban megszűnt, ám a Csereháti Piros turistaút - bár már meglehetősen kopott és sok helyen hiányos jelzésekkel ugyan - napjainkban is létezik. "Ahol a csend még hallható" - olvasható a szlogen a Cserehát turistája honlapján, a kedvcsináló részben. Az elmaradottságnak ugyanis vannak "előnyei": ide még nem ért el a rohanó, zajos életforma, itt még hallani lehet a csendet, a nyugalmat, megtapasztalni a hagyományos vendégszeretet. Pontosan erre, és az ismeretlen vidék jelentette újdonságra vágytunk egyik kedves túratársammal: úgy döntöttünk, hogy végigjárjuk a Csereháti Piros turistautat, megismerve ezzel a Cserehát titokzatos világát! Az egykori mozgalom üzemeltetőivel felvéve a kapcsolatot pedig még az is kiderült, hogy van még nekik "elfekvőben" néhány díjazásuk! Szerettünk volna egyet-egyet magunknak, így az internetről továbbra is bárki által letölthető igazolófüzettel érkeztünk meg a Cserehátba. A Cserehát turistája mozgalmat hosszan tervezés után végül két nap alatt teljesítettük, kevésbé edzett turistáknak inkább 4 etapra osztva ajánlanám: elég komoly tempót kellett diktálnunk, hogy a betervezett látnivalókra elég idő jusson!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020349.JPG" alt="p1020349.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Túránk kiindulópontjának Becskeházát választottuk, mely a Csereháti Piros turistaút legészakibb települése. Becskeházát a Csereháton keresztül közelítettük meg, a felkelő Nap első sugarainak köszönhetően már az autó kényelméből is bepillantást nyerhettünk a Cserehát különleges világába. A szegénység egyből szemet szúrt, számos jobb sorsra érdemes portát láttunk, ezeket csupán néhány példás állapotú próbálta meg ellensúlyozni. Az utak állapotában is kettősséget állapíthattuk meg: hol frissen felújított aszfaltcsíkon roboghattunk, hol gyök kettővel haladva "keresd a katyútengerben az utat" játszottunk. Az autóút legemlékezetesebb pontja egyértelműen a Tornaszentjakab feletti domboldalban volt: a reggeli fényekben fürdőző Tornaszentjakab házai mögött az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt mesés, hófedte vonulatai tűntek fel. A tornaszentjakabi templomtorony mögött kiszúrtuk a Hosszú-hegy keleti oldalában működő - szlovák - kőbányát, a külszíni fejtés "jóvoltából" a Szádelői-völgy is teljes pompájában üdvözölt minket, kis keresgélés után pedig még Torna vára is "meglett"!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020068.JPG" alt="p1020068.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Tornaszentjakab határából</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs2.jpg" alt="cs2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Becskeháza határából, Torna várával</em></p>
<p style="text-align: justify;">Becskeházát így a tervezettnél később értük el, a Nap már relatíve magasan járt, amikor begördültünk a zsákfalu panorámás "bejáratán", hogy végre gyalogos üzemmódba válthassunk. A falu központjában található református templom kerítésén leltünk rá az első fémbélyegzőre, melyet alaposan betintázva elkészítettük igazolófüzeteink első lenyomatait. A Cserehát belső részein tapasztalt kettősségnek itt nyoma sem volt: a portákra a rendezettség volt jellemző. A túra első szakaszán a Tornai-dombságban (kistáj) haladtunk, melynek Csereháthoz (kistájak csoportja) tartozása nem egyértelmű: mészkő sasbércei inkább az Aggteleki-karszthoz kapcsolják, a köztük lévő laza üledékből felépülő dombhátak, széles völgyek viszont a csereháti tájkép jellegzetes tartozékai. Tartozzon akárhová is, igazán hangulatos része hazánknak!</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Becskeháza</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az egykori Torna vármegye keleti határszélén lévő kicsiny települést oklevél először 1283-ban, Verbecse néven említi. A 16-17. században portyázó török csapatok többször is kifosztották, egy időre el is néptelenedett. 1720-ban kuriális faluként szerepel, tehát csak néhány kisnemesi család élt itt, adózó jobbágyok nélkül. Százötven évvel ezelőtt még több mint 350 lakosa volt, 2015-re lélekszáma 27 főre csökkent. Itt született 1954-ben Dobog Béla költő. </p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs3.jpg" alt="cs3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Becskeháza</em></p>
<p style="text-align: justify;">Becskeházát magunk mögött hagyva megkezdtük az emelkedést az Egres csúcsa felé, szerencsénkre az elején mezőkön keresztül vezetett az utunk, így hátrafordulva ismét remek panorámában gyönyörködhettünk: az Aggteleki- és a Szlovák-karszt mellett az újdonságot a Szalonnai-karszt jelentette, sikerült még a szinte teljesen lebányászott Esztramos-hegy maradékát is kiszúrnunk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs1.jpg" alt="cs1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Becskeháza után, az Egres oldalából</em></p>
<p style="text-align: justify;">Búcsút intve a mezőknek erdők mélyén folytattuk utunkat egészen Debrétéig. A piros sáv jelzéseket minőségüket tekintve három kategóriába tudtuk besorolni: régi, hatalmas jelzésekből láttunk szinte már teljesen lekopott és "frissnek" látszó verziókat is, ezeken kívül még néhány viszonylag új, már a mostani MTSZ szabványnak megfelelő méretű társuk is felbukkant. A jelzéssűrűségre a teljes káosz volt jellemző: hol minden harmadik fán láttunk jelzést - néhol indokolatlan módon -, hol pedig hosszú perceken keresztül egyet sem. Ennek köszönhetően Debréte előtt sikerült alaposan "eltévednünk", de hibánkat korrigálva végül sikeresen elértük Debrétét. A falu hasonló benyomást keltett, mint Becskeháza: méretét tekintve "klasszikus" aprófalu, ahol omladozó házak helyett takaros portákat lehet találni! A falu közepén görögkatolikus templom áll, annak szomszédságában világháborús emlékmű és egy régi tűzoltókocsi látható. További nevezetessége a falunak a 20. század elején készült olajütő szerkezet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs4.jpg" alt="cs4.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Debréte</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Debréte</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Neve személynévből keletkezhetett. A középkorban a szomszédos Szentjakabbal együtt Tornavár uradalmához tartozott. A 14. században a Szalonnaiakból kisarjadt Tornai családé, annak kihalta után sokszor változtak földesurai, volt többek között a Bebekeké, a Szapolyaiaké, a Mágóchiaké, végül házasság révén 1677-ben a Keglevich család birtokolta. 2015-re lélekszáma 22-re apadt. </p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A völgyben elterülő Debrétéről felfelé vezetett utunk: elérve a dombhátat hosszasan déli irányba sétáltunk. Sikerült újra eltévednünk a telefonos térképem alapján, ám a hagyományos térképem szerint a helyes úton haladtunk... Mint később kiderült, nem ez az egyetlen ilyen szakasz, ahol még a különböző térképek is ellentmondanak egymásnak, a jelzések ezen a szakaszon pedig egyszerűen nem léteztek. Aggodalom helyett inkább élveztük a dombhátról időnként elénk táruló panorámát: a Szalonnai-hegységtől - ezt könnyű beazonosítani a legmagasabb pontján álló tv-toronyról - nyugatra felbukkant a jóval alacsonyabb Rudabányai-hegység is!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs5.jpg" alt="cs5.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a karsztvilág felé: Rudabányai-, Szalonnai-, Aggteleki- és Szlovák-karszt vonulatai</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Tornai-dombságnak búcsút intve a Rakacai-völgymedence mélyén található Rakacát céloztuk meg. Mivel a falu a Rakaca-patak völgyében fekszik, így esélytelen volt a házakat már a távolból megpillantanunk, a falu feletti dombtetőn álló impozáns görögkatolikus templomot azonban már kilométerekről kiszúrtuk, így annak tornyát figyelve próbáltuk tartani az irányt a település felé. Az utolsó kilométerek már hamisítatlan csereháti tájon vezettek: lágyan hullámzó szántóföldek mögött a Zempléni-hegység is megmutatta magát!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs6.jpg" alt="cs6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Igazi csereháti táj: balra fent a rakacai görögkatolikus templom, jobbra fent távolban a Zempléni-hegység, balra lent távolban a Rakacai-völgymedence túloldalán a Szendrő-Rakacai-rögvidék, míg jobbra lent távolban a Szalonnai-hegység</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rakaca már "klasszikus" csereháti falu, már ami az összképet illeti: sok-sok romos ház, melyekben mélyszegénységben lévő emberek laknak, a lakosság nagy része cigány. Méreteit tekintve a népesebb csereháti falvak közé sorolható Sajnos a falu hírneve nem a legjobb, de mi ettől még nem szerettük volna kikerülni: végigsétálva a főutcán szerencsére láttunk néhány "pofás" házikót is, ám tény, a legtöbb porta elég ramaty állapotban van, az összkép elszomorító. A falu határában láttuk az első illegális szemétlerakót, melyből aztán - számunkra kissé meglepő módon - nem sokat láttunk az utunk további részén. A már távolból kiszúrt régi görögkatolikus templomhoz az új templom mellett lehet felmenni, ez azonban nem volt kitáblázva, a helyiek segítségét kérve jutottunk fel oda. Az erődfallal körbevett templom bejáratától - belülről sajnos nem sikerült megnéznünk - mesés panorámát élvezhettünk, újdonságként a Martonyi kolostorromot azonosíthattuk be a Szalonnai-karszt oldalában valamint a Kojsói-havasok világa tűnt fel a észak felé. Hosszú perceket töltöttük itt el, nehéz volt betelni a látvánnyal! A rakacai pecsételőhelyet nem találtuk meg, helyette az új görögkatolikus templom ajtaján bekukkantva annak díszes ikonosztázával vígasztalódtunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs7.jpg" alt="cs7.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rakaca napjainkban</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs9.jpg" alt="cs9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rakaca 18. századi görögkatolikus temploma, alatta a világháborús "emlékművel"</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs10.jpg" alt="cs10.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Elsőosztályú panoráma: középső sorban balra a Szlovák-karszt, jobbra a Kojsói-havasok, alsó sorban balra a Martonyi kolostorrom, jobbra a Szalonnai-hegység</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs8.jpg" alt="cs8.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Rakaca új görögkatolikus temploma</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Rakaca</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az Árpád-kori falu nevét a patakról kapta, amely eredetileg Rakovica, vagyis Rákos-patak lehetett. A patak neve már 1249-ben egy Szalonna határát leíró oklevélben szerepel, a falut pedig 1273-ban említi oklevél. Későbbi tulajdonosai a faluról magukat Rakaczaiaknak nevezik. A törökvilág idején a falu lakóinak többsége elköltözött. Halyükre utóbb ruszin családok települtek, akik - valószínűleg a középkori templom helyén és talán falmaradványainak felhasználásával - 1723-ban görögkatolikus templomot is építettek, amelynek régi ikonosztáza és miseruhája a miskolci Herman Ottó Múzeumban látható napjainkban. A templom körül ma is áll a valószínűleg 15. századi kerítőfal. A lakosság megélhetését a mezőgazdaság mellett az Államépítészeti Hivatal mészkőbányája is biztosította, amely ma már nem működik. Lakossága 2015-ben meghaladta a 800 főt.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Átkelve a Rakaca-patakon újra hegymenetbe kapcsoltunk: a domboldalban velünk szemben, lefelé haladó traktor vezetője csak mosolygott rajtunk, vagy azért, mert nem tudta hová tenni, hogy mit csinálunk itt, vagy pedig mert tisztában volt azzal, hogy hamarosan nyakig sárosak leszünk. A sáros domboldalból visszatekintve már-már megszokott módon remek kilátásban gyönyörködhettünk: láttuk Rakacát, annak felhagyott kőfejtőjét és a távoli hófedte felvidéki csúcsokat. Olyan érzésem volt, mintha a Felvidéken járnék, a távoli magas hegyek, a templomot körülölelő házak építészeti stílusa és állapota is egyes felvidéki, szintén elég szegény településekre emlékeztettek, amelyekben korábban már megfordultam.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs11.jpg" alt="cs11.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A valóságban nem a Felvidéken jártunk, hanem a Szendő-Rakacai-rögvidék kapujában, mely a szűken értelmezett Csereháttól mind felépítésben, mind morfológiájában erősen eltérő kistáj. Itt találhatunk szürke, részben kristályos mészkövet, sötét agyagpalát vagy épp homokkövet is a felszínen. Az általunk érintett részen a rögvidékbe több helyen is benyúlik a fiatal, laza üledékes köpeny. Ezen a részen maradt meg a legtöbb erdő a Cserehátban, ennek oka, hogy a karbonátos alapkőzet és a domborzat miatt talajai a csereháti "átlagnál" gyengébb termékenységűek. Mi a rögvidék főbb jellemzői közül leginkább a végtelen erdőségeket és a néhol előbukkanó szürke, nekem ránézésre metamorf, palás szerkezetű sziklákat vettük észre, miközben a téli hóolvadás okozta sarat dagasztottuk. Hosszasan haladtunk a Bátor-patak mellett a Szent István-völgyben, majd megkezdtük az emelkedést a Cserehát legmagasabb pontja, a Kecske-pad felé. Szerencsére az emelkedővel együtt a dagonyázás - egy időre - megszűnt, helyette az eddig csak a távoli magasabb hegycsúcsokon látott hópaplan tűnt fel, a lehető legvékonyabb verzióban. Látványnak tökéletes volt, ám a tempónkat sem lassította, kívánni sem lehetett volna jobb körülményeket a sárban cuppogás után. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs12.jpg" alt="cs12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csereháti Piros jelzések a Szendrő-Rakacai-rögvidéken</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Nem csak a hópaplan miatt érezhettük azt, hogy az eddigieknél magasabb dombokon túrázunk, hanem az erdőirtásoknak "köszönhetően" elénk táruló panorámákból. A felvidéki hegyek itt rajzolódtak ki az eddigi legnagyobb pompájukban, a Szádelői-völgy és Torna vára itt sem tudott elrejtőzni előlünk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs13.jpg" alt="cs13.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Útban a Kecske-padra, balra a Szádelői-völggyel, jobbra Torna várával</em></p>
<p style="text-align: justify;">El voltunk kényeztetve felvidéki panorámákkal, ám a hazai hegyeket ezidáig a csereháti erdők eltakarták. Egy-egy irtásnál azonban előbukkantak a Zempléni-hegység és - először - a Bükk vonulatai is, de természetesen a lágyan hullámzó csereháti dombok is megmutatták magukat. Az egyik legkönnyebben beazonosítható dombot, a Szanticska felett magasodó Magas-hegyet sikerült is beazonosítanunk: ennek tetején geodéziai mérőtorony áll. Meglepetésünkre annak közvetlen szomszédságába egy új kilátót pillanthattunk meg, végre balesetveszély nélkül lehet onnan megcsodálni a körpanorámát! A Cserehát legmagasabb pontját, a 339 méter magas Kecske-padot táblával nem jelölték, így csak sejtettük, hogy megérkeztünk, amikor az emelkedő végén az út mellett egy betonkövet találtunk. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs14.jpg" alt="cs14.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kecske-pad környékén: felső sorban a Zempléni-hegység vonulatai, középső sorban balra a Magas-hegyi kilátótornyok, jobbra a Bükk hatalmas fennsíkja, alsó sorban tipikus csereháti táj</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Kecske-padról már csak be kellett síelnünk Irotára: e rövid szakaszon a Csereháti Piros és az Országos Kéktúra fonódva halad, ezen a szakaszon az eddigieknél is vendégmarasztalóbb, agyagos talajon korcsolyázhattunk. Ennek köszönhetően a lejtmenetben jobban elfáradtunk, mint a jól járható talajú emelkedőn...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//cs15.jpg" alt="cs15.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Sárdagasztás Irota felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Irota határában szarvasmarhák legelésztek: itt találkoztunk először turánk során szarvasmarhákkal, eddig csak néhány baromfit láttunk a házak udvarain, úgy látszik errefelé nem jellemző az állattartás. A falu a látványosabb, pozitív összképű csereháti falvak közé tartozik: a porták példás állapotban várják a túrázókat, sok épület már felújított állapotban már hétvégi házként funkcionál, nem pedig hagyományos lakóházként . Az egyik kerítés mögött meglepetésünkre egy riadtan szaladgáló őzet pillanthattunk meg, nagy sebességgel próbálta megtalálni a rést, ahol bejutott az elkerített területre. Ezen az eléggé aktív jószágon kívül számos további állatot láttunk "ledermedve", mellettük meseszereplők csábítottak játékra minket. Különleges volt még az egységes házszámtáblarendszer is!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs16.jpg" alt="cs16.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cs17.jpg" alt="cs17.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irotai feeling</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><em></em><strong>Irota</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Neve valószínűleg személynévből vagy az irtás (erdőirtás) szóból keletkezhetett. Középkori magyar település volt, nevét már 1320-ban oklevél említi. A törökdúlások idején elpusztult, azután sokáig csak pusztaként említik az összeírások. Területén a 16. században a Vay grófok szereztek birtokot, de birtokrészük volt ott a felsővadászi Rákócziaknak is. Ez utóbbi birtokrész a Rákóczi-szabadságharc bukása után a kincstár kezére került. A 18. században a pusztafaluba birtokosai ruszin családokat telepítettek, akik számára utóbb homlokzati tornyos görögkatolikus templom épült. A falu egészen a második világháború végéig volt nagybirtok, annak lakói főként cselédek és szegény parasztok voltak. A fő gazdasági tevékenység az állattartás és az erdőművelés volt a 19. századi modernizáció időszakáig, amikor már kőbánya és téglagyár is biztosított munkát a helyieknek. A két világháború között a 430 fős lakosság zöme őstermelő volt. Azóta a lakosság folyamatosan elöregszik és száma egyre csökken: 2015-ben már csak 80-an éltek itt. </p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Itt léptünk be a szűkebben értelmezett Cserehátba, innentől sok-sok kilométeren keresztül lágyan hullámzó dombokon át túrázhattunk: szántóföldeken-erdőkön vegyesen. De ez már a második rész története lesz! :)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F17%2Fcserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F17%2Fcserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F17%2Fcserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Cserehát turistája - 1. rész: Becskeházától Irotáig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/17/cserehat_turistaja_1_resz_becskehazatol_irotaig#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16457704" border="0" /></a><br /></p>
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1020349.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/03/03/tavaszvaro_kekturazas_a_vertesben_csokakotol_gantig
Tavaszváró kéktúrázás a Vértesben - Csókakőtől Gántig
2021-03-03T18:19:20+01:00
2021-03-03T18:19:20+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala kelet-nyugati irányban szeli át a Vértest, mely hazánk egyik legváltozatosabb tája. A Vértest járva épp úgy találhatunk meredek letöréseket, impozáns sziklafalakat, sasbérceket, keskeny szurdokvölgyeket, mint végtelennek tűnő fennsíkokat. A változatos domborzati és klimatikus viszonyoknak köszönhetően rendkívül gazdag élővilág figyelhető meg: a hazai flóra mintegy 50%-a, kb. 1200 faj lelhető fel a hegységben, melynek alapterülete csupán 400 négyzetkilométer! A változatos természeti adottságok mellé pedig számos ember alkotta látnivaló is társul. Az első OKT teljesítésem során a Csókakő és Gánt közötti szakaszt kitérők nélkül tettem meg, most azonban hosszas tervezés előzte meg a túrát, hogy az eddig számomra ismeretlen, a kéktúrához közel eső látnivalókat is felfedezzem! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0804.JPG" alt="sos_0804.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Leánykökörcsinek - Tagadhatatlan a tavasz érkezése! </em></p>
<p style="text-align: justify;">A tervezés során az első meglepetés a Bodajk és Csókakő közötti útvonalmódosítás, alias aszfaltmentesítés volt: az OKT immáron Söréden keresztül, földutakon köti össze a Bakonyt a Vértessel. Így túrám kiindulópontjának Sörédet választottam, hogy az első néhány kilométeren a Móri-árok mélyéről közelítsem meg a Vértest, mely innen cseppet sem tűnt "barátságosnak", már ami a meredekségét illeti...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0735_2.JPG" alt="sos_0735_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vértes meredek letörése Csókakőnél, középen a falu fölött magasodó csókakői várral</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Vértes tulajdonképpen nem is hegység, elvégre legmagasabb pontja nem éri el az 500 métert, ám a délnyugati peremének éles letörése nem ezt a látszatot kelti: ahogy közeledtem Csókakőhöz, úgy tornyosult előttem egyre jobban a megmászandó hegyvonulat, egyik sziklaszirtjén a turistacsalogató csókakői várral. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/v1_1.jpg" alt="v1_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egykor kőbánya, ma parkoló és pihenőhely a vár alatt</em></p>
<p style="text-align: justify;">A vár alatti parkolóban szereztem be az első OKT pecsétemet, majd szétnéztem az egykori kőbánya területén: Trianon emlékmű, Horthy Miklós mellszobra, Kárpátok őre, a meredek hegy tetején a vár falaival! Már csak fel kell oda jutnom - gondoltam, majd támadásba is lendültem. A várak sikeres bevételéhez sokszor cselre volt szükség a történelem során, én is éltem eggyel: a Vár-völgyből először a várhoz képest ellenkező irányba indultam el, hogy felfedezzem a Vár-völgyi Kő-lyukat, mely egy 15 méter hosszú barlang. Egykor forrásszáj lehetett, amelyet a földkéreg mozgásai során létrejött repedések mentén beszivárgó csapadékvíz tágított ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x1.jpg" alt="x1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vár-völgyi Kő-lyuk</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0757.JPG" alt="sos_0757.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Vár-völgyi Kő-lyuk feletti domboldalból</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rövid barlangászkodás után a bejárat feletti sziklához másztam fel, hogy megcsodáljam a várat egy másik szemszögből is. Most, hogy már több oldaláról is láttam az erődítményt, meg mertem kockáztatni a támadást: vissza a völgybe, majd fel a lépcsősoron a várfalakhoz! Meglepetésemre a vár a járványhelyzet ellenére is látogatható volt, természetesen éltem is a lehetőséggel, hogy felfedezzem azt! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x3.jpg" alt="x3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em></em><em>Csókakői vár</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy a legtöbb hazai kővár, úgy a csókakői is a tatárjárás utáni időszakban épült a Csák nemzetség jóvoltából. Károly Róbert felismerte a vár kítűnő elhelyezkedését és kulcsfontosságú szerepét a térség életében, így 1326-ban megszerezte a Csákoktól. 1430-ig volt királyi kézen a vár, ekkor Luxemburgi Zsigmond a Rozgonyiaknak ajándékozta. Mátyás király uralkodása idején újra királyi fennhatóság alá került a vár, aztán pedig a Kanizsai és a Nádasdy család közös birtoka lett. 1543. augusztusában Szulejmán százezres sereggel érkezett a várhoz, melyet gyorsan el is foglalt: innentől kezdve egészen 1687-ig, 143 éven át török végvárként funkcionált az erődítmény. Csak a fejszámolóbajnokoknak tűnhet fel, hogy 1687-ből az 1543-at kivonva nem 143-at kellene kapnunk, hanem 144-et. Ennek magyarázata, hogy 1601-ben a magyaroknak sikerült visszafoglalniuk egy évre a várat! A vár visszafoglalásában kulcsszerepet játszott Brindisi Szent Lőrinc, akinek mellszobrát láthatjuk is a várban. Az elfogott török tisztek ugyanis azt vallották, hogy Lőrincet 5-6 méter magasnak látták, amint kereszttel a kezében a katonákat bátorította és ágyúállásokat foglalt el. Segítségével sikerült a többszörös túlerővel felvonuló török sereget legyőzni, ezzel szabaddá téve az utat Székesfehérvár felszabadításához. Ám ahogyan az imént említettem, a várat 1602-ben újra megszerezte a török... Az 1687-es felszabadulást követően 1730-ig lakták a várat, a várkápolnát feltehetően még 1760-ig imahelyként használták. Az évszázadok alatt a lakatlan vár állapota fokozatosan romlott, a területen az első ásatásokat az 1960-as évek elején végezték el a régészek. Az állagmegóvási munkálatok megkezdésére egészen 1995-ig kellett várni, azóta igazán látványos változáson esett-esik át a vár: 2012-ben újjáépült a kaputorony, 2014-ben pedig a várkápolna is. A régészeti feltárások és a várépítő munkák még napjainkban is tartanak, s bár a covid helyzet lassítja a munkálatokat, de várhatóan 2025-re a vár visszanyeri régi pompáját, ezt a bejáratnál szolgálatot teljesítő biztonsági őr mesélte.</p>
<p style="text-align: justify;">A vár láthatóan gondos kezekben van, az újjáépülő várfalak mögül pedig mesés körpanorámát élvezhetünk: a Vértes, a Bakony és a két hegységet elválasztó Móri-árok is megcsodálható a vár legmagasabb pontjáról!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x2.jpg" alt="x2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámaképek a csókakői várból</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Visszaereszkedve a Vár-völgybe, megkezdtem a Vértes fennsíkjának megközelítését: sziklákkal meghintett völgyben haladtam egyre feljebb és feljebb. Az emelkedőt meglepően könnyen abszolváltam, a Móri-árokból jóval keményebbnek nézett ki... </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_156.jpg" alt="1_156.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Irány a Vértes fennsíkja</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hosszú kilométereken keresztül haladtam a Vértes platóján, hol erdők mélyén, hol tarvágásokon át, olyan érzésem volt, mintha síkságon túráznék, szintkülönbségnek szinte nyomát se láttam. Ez a tájkép egészen a Pátrácosig nem is változott, ekkor indult be a hullámvasút, de szerencsére nem a durvább verzióban. A Géza pihenőnél álltam meg először, hogy megcsodáljam a kilátást, jó volt látni újra a Vértes hullámzó részét!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x3_1.jpg" alt="x3_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Géza pihenő</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Géza pihenőtől hosszas ereszkedés várt rám, melynek végén egy hatalmas nyiladékban találtam magamat. Itt tettem meg a túra egyik nagy kitérőjét, hogy felfedezzem az egykori Kápolnapusztát és annak közvetlen környékét. A Vértesben több, egykori település maradványaira bukkanhatunk, az egyik ilyen kihalt település Kápolnapuszta. Sosem volt nagy lélekszámú település: az 1790-es években 101 lakos lakta, míg az 1930-as években 62 fő. Az itt élők egy része a kiirtott erdők helyén felszántott területeken mezőgazdasággal foglalkozott, míg másik részük a korábbi uradalmi birtokokon fát termelt és faszenet égetett. A falu sorsa a második világháború végén pecsételődött meg. Már 1944 kora őszén is gyakran találkoztak a helyiek idegen emberekkel, akik a Vértes alatt húzódó síkságon a német és magyar katonai hadműveleteket távcsővel követték figyelemmel, később az erdészek rátaláltak a földbe vájt búvóhelyükre is. A rossz idő beköszöntével ezek az idegenek / szovjet partizánok elfoglalták a Házivágási vadászházat fedezék gyanánt, ahol ekkor 12, a behívóparancsot megtagadó csákberényi férfi "lakott". Őket túszul ejtve szereztek ellátmányt a partizánok: éjszakánként leküldték a helyi férfiakat kettesével a közeli faluba, azzal a kikötéssel, ha nem térnek vissza, társaikat agyonlövik. A közeli Kápolnapusztáról decemberben elkötötték Zimmermann Mihály uradalmi erdész növendékborját, és azt felvezették a vadászházig. A borjú tulajdonosa követte az állat nyomait, így jutott el a vadászházhoz és az idegen emberekhez. Ezt jelentette is rögtön a gánti községházán, melynek következtében magyar csendőrök páncélautóval Právetz Antal erdész útmutatásával a vadászházhoz mentek és bekerítették azt. Ám így is a 9 partizánból 8 az ablakokon kiugorva el tudott menekülni, csupán a parancsnokuk maradt ott, aki tűzharcba keveredett a csendőrökkel. A sorozatlövések leadása után a házban három sérültet találtak: a partizánok parancsnokát és két falubelit. A szovjet parancsnokot elszállították Fehérvárcsurgóra, hogy kihallgassák, ám onnan megszökött és sikerrel jutott át a Csákvártól nyugatra húzódó frontvonalon a szovjet alakulatokhoz. Az 1945. március közepén indított nagy offenzíva után, ennek a parancsnoknak az utasítására keresték a feltételezett árulóikat. A településen megjelent a 2. ukrán front felderítő zászlóalja, és a visszaemlékezők szerint minden 15 év feletti férfit agyonlőttek. Egyetlen férfi élte túl, akit lövés ért ugyan, de mozdulatlan maradt, így éjszaka volt esélye a menekülésre. A parancsnok még sokáig kereste azt az erdészt is, aki felvezette a magyar csendőröket a vadászházhoz, de őt a frontvonal mögé telepítették ki, így megúszta a leszámolást. A háborút követően a falu teljesen elnéptelenedett, a megmaradt lakosok elköltöztek, mára már csak az egykori falu erdei temetője látható, ahol a kivégzetteken túl sok elesett magyar honvéd is nyugszik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//x4.jpg" alt="x4.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kápolnapuszta erdei temetője</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kápolnapusztát gyönyörű, dolomitsziklákkal díszített hegyek határolják, nem is bírtam ki, hogy ne másszam meg ezeket, hogy odafentről is körülnézhessek! Megérte minden egyes izzadtságcsepp, a gerincen végigsétálva végig remek panorámát élvezhettem, láthattam a távolban a Gántot körülölelő dombokat, a völgyben a Vörösmarty-forrás melletti horgásztó csillogó víztükrét, lábaim előtt pedig a túra egyik legnagyobb meglepetéseként tavaszi héricset is! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x5.jpg" alt="x5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kápolnapuszta "fölött"</em></p>
<p style="text-align: justify;">A gerincről megcéloztam a Borostyán-barlangot, melyet a térképem úgy jelzett, hogy nagyjából azonos magasságban nyílik, mint a kilátópont magassága. Ez majdnem így is volt, csupán annyi volt a hiba, hogy a gerinc és a barlang között egy mély, keresztirányú völgy húzódott. A völgy meredeksége fokozott óvatosságra intett, lassan, szerpentinezve próbáltam lejutni annak aljába. Az ereszkedés közben ki is szúrtam a nevéhez hűen borostyánnal díszített sziklában nyíló barlang száját, amelynek közelében egy csapat szarvas pihent. Meghallva engem rögtön kereket is oldottak, ahelyett, hogy jól kiröhögtek volna, látván a gyök kettővel történő szerencsétlenkedésemet a meredek hegyoldalban... Így már gazdátlanul fogadott a Borostyán-barlang, melynek "főbejárata" egy kis sziklamászást igényelt. Fölfelé könnyűnek tűnt, de hogy lefelé hogyan is fog működni a dolog, azt ekkor még nem tudtam. Csupán abban voltam biztos, hogy odabent nem fogok maradni, maximum a gravitáció fog lesegíteni fentről. A barlangban állatcsontokat is találhatunk, ezek szerint nem mindenki jutott ki innen élve... Vagy épp ellenkezőleg, valaki idehozta a vacsoráját, de a maradékot nem tudta elvinni?! A barlang felfedezése során találtam rá a "hátsó" bejáratra, amit használva könnyedén ki tudtam jutni a sötétség birodalmából. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x6.jpg" alt="x6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Borostyános Borostyán-barlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">Következő célom a Vörösmarty-forrás volt, melyet gyorsan el is értem. A forrás mellett pihenőhely, a fentről már korábban látott - és kerítéssel körbevett - horgásztó és az egykori Vörösmarty turistaház romja található. Kár, hogy hagyták így lepusztulni a turistaházat, igazán hangulatos kis helyen kínálhatna szálláslehetőséget a turistáknak!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x7.jpg" alt="x7.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vörösmarty-forrás környéke</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ideje volt visszatérni az OKT ösvényére, mely egészen Gántig vezetett a völgyben. Könnyű terepen jó tempót tudtam diktálni, megállásra csak a Gánti-barlangnál adtam lehetőséget magamnak. A barlangot rejtő dolomitszikla aljában hangulatos pihenőhely fogadott, mellette a Gánti-barlang ismertetőtáblájával. Megtudhattam, hogy a barlang a Vértes egyik leghosszabbja: 149 méter a járatok hossza. A barlang bejáratához egy szűk ösvény vezet, melyre nem is sikerült elsőre rábukkannom, de aztán második nekifutásra már megtaláltam a lezárt bejáratú barlangot. A lezárás oka, hogy odabent több denevérfaj is otthonra lelt, őket próbálják megvédeni a hívatlan vendégektől.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x8.jpg" alt="x8.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gánti-barlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">A barlang megtalálása után megindultam a dolomitszikla csúcsára, csúcspanoráma végett. Természetesen toronyiránt, melyet gyorsan meg is bántam: rendkívül meredek hegyoldalban kellett négykézláb másznom, ám mielőtt még felértem volna jött a túra második nagy meglepetése! Leánykökörcsinek köszöntek rám a napsütötte sziklák között! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x10.jpg" alt="x10.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x9.jpg" alt="x9.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Gánti-barlangot rejtő dolomitszikla tetejéről</em></p>
<p style="text-align: justify;">Gánt központját elérve beszereztem a szükséges pecsétet a füzetembe, ezzel az OKT szakasz lezárásra is került, a túrámnak azonban még csak most jött el a számomra leginkább várt része: megcéloztam a Gánt környéki felhagyott bauxitbányák világát!</p>
<p style="text-align: justify;">Gánt a 20. század elejéig egy nyugodt kis német nemzetiségi település volt. 1920-ban Balás Jenő bányamérnök kutatásai bauxit jelenlétét mutatták ki Gánt határában. A kitermelés hosszas előkészítés után 1926-ban indult meg, a '30-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, a termelés 1953-ra érte el a csúcsát, ebben az évben 600 ezer tonna ércet nyertek ki a bányákból! Az itt kifejtett bauxit nem csak mennyiségben, hanem minőségben is az élvonalba tartozott (kevés kovasav tartalom mellett nagy mennyiségben tartalmazott titánt, cirkóniumot, krómot, galliumot és berilliumot). Egymás után nyíltak a külszíni bányák a közelben, az utolsóban a '80-as évek elején indult meg a termelés: a Bagoly-hegyi bányában ma földtani park / tanösvény és múzeum található. A bauxitbányászat 1987-ig folyt, ekkor zárták be az utolsó bányát a magas kitermelési költség miatt. Azóta a bányákat rekultiválták, kezdi visszahódítani a területet a természet, az egykori bányákban ma már csak turisták "kóborolnak", hogy felfedezzék azokat: igazán különleges hangulata van ezen tájsebeknek, mintha a Marson járna az ember! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x11.jpg" alt="x11.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Újfeltárás - felhagyott bauxitbánya</em></p>
<p style="text-align: justify;">Több felhagyott bauxitbányát is felkerestem, először a térképemen Újfeltárás elnevezéssel ellátottat! Azért kezdtem itt, mivel a környéken parkoló kocsik száma alapján rengeteg kirándulóra számítottam a "népszerűbb" bányákban, én pedig nem szerettem volna embertengerben sétálgatni: meghagytam a papíron látványosabbakat a nap végére, abban bízva, hogy addigra hazamennek tévézni a kevésbé őrült felfedezők! :)</p>
<p style="text-align: justify;">Az Újfeltárás bányaudvara hatalmas volt, megkaptam már itt is, amire vágytam: vöröses-barna bauxitot, Marsbéli feelinget, extraként pedig a Vaskobak-barlangot, melyet természetesen belülről is meg kellett néznem: a szűk bejáraton kúszva tudtam bemenni, odabent látványos kristályokra bukkantam! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x12.jpg" alt="x12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vaskobak-barlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ebben a bányában egy emberrel sem találkoztam, így elégedetten indultam el a Melegesi felhagyott bányák felé, ahol tudtam, hogy ilyen "szerencsém" már biztosan nem lesz, csak az emberek száma volt a kérdéses... Útközben megcsodáltam a panorámát a Kitelepítési emlékműtől: itt egy fehér kereszt áll, két oldalán két emlékkővel. Egyiket a Gántról 1945-ben kitelepített német lakosok emlékére a kitelepítés 60. évfordulója, míg a másikat a gánti bauxitbányászat megkezdésének 80. évfordulójára állították. A panoráma innen - is - szenzációs, érdemes felmászni ide!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x13.jpg" alt="x13.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a kitelepítési emlékműhöz</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x14.jpg" alt="x14.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kitelepítési emlékmű Gánt határában</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_136.jpg" alt="3_136.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az Újfeltárás és Harasztos felhagyott bauxitbányái a kitelepítési emlékműtől</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az emlékműtől már csak néhány percet kellett sétálnom a Melegesi bányáig, melyet felülről közelítettem meg, így rögtön ráláthattam a Marsbéli tájra, melyet szerencsére már kezd visszahódítani a természet, ezzel is még különlegesebbé téve a látványt! A vöröses "dűnék" között meglepően kevés ember bolyongott, így megnyugodva kezdhettem meg a bányalátogatást, nem kellett attól félnem, hogy a természet helyett embertömeget fogok tudni csak fotózni. Odalent sétálva megállapíthattam: létezik víz és élet is a Marson! :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x15.jpg" alt="x15.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Élet a Marson - Melegesi bauxitbánya</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x16.jpg" alt="x16.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Marsbéli táj, marslakóval</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Meleges-hegyen két helyen is termelték külszíni fejtéssel a bauxitot, érdemes mindkettőt bejárni, majd átsétálni a műút túloldalán található Bagoly-hegyi bányához, mely mint már korábban említettem, a legfiatalabb gánti bauxitbánya. Itt alakították ki ugyanis a Bauxitöldtani Parkot és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumot. A járvány miatt azt hittem, hogy a szabadtéri rész is zárva van, ám meglepetésemre a földtani park ezen ínséges időkben is nyitva van, fogadja a turistákat, így én is éltem a lehetőséggel, és megpróbáltam megismerkedni kicsit alaposabban is a bauxittal és annak bányászatával. A tanösvény a 900 Ft-os belépődíj ellenére is romokban hever, nincs kijelölt / kitáblázott út az egyes állomások között, a táblák egy részére összetörten találtam, volt, ahol puzzle darabkákból lehetett csak összerakni az információs táblát... Szebb sorsra lenne érdemes, remélem a helyzet hamarosan változni fog!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x17.jpg" alt="x17.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/x18.jpg" alt="x18.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bagoly-hegy, Bauxitföldtani Park és Tanösvény</em></p>
<p style="text-align: justify;">Igazán különleges élmény volt felfedezni ezeket a bányákat, de miből is épül fel a bauxit és hogyan keletkezett? Összetételét nézve főképp allitok (alumínium-hidroxidok és -oxihidroxidok), vas- és titán ásványok alkotják, a gánti telepeken kétféle formában van jelen: finomszemű bauxitként és kauxitkonglomerátumként, melyek hasonló minőségűek (46-49% alumínium-hidroxid, 21% vas-oxidok, 2-3% titán-oxid). Az itteni bauxit karsztbauxit, mivel karsztosodó kőzeten kialakult térszín mélyedéseiben alakult ki: a bauxit triász dolomitra települt, s változatos kőzetösszetételű eocén rétegsor fedi. A sekélytengeri eredetű dolomit lerakódása után még 2-3 km vastag felsőtrisáz-jura-kréta rétegsor képződött, mely a szárazföld kiemelkedésétől az eocén tengerelöntésig lepusztult. Ez a folyamat mintegy 42 millió éven át tartott. A bauxittelepek e periódus vége felé, trópusi éghajlaton keletkeztek. Ezen éghajlat jellemzőinek - tartósan magas hőmérséklet és nedvesség - hatására a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódott, kivéve az alumínium, titán és vas, melyek oxidok formájában halmozódtak fel. Ezt követően a területet a tektonikai erők rögökre darabolták, a bauxit lezökkent rögökben megmaradt, a kiemeltebb köztes részekről pedig lepusztult. Később a térség ismét a krasztvíz szintje, majd a tengerszint alá süllyedt, a telepek felett lagúnák, tavak, mocsarak jöttek létre, a bennük lerakódott üledékekből képződött a bauxitot fedő eocén rétegsor. S hogy miért termelték ki évtizedeken keresztül? A bauxit a timföldgyártás alapanyaga, melyből aztán alumíniumot gyártanak.</p>
<p style="text-align: justify;">Zárásként még elsétáltam az innen mintegy 3 kilométerre lévő Kerekszenttamásra. Napjainkban már csak pincéket, hétvégi házakat találunk itt, amik közigazgatásilag Zámolyhoz tartoznak. Az egykori falu ugyanis a 16. században elnéptelenedett, csupán a 12. században épült körtemplomának romjait lelhetjük fel, melyet a környéken fejtett dolomitból építettek elődeink.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_126.jpg" alt="4_126.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kerekszenttamási körtemplom romjai</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F03%2Ftavaszvaro_kekturazas_a_vertesben_csokakotol_gantig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F03%2Ftavaszvaro_kekturazas_a_vertesben_csokakotol_gantig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F03%2F03%2Ftavaszvaro_kekturazas_a_vertesben_csokakotol_gantig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tavaszváró kéktúrázás a Vértesben - Csókakőtől Gántig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/03/03/tavaszvaro_kekturazas_a_vertesben_csokakotol_gantig#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16443670" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
túramozgalmak
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0804.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/02/16/szondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben
Szondi emlékek, legendák és a Honti-szakadék az Észak-Börzsönyben
2021-02-16T21:43:18+01:00
2021-02-16T21:43:18+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Február közepén tiszteletét tette hazánkban az igazi tél: hópaplannal fedte be a Börzsönyt is. Az Észak-Börzsönyben keveset túráztam eddig, így kapva kaptam a remek lehetőségen: az év egyik leghidegebb napját e vidék felfedezésével töltöttem. Bár egész napra fogcsikorgató hideget jósoltak, ám emellé szikrázó napsütést is prognosztizáltak a meteorológusok, így tudtam: sokan fognak aznap a Börzsönyben túrázni, csak abban reménykedtem, hogy a felkapottabb Dél- és Központi-Börzsöny felé veszik a legtöbben az irányt, hiszen érintetlen havas tájra vágytam, nem pedig kitaposott ösvényekre, embertömegre a hegyen. Budapestről a MÁV legújabb "csodájával", egy KISS emeletes motorvonattal indultam el a Börzsöny felé: rajtam kívül számos túrázó választotta ezt a vonatot, mellyel gyorsan és könnyedén lehet megközelíteni a Dél-Börzsönyt (is). Az emeleten ücsörögve a dél-franciaországi nyaralás emlékei kavarogtak bennem, ugyanis ekkor utaztam utoljára emeletes vonaton, az akkori úticélom Monte Carlo volt, végig az azúrkék tengerparton...Egy dolog nem különbözött ezen két esetben: az izgatottságom! Vajon milyen lesz az idő, mennyire fog megszívatni a Börzsöny?! - keringtek a gondolatok a fejemben. Aztán pedig már a gyomrom került előtérbe: a Nyugati pályaudvarról kifelé a vonat úgy ingott jobbra-balra alattam a váltókon keresztül, hogy attól tartottam, hogy rosszul leszek... Szerencsére a sínpálya "kiegyenesedett", a vonat pedig sebességet "váltott", meg sem álltam Vácig. Itt néhány túrázóval egyetemben átszálltam a Balassagyarmat felé tartó vonatra, egy jó kis Bzmot-ra. Igazi retro élmény, a kis "Piroska", mely 30-40 km/h-val dögöcött velem végig a Börzsöny keleti peremén. A túrázók zöme Diósjenőig utazott, a szinte teljesen kiürült vonatról egyedüli turistaként szálltam le Drégelyvár vasútállomáson.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1010492.JPG" alt="p1010492.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010454.JPG" alt="p1010454.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Indulás Drégelyvár vasútállomásáról</em></p>
<p style="text-align: justify;">A piros sáv turistaúton kezdtem meg a túrát, első célom Drégely várának meghódítása volt! Ehhez a tábla szerint 4,3 km-t kellett a vasútállomástól megtennem. Ezt alapvetően álmomból felkeltve is megteszem mindenféle megerőltetés nélkül, ám most nem "alapvetően" szituáció volt. Tudtam, hogy esett nem kevés hó a héten a Börzsönyben, de annak mértékéről nem volt pontos fogalmam... Holle anyó elég hardcore rázta a párnáját, már 200 méteres magasságban is simán ellepte a bokámat is a szűz hó!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010456.JPG" alt="p1010456.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A kívánságom tehát teljesült: előttem szinte érintetlen hópaplan hevert, csupán az erdei állatok apró lábnyomai díszítették a hótakarót. Ezt a látványt sosem tudnám megunni, az abban való trappolást azonban nem tudnám a végtelenségig csinálni. Már a relatíve light-os emelkedő is alaposan megizzasztott, minden méterért meg kellett küzdenem! Kint még mínusz 10 fok uralkodott, a szél is néha-néha rákezdett, ám a szapora pulzusomnak köszönhetően hamar vetkőzni kezdtem, hogy ne izzadjam össze a ruházatomat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010466.JPG" alt="p1010466.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fák ágait nem csak hó fedte, hanem az előtte esett ónos eső ráfagyott jegét is alaposan szemügyre vehettem. Ezt a fel-felerősödő széllökések előszeretettel verték le az ágakról, így egy idő után a hótakarót "jégdara" lepte el, melyen lépdelve olyan volt, mintha üvegszilánkokon taposnék, különleges audiovizuális élmény volt! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1010470.JPG" alt="p1010470.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szuszogtató emelkedő végén, alaposan kifáradva értem fel a Drégelyvár alatti nyeregbe, ahol egy hatalmas szarvascsorda futott át előttem: több tucat agancsos szarvas szökkent keresztül a turistaúton, az ilyen pillanatokért - is - szeretem járni az erdőket! Drégely vára is hasonlóan kellemes perceket okozott: látványos romok, látványos kilátással, itt még sosem csalódtam egyikben sem! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010478.JPG" alt="p1010478.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010486.JPG" alt="p1010486.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010481.JPG" alt="p1010481.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010495_2.JPG" alt="p1010495_2.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010488.JPG" alt="p1010488.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010508.JPG" alt="p1010508.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010515.JPG" alt="p1010515.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Drégely vára</em></p>
<p style="text-align: justify;">A várat a Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette a 13. század második felében, az akkorra már korszerűtlenné váló, csak mocsár és faszerkezetes falak védte Hont vára helyett. A 15. század közepén az esztergomi érsekség a birtokába került kisebbszerű lovagvárat megnagyobbított erősségé alakította át, s ettől kezdve a magyar érsekek nyaraló várkastélyaként üzemelt. A drégelyi vár kapitánya az 1540-es évektől Szondi György volt. 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, majd Visegrádot, Esztergomot és Nógrádot is. Így lett kiemelt fontosságú végvár Drégely is: ez maradt az utolsó erősség magyar kézen 1547-re, mely megvédhette a magyar bányavárosokat a török betörésektől. Erre azonban sajnos alkalmatlan volt: vékony falaival, magas tornyaival nem számított korszerű erődítménynek, elvégre eddig érseki várkastélyként funkcionált. Ezzel Szondi is tisztában volt, próbált pénzt szerezni a vár megerősítésére, ám nem járt sikerrel. Sőt, még a balszerencse is hátráltatta: 1552 júniusában egy villámcsapás érte a várat, mely felrobbantotta a puskapor és a muníció nagy részét. 1552 július elején Ali pasa 12 ezer fős seregével érkezett meg a várhoz, melyben ekkor mindösszesen 150 várvédő hős tartózkodott. 1552. július 6-án kezdődött meg a vár török ostroma: 12 ezer török harcos, faltörő ágyúkkal felszerelkeve állt szemben a maroknyi (alig 150 fős) magyar várvédőkkel. Ali pasa próbálta meggyőzni Szondit, hogy adja meg magát, aki azonban a helyzet reménytelenségével sem "futamodott meg". Egynapos tüzérségi ostrom után a vár vékony falai és tornyai súlyos sérüléseket szenvedtek. A pasa ezután indította meg az első rohamát, melyet hatalmas meglepetésre sikerrel vert vissza Szondi csapata. Újabb bombázás következett, mely már a kastély termeiben is súlyos károkat okozott, gyakorlatilag már csak romhalmaz maradt a vár helyén. Az ostrom harmadik és egyben utolsó napján, július 9-én Ali pasa a szomszédos Oroszi papját küldte a kapitányhoz, hogy győzze meg Szondit a kapitulációra, de ő sem járt sikerrel: Szondi hajhatatlan volt továbbra is: két fiatal apródját rábízta a pasa jóindulatára és csupán egyetlen dolgot kért a török vezértől, hogy tisztességes módon temessék majd el. Ezután megsemmisítette minden értékét a várban, lovait megölte, majd várta a végső támadást, melyet már nem sikerült visszaverni a várvédőknek: a törökök minden várvédőt megöltek. A pasa pedig eleget tett Szondi egyetlen kívánságának: tisztességes temetést biztosított ellenfele számára, aki bátorságával kivívta a törökök megbecsülését is. Az ostrom utolsó napjáról szól Arany János<a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/szondi.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Szondi két apródja</a> balladája is, de Szonti emlékét Tinódi Lantos Sebestyén, Kölcsey Ferenc vagy épp Czuczor Gergely is tovább ápolta. Az ostrom törénete a <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1552_julius_9_szondi_gyorgy_hosi_halala/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rubicon Online</a>-ról való. Az ostromot követően a vár többé nem épült már újjá, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozott. Helyette 1575-ben a török a Drégely község területén, a mai templom térségében 2000 lovast is befogadó erős palánkvárat épített (Drégely-palánk). 1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalta a várat a töröktől, de érdemi történelme ezzel gyakorlatilag véget ért. </p>
<p style="text-align: justify;">A hóba fagyott várfalakról dél felé a Magas-Börzsöny vonulataiban gyönyörködhettem, kelet felé a Cserhát , észak felé pedig a Korponai-dombság lankái tűntek fel. Az elmúlt időszak esőzései látványossá tették a megáradt Ipoly árterét, hatalmas kéklő vízfelületek rajzolták még látványosabbá és átjárhatatlanabbá a magyar-szlovák határt. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010493.JPG" alt="p1010493.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás dél felé - Központi-Börzsöny</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010501.JPG" alt="p1010501.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás észak felé - Drégelypalánk, az Ipoly, Ipolyhídvég és a Korponai-dombság</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Miután kigyönyörködtem magam, a Börzsönyi Kék útvonalán folytattam a túrámat, elhaladtam a Varga-tó mellett. A tó egykor a várhoz tartozó legelő állatok itatására szolgált, nevét pedig az egykor itt lakó vargáról kapta, aki a vár lakóinak bőröket készített. A néphagyomány szerint a varga árulte el a várat a törököknek 1552-ben. A rege szerint a varga felkereste az ostrom első napján Ali pasát, és felajánlotta neki, hogy megfelelő jutalom ellenében elárulja a vár legsebezhetőbb pontját. Cserébe a pasa megígérte neki, hogy annyi aranyat ad a vargának, amennyi a bőrébe belefér. Az áruló varga fel is vezette a törököket a Kecske-hegy csúcsára, ahonnan aztán tűz alá is vették a magyar végvárat. A vár elfoglalása után Ali pasa állta is a szavát: szó szerint! Pontosan annyi aranyat adott a vargának, amennyi a bőrébe belefért: elevenen megnyúzatta az árulót, bőrét telerakta arannyal, a holttestet pedig a Kecske-hegy alatti tóba dobatta... Igaz vagy sem, az áruló elnyerte méltó jutalmát!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010525.JPG" alt="p1010525.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Sárkány-törés</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Észak-Börzsöny gerincén hullámoztam fel s le, következő nevezetes pontom a Sárkány-törés volt. A legenda szerint ide menekültek a környék lakosai a 16-17. században, miután a nógrádi bég lemészárolta a falu 60 családfőjét, mivel azok nem tudtak adót fizetni. Mivel a sziklák egy sárkány hátán lévő tüskékre emlékeztették a menekülőket, úgy remélték, hogy a sárkány megvédi őket a törököktől! Újabb érdekes legenda! :) A vastag hótakaró most csupán a sziklák egy kis része látszott ki, de így is érdemes volt felkeresni, a kilátást pedig semmi sem gátolhatta, még az szemből sütő Nap sem...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010527.JPG" alt="p1010527.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010528.JPG" alt="p1010528.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Börzsöny teteje felé a Sárkány-törésről</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kőkapu után intettem búcsút a Börzsönyi Kéknek, majd a kék kereszt jelzéseket követve kezdtem meg az ereszkedést Hont felé. A szűz hó továbbra is kegyetlen módon megdolgoztatott, ekkor már vágytam egy kis lazább szakaszra is, pihenésképpen... A Honti-szakadékot felülről értem el, így először fentről néztem meg, a szakadék pereme balesetveszélyes, az óvatosság és kellő figyelem nélkül könnyen pórul járhat az ember! </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_155.jpg" alt="1_155.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_141.jpg" alt="2_141.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_135.jpg" alt="3_135.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010540.JPG" alt="p1010540.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010543.JPG" alt="p1010543.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Honti-szakadék felülről, kilátással</em></p>
<p style="text-align: justify;">A zöld sáv turistaúton értem le végül a Honti-szakadék bejáratához. A területen húsz millió évvel ezelőtt sekély tenger hullámzott, e miocán kori tenger élőlényeinek maradványait találhatjuk meg a szakadék agyag rétegeiben. A honti slír (csillámos, homokos agyagmárga) alsó részén, a szakadék északi bejáratánál homokos agyag bukkan elő, melyben magános korallok, kagylók, csigák és mikroszkópikus méretű élőlények maradványai találhatók. A bejárattól 80-100 méterre, a szakadék oldalfalában 15 méter vastag, sötétszürke, kemény meszes agyag taláható, amely a szakadék vízeséseinek lépcsőit alkotja. A korallok és csigák mellett főleg kagyló kövületekre bukkanhatunk ezekben a rétegekben, ám helyenként homokkal kitöltött féregjáratok és szenesedett növényi maradványok is megfigyelhetők ezen a részen. A szakadék meglepően fiatal: a Parassai-völgyben futó patak évezredeken keresztül kényelmesen csordogált a Nagy-hegy árnyékában, egészen az 1700-as évek végéig. Ekkor egy hatalmas záporeső vízmosása oldalról megnyitotta a szakadékot: addig békésen folydogáló patak ezután ezen a "szakadáson" keresztül robog az Ipolyba (a geológusok nyelvén egy klasszikus völgyfő lefejezés vagy kaptura jött létre). A patak néhány kilométeres útján közel 200 méter magasságot veszít, hatalmas a munkavégző képessége, a szakadék gyorsan "fejlődik", azaz mélyül és közben és tágul. Ilyen gyorsan fejlődő szakadékra további példa a Börzsönyben csupán Nagymaros környékén van.</p>
<p style="text-align: justify;">Frissen kidőlt fák alatt kúszva tudtam csak megközelíteni a szakadék mélyén vezető úton a jégbe zárt impozáns vízesést, melyet hatalmas, meredek falak szegélyeznek! A látvány magával ragadó...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010555.JPG" alt="p1010555.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/5_113.jpg" alt="5_113.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/6_104.jpg" alt="6_104.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/7_91.jpg" alt="7_91.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_125.jpg" alt="4_125.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Honti-szakadék mélyén</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hont házait elérve végre fellélegezhettem kicsit: hómentes terepen máris könnyebben tudtam haladni: így hát tettem is egy kis kitérőt, az egykori vasútvonal töltéséről néztem meg közelebbről a most teljesen víz alatt lévő Ipoly árterét, melynek túloldalán a Horthy túrán már meghódított, kellemes emlékeket és fantasztikus panorámát okozó Magos-hegy és Tesmag templomtornya is feltűnt! az egykori Hont vasútállomásától. A vasúti pályát a '60-as években szedték fel Ipolyság és Drégelypalán között, a vasúti töltés most már csak mint árvízvédelmi töltés funkcionál - e célt nézve sikerrel!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/8_93.jpg" alt="8_93.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Alul az Ipoly ártere, felül a Kopasz/Magos-hegy </em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9_87.jpg" alt="9_87.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tesmag az Ipoly túloldalán</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010578.JPG" alt="p1010578.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ex-vasútvonal töltése, árvízvédelmi funkcióval</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hont egykori várának helyét is felkerestem, ahol már csak egy emléktábla utal a dicső múltra. Hont vára az Ipoly árterébe benyúló, lapos félszigeten állt, melyet Ipoly Szögnek is neveznek. Az Ipoly jelenlegi medre innen 4-500 méterre húzódik, de ezt a területet ma is gyakran víz alatt álló mocsaras árterület majdnem körbeveszi, ezt most is szemügyre vehettem! A vár névadója Hont volt, a vár pedig már feltehetőleg Géza fejedelem idején is állhatott, jelentőségét a 13. században veszítette el, mára csak a félsziget fekvése és a hegyek felől védő, egykor mély árok nyoma támasztja alá annak létezését. A vár nem kővár volt, hanem fából készült, a felszín alól elszenesedett gerendák kerültek elő, melyek utalnak a vár végnapjaira is: a sánc pusztulása tűzzel függött össze. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/10_82.jpg" alt="10_82.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hont földvárának rekonstrukciós rajza</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/11_75.jpg" alt="11_75.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Honti pincesor</em></p>
<p style="text-align: justify;">A falut a római katolikus templom "udvarán" és a pincesor házai között hagytam magam mögött: rövid emelkedőt követően már a domboldalból élvezhettem a panorámát mind az Észak-Börzsöny már meghódított csúcsai felé, mind az Ipoly túloldalán húzódó, korábban a Horthy túrán már szintén bebarangolt Korponai-dombság csúcsai felé. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010590.JPG" alt="p1010590.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Drégely vára Kútyikáról nézve</em></p>
<p style="text-align: justify;">Kellemes ereszkedést követően érkeztem meg Csitárra, ahol vallási kegyhely és állatpark is található. Előbb a vastag bundával megáldott állatokat vettem szemügyre, a klasszikus magyar állatfajtákon kívül még lámákkal is találkoztam! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010607.JPG" alt="p1010607.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010597.JPG" alt="p1010597.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010596.JPG" alt="p1010596.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Állati jó hely ez a Csitár! :)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A csitári kegyhely története a 19. század közepe táján kezdődött, a csodás hírű gyógyforrás, a Kútyika közelében. Ekkor még csak egy útszéli kereszt állt a forrás mellett. Sokszor imádkozott itt a bárányokat legeltető uradalmi pásztor, vakon született fiával együtt. Olykor hívő lélekkel mosogatta gyermekének világtalan szemeit a Kútyika vizével, amíg egy szép napon a fiú meggyógyult.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/12_72.jpg" alt="12_72.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A szeme világát (vissza)nyerő fiú szobra</em></p>
<p style="text-align: justify;">Azóta a szembetegek fájdalmainak enyhítésére viszik innen a csodás vizet. A csodás gyógyulást követően a környék hitetlen földesura kivágta a fakeresztet, az ide zarándokoló emberek dühét kiváltva. Pár nappal később a földesúr szörnyű tette büntetéseként megvakult és megnyomorodott. A hívő emberek megriadtak és még nagyobb hittel jártak ide, a kivágott keresztfa helyére hamarosan egy kápolnát építettek a jelenlegi Lurdi barlang helyén, amelybe a legénnyé serdült pásztorfiú egy szép Mária szobrot faragott a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Ma is a kegykápolna főoltárának dísze ez a szobor, melyet a fiú a honti fiatalasszonyok népviseletes ruhájába öltöztetett. További csodás gyógyulások kötődnek a helyhez, ennek emlékét egy régi kis énekes füzet is őrzi. 1920 körül a kegyszobrot ellopták, ám egy hívő asszony álomlátomása révén megtalálták: Nagyorosziban, egy padlásra dobva találtak rá, majd visszahozták a Kútyikához. A kis kápolnát nem kímélte az idő, a második világháborút követően erősen omladozni kezdett, ezért lebontották, majd közadakozásból a jelenlegi helyen kőből és téglából újabb és nagyobb engesztelőkápolnát építettek, benne szép főoltárral, mely fölé emelték a kegyszobrot. A régi kápolna helyén pedig a már korábban említett Lurdi barlang épült.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010614.JPG" alt="p1010614.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Csitári kápolna kívülről</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010626.JPG" alt="p1010626.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>... és belülről, a Mária szoborral</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010619.JPG" alt="p1010619.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kálvária stációmozaik</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010621.JPG" alt="p1010621.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Forrás és Lurdi barlang</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kegyhelytől néhány percnyi sétára található a Szondi-alagút, melyhez a túra során már-már megszokott módon legenda is kapcsolódik! A labirintusszerű, valószínűleg emberi kéz által épített földalatti folyosó ismeretlen korú és ismeretlen rendeltetésű. Egyes elmondások szerint a Szondi-alagút összeköttetésben áll az innen nagyjából 3 km-re lévő Drégely várával, a legenda szerint ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várában lakók a Csitári kápolnához. A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ma többnyire 1-1,5 méter magas a járat, de van, ahol ezt sem éri el, a nagy mértékű feltöltődés miatt csak négykézláb, térden csúszva lehet közlekedni: az alagút északi szárnya a vége felé fokozatosan a járhatatlanságig szűkül össze. Mivel az alagút a vár felé halad, több irányban elágazik, terem, raktározás céljára szolgáló kiszélesedés nincsen benne, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szolgált... Érdekes... Vélhetően egy érckutató, feltáró bányavágattal állunk szemben! :) Izgalmas élmény volt a tényleg labirintusszerűen szétágazó járatrendszerben bolyongani - és átmelegedni - néhány perc erejéig! Mert odabent bizony kellemes 10 fok körüli hőmérséklet volt, átmelegedéssel ért fel az itt eltöltött idő, ki sem akartam jönni a melengető hegy gyomrából! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/13_69.jpg" alt="13_69.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szondi-alagút bejjárata</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010633.JPG" alt="p1010633.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Izgalmas világ a hegy gyomrában</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Nagy levegőt véve azonban csak kidugtam az orromat Szondi alagútjából, de csak azért, hogy felkeressem a Drégelypalánk fölötti dombtetőn rejtőző Szondi kopjafát, melyet az egykori Szondi kápolna helyén állítottak. A kápolna sajnos nem volt hosszú életű: 1885-ben szentelték fel a kápolnát, melynek "funkciója" az volt, hogy századokon át hirdesse a hősök emlékezetét. Sajnos csak évtizedek jutottak az épületnek, 1945 után az oroszok "uralma alá" került a kápolna, emiatt a megbecstelenített emlékhelyet inkább lebontották. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010638.JPG" alt="p1010638.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Szondi kápolnához</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010639.JPG" alt="p1010639.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hont és Ipolyság</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/szondykapolna.jpg" alt="szondykapolna.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szondi kápolna fénykorában (<a href="https://dregelypalank.hu/tortenelem-3/a-szondi-emlekalbum/pongracz-lajos-a-szondi-emlek-kapolna/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás</a>)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010642.JPG" alt="p1010642.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>A kápolna helyén ma egy kopjafa áll</i></p>
<p style="text-align: justify;">A ma is álló kopjafa mellől remek kilátást élvezhettem a Felvidék felé, ezt követően pedig a Szondi hársfasor éltes hársfái között ereszkedtem le az Ipoly völgyébe, Drégelypalánk legnyugatibb házai közé. Zárásként Drégelypalánk legfőbb nevezetességeit néztem meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010646.JPG" alt="p1010646.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szondi jelképes szarkofágja</em></p>
<p style="text-align: justify;">Először Szondi jelképes szarkofágját kerestem fel, majd az 1762-ben állított Szentháromság-szobrot érintettem, ahonnan már csak néhány lépést kellett megtennem a római katolikus templomig. Itt állt egykoron a Drégelyvár eleste után a törökök által épített Palánkvár, mely mint már korábban is említettem körülbelül 2000 lovas számára volt szálláshely, ebből az új erődből indították a hont-nógrádi törökök hadi mozgásaikat.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010650.JPG" alt="p1010650.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szentháromság szobor</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1010653.JPG" alt="p1010653.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Római katolikus templom</em></p>
<p style="text-align: justify;">A palánkvár négyszögletes alaprajzú volt, méretéről pontos adat nem maradt fent. Korabeli ábrázolások szerint egy bástyákkal megerősített, belső palánkfalból állt, amely a falu egy részét is magában foglalta a templommal együtt. A ma is látható templom 1792-ben épült, késő barokk stílusban, tornyán neogótikus stílussal vegyítve. A templomban található legértékesebb ereklye pedig Szent Erzsébet egyik csontdarabját őrzi!</p>
<p style="text-align: justify;">Történelmi kalandozásom itt véget ért, utolsó feladatként már csak Drégelypalánk vasútállomásáig kellett eltrappolnom, hogy a vonat előbb Balassagyarmatig, majd onnan a busz Budapestig repítsen! Tartalmas egy nap volt, ajánlom mindenkinek a környék felfedezését, én is vissza fogok még térni, bőven van még mit megnézni az Érszak-Börzsönyben! :)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F02%2F16%2Fszondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F02%2F16%2Fszondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F02%2F16%2Fszondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szondi emlékek, legendák és a Honti-szakadék az Észak-Börzsönyben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/02/16/szondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16428556" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1010492.JPG
https://soos93.blog.hu/2021/01/29/kercaszomor_a_legbatrabb_kozseg_communitas_fortissima
Kercaszomor, a Legbátrabb Község
2021-01-29T21:32:10+01:00
2021-01-29T21:32:10+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Kercaszomor a Kerca-patak völgyében 5 km hosszan elterülő, egyutcás falu a mai magyar-szlovén határ hazai oldalán, az Őrség területén. Az Őrségre jellemző nyugalmat itt is rögtön megtaláljuk: hangulatos porták, legelésző háziállatok, barátságos helyiek, a birtokok mögött csodás erdőkkel-mezőkkel. Rögtön azt is gondolhatnánk, hogy Kercaszomor mindig is a béke és nyugalom szigete volt... Aztán bevillan a településre beérkezvén látott "Köszönjük Szomoróc" tábla emlékképe. Mit is köszönünk meg ezzel a táblával (is)?! Ideje hát kiszállni az autóból, hogy sétálva fedezzük fel az autó ablaküvege mögött még átlagos őrségi falunak - leszámítva, hogy nem szeres szerkezetű - tűnő vidéket!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/6_102.jpg" alt="6_102.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Sétánkat Kercaszomor Szomoróc településrészének keleti végénél érdemes indítanunk. Kercaszomor ugyanis csak 1942-től létezik, addig Kerca és Szomoróc két külön falu voltak. Néhány méternyit sétálva a nemrég kialakított parkban az alábbi emlékművet találjuk:</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000641_2.JPG" alt="p1000641_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1000642.JPG" alt="p1000642.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kercaszomor - Communitas Fortissima</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Szomoróc visszafoglalásáért 1920. augusztus 1-jén kitört fegyveres felelés hőseinek nevét olvashatjuk rajta. A hősök nevei felett Kercaszomor címerét láthatjuk, rajta a "Communitas Fortissima" jelzővel, mely magyarul "Legbátrabb Község"-et jelent. Alul pedig a 100. éves évfordulóra készített emlékmű állíttatóit, támogatóit. Most már bizonyossággal kijelenthetjük: nem volt mindig a béke és nyugalom szigete a környék! A település-névtábla melletti fa oszlop tanúskodik arról, hogy itt húzódott az ideiglenes határ 1919. augusztus 13-ától egészen 1922. február 8-áig, egy jeles napot leszámítva, 1920. augusztus elsejét! Utazzunk vissza az időben jó 100 évet, hogy megismerhessük, miért is kapott ilyen megtisztelő címet a falu:</p>
<p style="text-align: justify;">1918. november 3-án az Antant és az Osztrák-Magyar Monarchia képviselói Padovában fegyverszünetet kötnek, mellyel Magyarország számára hivatalosan véget ért az első világháború. November 13-án a belgrádi katonai konvencióban határozták meg a déli és keleti demarkációs vonalakat, mely alapján Szomoróc Magyarország területén maradva várhatta volna, hogy megállapítsák Magyarország végleges határait. Ám a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megsértve a déli demarkációs vonalat, Magyarország belsőbb részeibe is behatoltak: 1919. augusztus 12-én a színmagyar Szomorócot is megszállták, az ideiglenes határ Szomoróc és Kerca között húzódott e naptól. A betolakodókkal szemben, hazánkban majdnem egyedüli módon fegyverrel szálltak szembe - Balassagyarmaton volt még hasonló fegyveres megmozdulás - a helyiek: 1920. augusztus 1-jén este 11 órakor Rankay József hadnagy vezetésével 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kercai és szomoróci férfi lakosok fegyveres támadást indítottak, s a megszállókat egészen a szomszédos Domonkosfáig űzték ki. A fegyvereket maga Rankay József határőr főhadnagy adta a határőrség készletéből a felkelőknek, a fegyverkészletet pedig a menekülő megszálló katonák által eldobált fegyvereiből bővítették ki. A siker azonban rövid életű volt: a megszállók többszörös túlerőben voltak, visszatérve a felkelést órákon belül leverték, ezzel Szomorócot újra a megszállók uralma alá hajtva. A határőröket és a kercai felkelőket egészen Kercáig szorították vissza, így az ő nevüket sajnos nem ismerjük, csak a meghurcoltatott szomoróci hősök nevét: őket rettenetesen elverték és Muraszombatba vitték, ahol az utcára néző községi fogdába zárták és napokon át éheztették őket. Az arra sétáló helyiek látták-hallották az éhségtől ordító szomoróciakat, mely ellenérzéseket keltett bennük: panaszt tettek a helyi rendőrbiztosnál, hogy egy kultúrállamban még a rablógyilkosok élelmezéséről is gondoskodnak. A válasz sokkoló volt: a rendőrbiztos szerint ugyanis a felkelők nem érdemlik meg az élelmet, a céljuk pedig úgyis az, hogy éhenhaljanak. Így hát a közönség a felkelőket őrző őrséghez fordult, akikben már volt empátia: engedték, hogy étellel lássák el fogvatartottakat, természetesen mindezt titokban. A felkelők bátor kiállása is nagyban hozzájárulhatott végül ahhoz, hogy 1922-ben a Határmegállapító Bizottság azt a döntést hozza meg, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak vissza kell adnia Szomorócot Magyarországnak. Ezt végül 1922. február 8-án tették meg: a megszállók ezen a napon kivonultak, s másnap, 1922. február 9-én Szomoróc visszacsatlakozott az anyaországhoz. </p>
<p style="text-align: justify;">A visszatérés napját 1923-tól egészen 1948-ig minden évben megünnepelték a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál és a közelében ültetett Tisza István emlékfánál. A szocializmus idején az ünnep aztán tabu lett, az emlékezés tárgyi megjelenítései pedig buldózerek martaléka. Ma már szerencsére semmi sem akadályozza a méltó megemlékezést, a hős felkelők cselekedetének és a visszacsatolás megünneplését. 2008-ban kapták meg a "Communitas Fortessima" címet az 1920. augusztus 1-jei felkelés okán. <a href="https://kercaszomor.hu/a-legbatrabb-falu/kercaszomor-tortenelme" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Mondhatjuk, hogy a hős felkelők azt tették, amit az őseik is a történelem korábbi időszakaiban: védték a hazájukat a betolakodókkal szemben! A honfoglalást követően létrejövő Magyarország határának védelmét az ún. gyepű rendszerrel biztosították, mely járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, egyes szakaszokon szükség és lehetőség szerint mesterséges akadályokkal, árkokkal, fatorlaszokkal kiegészítve. A gyepűn átvezető "nemzetközi" útvonalak külső kijáratainál határvédő őröket telepítettek le. A történeti Őrség is e gyepű határvédelmi rendszer részeként jött létre: az ide telepített őrállók feladata a nyugati határ védelme volt, melyért cserébe kiváltságokat kaptak.</p>
<p style="text-align: justify;">Kerca első okleveles említése 1208-ból, míg Szomorócot 1428-ban említik meg először a források. 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta a környéket, mely aztán 1524-ben a Batthyány család birtokába került. A reformáció idején a lakosság teljességgel a reformáció helvét irányzatának követője lett, Kerca a környező kisebb települések egyházi központja volt. 1600-tól Kanizsa elestét követően az Őrség is a török adófizetőjévé vált közel egy évszázadra. A töröknek fizetett adón felül a földesúrnak is kellett fizetniük és robotolniuk, melynek következtében 1678-ban felkelés tört ki a Batthyányiak ellen, akik súlyos megtorlással reagáltak erre. Közben a gyakori török portyázások rontották a helyiek élethelyzetét, gyakran hurcoltak magukkal foglyokat a fosztogató hódítók. A törökellenes felszabadító harcok, majd a rekatolizáció tovább tizedelték az itt élők létszámát: a tisztán raformátus lakosságú falu több, mint harmada a Batthyányiak erőszakos protestánsüldőzése jóvoltából Somogy megyébe menekült. 1732-ben elvették katonai erővel a falu református templomát, melyet az ún. árvaság kora követett: a templom kulcsa a hívek nélküli római katolikus plébánoshoz került, a hitükhöz ragaszkodó kálvinistáknak egészen Kustánszegig kellett menniük istentiszteletre. Ez a rendszer egészen II. József türelmi rendeletéig ki is tartott. </p>
<p style="text-align: justify;">A közben romossá váló templom tégláit felhasználva 1788-ban új református templom épült a faluban, 1834-ben pedig katolikus templom, melyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. A 19. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés negatív hatásait. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban és a világháborúkban is aktívan részt vettek a helyiek. Az első világháborút követő eseményekkel már fentebb részletesen megismerkedtük. A második világháborút követő szocialista idők okozták a legnagyobb demográfiai pusztulást: a soha nem látott elzártság, a tájidegen ideológia, a deportálások, a kollektivizálás és az erőszakos iparosításnak "hála" az 1942-ben egyesült Kercaszomor lakossága a harmadára csökkent...</p>
<p style="text-align: justify;">Most, hogy megismertük a múltat, ideje felfedezni a jelent is! A környéket legegyszerűbben a Szomoróczi és a Fürge cselle tanösvények végigjárásával ismerhetjük meg. A Szomoróczi tanösvény Kercaszomor történelmi és kultúrális értékeit, míg a Fürge cselle tanösvény a Kerca völgyének természeti értékeit mutatja meg nekünk. Első megállónk a falu feletti dombtetőn található, az egykori Szent Vencel templom helyén. Az Árpád-korban épített templom az egyik legrégebbi Vas megyei templom, első okleveles említése 1208-ból való. A templom az akkori magyar szállásterület legszélén épült a 11-12. században, tőle délnyugatra a Muráig korábban lakatlan határövezet, a gyepűelve húzódott. A Kiskerka-patak völgyében élő őrök egyházashelye volt. Itt vezetett Olaszországba az a fő országút, amely a Kiskera-patak melletti őrök állomáshelyénél, a Vaskapunál fordult el, majd a Szent Vencel templom előtt folytatódott, onnan pedig a templomhoz tartozó korai vásáros helyre, Szerdahelyre érve haladt tovább a Muráig. Az őrök temploma a környék fő tájékozódási pontjául szolgált. A 15. században az Őrség három fő egyházashelyeinek egyike volt. A protestantizmus terejdésével református templom lett, melyet a 17. század végén kanizsai tatár csapatok felgyújtottak. A felszabadulás után a romos templomépületet még helyrehozták: kisméretű keletelt téglatemplom volt, erős toronnyal és boltíves szentéllyel. Az épületet temető vette körül, a közelben állt a plébános háza és az iskola. A templom előtt vásárokat tartottak, melyből az egyháznak volt némi jövedelme. A katonai erőt felvonultató ellenreformációs templomfoglalások évében, 1732-ben őrségi és tótsági társaival a kercai is újra a katolikusoké lett. A lakosság egésze továbbra is kitartott protestáns hite mellett, a templom állapota közben fokozatosan romlott. Tégláit elhordták a kercai új református templom építéséhez (1788-90), az egykori templom körüli temetőbe egészen 1843-ig temetkeztek. Ma már szinte nyomait sem lehet látni az egykori templomnak és temetőnek, csupán néhány sáncot lehet felfedezni a templom helyét jelző tábla környékén, mellyel a templomot védték a hódítók támadásai ellen.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_154.jpg" alt="1_154.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_140.jpg" alt="2_140.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Vencel templom</em></p>
<p style="text-align: justify;">Visszaereszkedve a völgybe a Kerca melletti réteken keresztül sétálunk tovább, utunkat a Fürge cselle tanösvény táblái kísérik. A Kerca-patak Szlovéniában ered, és mintegy 10 km megtétele után Bajánsenyénél torkollik a Kerkába. Útja során településeken alig halad át, így kommunális szennyezést nem kap, vize tiszta, oxigéndús. A nagy esésű, gyors folyású patak áramlási viszonyait ugyan szabályozással megváltoztatták, de az egyenes mederben csordogáló vízfolyás élővilága még így is országosan egyedülálló. Különösen a vízi gerinctelenek fajszáma jelentős, pl. az ország tegzeseinek mintegy háromnegyede található meg itt. A Kerca-patak legnagyobb természeti értéke a keréliai kérész, mely a világon már csak ebben a térségben található meg! Halak közül a gyors folyású, felsőszakasz jellegű vizekhez kötődő fajok fordulnak elő, országosan is jelentős állománya található meg itt a dunai ingolának. Itt élnek még szép számban a tanösvénynek is nevet adó fürge cselle, a kövi csík és a vágó csík példányai is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_134.jpg" alt="3_134.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kerca: oxigéndús, szennyezésmentes vízivilág</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Kerca völgyének északi oldalában az északi kitettségnek és a viszonylag sok csapadéknak köszönhetően az alacsony tengerszint feletti magasság ellenére is szép bükkösöket is találhatunk a gyertyános-tölgyes társulások mellett. Bár az erdei fenyő őshonos az Őrségben, de természetes körülmények között nem alakulnak ki elegyetlen állományai, ahogy azt láthatjuk például a Szent Vencel templomnál is. A völgyben sétálva azonban végig réteken sétálunk az országhatár felé, végig párhuzamosan a Kerca-patakkal. Ezeken a részeken is erdők voltak eredetileg, csupán a tartósan magas vízállás által befolyásolt területek voltak fátlanok. A réteket az ember alakította ki, az erdő kiirtása után kaszálással, legeltetéssel hozták létre a ma is látható réteket. </p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//4_123.jpg" alt="4_123.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kerca-menti rétek</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000600.JPG" alt="p1000600.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Kerca-patak szerencsére szabad utat kap a magyar-szlovén határon...</em></p>
<p style="text-align: justify;">Elérve az országhatárt keresztezzük a Kercát, közben pedig átnézhetünk a határ szlovén oldalán fekvő Domonkosfa házai felé. Mást most nem tehetünk, köszönhetően a Covid-19-nek... A Kerca bal partján lévő határátkelő is betonkordonnal van most lezárva, de szerencsére legalább a határpad megközelíthető! Ezt a 2007-es schengeni csatlakozás örömére tervezte a Kolbászból kerítés! stúdió. A pad a gyártáskor még két féldarabból állt, Magyarország és Szlovénia jelével és egy-egy fél szívvel. Az ünnepélyes összeszerelés után egy közös pad jött létre, egy egész piros szívvel. Céljuk az volt, hogy innentől kezdve bárki, bármikor leülhessen rá és elmerenghessen azon, hogyan tudtunk eddig határok között élni... S hogyan is tudtunk?! Ezt most a világjárványnak köszönhetően újra megtapasztalhatjuk, persze másképp, mint a korábbi "határzár" idején... A pad szerintem egy remek kezdeményezés, ezen kívül még Szentpéterfán a magyar-osztrák határon és Aggteleken a magyar-szlovák határon várnak minket megpihenésre és elgondolkodásra. Sajnos nem mindenki tudta felfogni a pad funkcióját... :-(</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cf1.jpg" alt="cf1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hello szomszéd! - Határpad elmékedésre és megpihenésre a magyar-szlovén határon</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Eddig a rétek puha növénytakaróján haladtunk, ám innen mintegy 5 kilométeren keresztül aszfalton folytatjuk a felfedezést: végig a falu főutcáján. Bizony, mint már a bevezetőben is szerepelt, 5 km hosszú az alig 200 fős település, kisebb megszakítással Szomoróc és Kerca településrészek között! Először Szomorócon sétálunk keresztül, rögtön a falu temetőjét érjük el, amelyben láthatunk még néhány sökfát. Hogy mi is az a sökfa? A fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Őrség falvaiban. Sökfát református elhunytaknak állítottak, katolikus és evangélikus halottak sírjára kereszt vagy fedeles kereszt került. A sökfa a süvegfa helyi, tájnyelvi formája. Az őrségi fejfák egyszerűek, a feliratokon kívül sokszor semmiféle díszítményt nem találunk rajtuk. Anyaguk általában tölgyfa, ritkán bükk, szegényes esetében helyenként fenyő. Magasságuk állításkor 100-160 centiméter között változik, ha a földbe ásott része elkorhadt, a megmaradt fejfát néha lejjebb ásták. A legegyszerűbb fejfa teljesen tagolatlan, hasábforma oszlop, amely felül "süvegben" végződik. A legegyszerűbb megoldás, amikor az előre ugró "süveg" egyfajta eresz szerepet is betölt, némileg védve a feliratot az időjárás viszontagságaitól. Előfordult, hogy a fejfák végét lekerekítették, legömbölyítették. Egyes feltételezések szerint a régiségben a "csúcsos" a férfiaknak készült, míg a lekerekített az asszonyoknak járt. Az őrségi fejfákat mindig csak a felirat felőli oldalukon, a homlokuknál, minden "cifraságot" nélkülözve díszítették. A bevésett felirat a halott nevét, életkorát és az elhalálozás idejét tartalmazza, más információt csak nagyon ritkán. A temetőben általam talált régi sökfákon már alig, vagy egyáltalán nem olvashatók a feliratok.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cf2.jpg" alt="cf2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szomoróc sökfás temetője</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A temető mellett állt a Pongrácz család családi háza, annak alsó szintjén kocsmával és pálinkafőzdével. A házban összesen négy generációnyi Pongrácz Dániel élt. A dédpapa üzemeltette egészen a trianoni döntésig az itteni vendéglőt, melyet azért kellett bezárnia, mivel a domonkosfai, kapornaki és hodosi magyarok a határzár miatt már nem tudtak ide átjárni. A nagypapa részt vett az 1920. augusztus 1-jei szomoróci felkelésben, a falu bírója volt a két világháború között. A szocialista rezsim vetett véget a sokat megélt Pongrácz Dánielek szomoróci birtokának: a család minden vagyonát kisajátították, a házba előbb határőrök költöztek, majd a helyi termelőszövetkezet kezelésébe került, innentől a birtokra többet nem térhettek vissza. A hetvenes években az épületeket lebontották, a régi épületből csupán néhány cserép maradt meg, mely a Pongrácz családnak emléket állító emléktáblát védi napjainkban az esőtől. Ma a birtokon egy szép kódisállásos ház áll.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000621.JPG" alt="p1000621.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kódisállásos ház az egykori Pongrácz birtokon</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cf3.jpg" alt="cf3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1000630.JPG" alt="p1000630.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Hangulatos porták között érjük el a következő látnivalót, a tűzoltó szertárat, benne egy régi tűzoltókocsit. Mondhatjátok - jogosan -, hogy sok faluban láthatunk régi tűzoltókocsit, de egyágasos haranglábat már nem! A szomoróci református harangláb márpedig ilyen! Az 1877-ben épült harangláb tölgyfából faragott ágasán a harangot nyocszögletű sisak védi. Az ágasfát négyzetes alaprajzú boronafal veszi körül, az erről induló szoknyaszerű sátortető közvetlenül a harangot tartó elágazás alatt támaszkodik a középoszlopnak. A szoknya tetőzete védi a harangozót, és egyben a középoszlop kitámasztására is szolgál. A jelenlegi harangja is különleges! A régi harangot az első világháború alatt elvitték fegyver- és lőszergyártás címén. Az új harangot a Magyarországhoz való visszatérés első évfordulóján, 1923. február 9-én szentelték fel, a harangon az alábbi felirat emlékeztet a megszállásra: "A Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakossága 1922. évben." A harang ugyanis a helyiek adakozásából készült Sopronban, ahonnan előbb vonattal Bajánysenyéig vonattal, onnan pedig fogattal érkezett meg mai helyére.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cf4.jpg" alt="cf4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szomoróci egyágasos református harangláb</em></p>
<p style="text-align: justify;">Innen már nem járunk messze a Szomoróc keleti végétől, ahol a sétánkat kezdtük. Az 1920-as felkelés emlékműve mellett láthatjuk az újraültetett Tiszta István emlékfát. Átlépve az egykori határvonalat indulunk tovább Kerca felé. Először az 1834-ben épült Páduai Szent Antal katolikus templomot nézhetjük meg, majd a református templomot is, melyet 1788-90 között építettek, a rekatolizáció során katolikussá vált Szent Vencel templom "felhasználásával". </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/cf5.jpg" alt="cf5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kerca katolikus (balra) és református (jobbra) temploma</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//p1000650.JPG" alt="p1000650.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Idilli birtokok között sétálhatunk végig Kercán, meg-megállva egy-egy szép épület, udvar előtt, hogy hosszabb ideig is kiélvezhessük a végtelen nyugodtságot árasztó vidéket! Kapornaky Gyula, az Őrség költője is itt élt, Az én szülőföldem című versével zárnám a szöveges részt, s mást nem is mondhatnék: Köszönjük Szomoróc!</p>
<p style="text-align: center;"><strong></strong><strong>Az én szülőföldem vadregényes környék, </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Hegyes-völgyes táját dús fenyvesek őrzik.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Benne egész nyáron ezer madár dalol...</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Nem hiszem, hogy volna szebb vidék valahol?!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Itt csobog a Kerka virághímes réten...</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Itt ered a Szala zöld erdő mélyében...</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Egy-egy falu lapul minden domb tövébe,</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Csak a tornya bámul a nagy messzeségbe...</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Nincsenek paloták: csak fehér kis házak.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Akármerre járok, szebbet mégse látok.</strong><strong></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Zöldre festett zsaluk, orgonafás kertek:</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Álmodni sem lehet, soha ennél szebbet:</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kékebb itt az Ég is, ragyogóbb a Nap is,</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Édes illata van a vadvirágnak is.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Szebbek itt a felhők, szebbek a csillagok,</strong></p>
<p style="text-align: center;"><b>Szebbek itt az esték, harmatos hajnalok...</b></p>
<p style="text-align: center;"><b>Szebb itt a hétköznap, szebb itt a vasárnap,</b></p>
<p style="text-align: center;"><b>Szebb a mosolygása itt minden kislánynak.</b></p>
<p style="text-align: center;"><b>Szebb a harangcsengés, szebb a dal, az ének,</b></p>
<p style="text-align: center;"><b>Kedves Őrség, nálad szebbet sohse kérek!</b></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000655.JPG" alt="p1000655.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000657.JPG" alt="p1000657.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/p1000654.JPG" alt="p1000654.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//5_111.jpg" alt="5_111.jpg" class="imgnotext" /><strong></strong></p>
<p>Források:</p>
<p><a href="https://kercaszomor.hu/a-legbatrabb-falu/communitas-fortissima" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://kercaszomor.hu/a-legbatrabb-falu/communitas-fortissima</a></p>
<p><a href="https://kercaszomor.hu/a-legbatrabb-falu/kercaszomor-tortenelme" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://kercaszomor.hu/a-legbatrabb-falu/kercaszomor-tortenelme</a></p>
<p><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kercaszomor" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://hu.wikipedia.org/wiki/Kercaszomor</a></p>
<p>Fürge Cselle és Szomoróczi tanösvény táblái</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F29%2Fkercaszomor_a_legbatrabb_kozseg_communitas_fortissima%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F29%2Fkercaszomor_a_legbatrabb_kozseg_communitas_fortissima%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F29%2Fkercaszomor_a_legbatrabb_kozseg_communitas_fortissima%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kercaszomor, a Legbátrabb Község"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/01/29/kercaszomor_a_legbatrabb_kozseg_communitas_fortissima#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16401624" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image/6_102.jpg
https://soos93.blog.hu/2021/01/12/ismerkedes_a_tardonai-dombsaggal
Ismerkedés a Tardonai-dombsággal
2021-01-12T22:39:41+01:00
2021-01-12T22:39:41+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Bükkhát vagy másik nevén Tardonai-dombság a Bükk-vidék északi hegylábfelszíne: északról és keletről a Sajó vonala, délről a Bükk, nyugatról pedig az Upponyi-hegység határolja. Turisták által ritkán járt vidék, mely nekem csak plusz motiváció ahhoz, hogy felfedezzem. Az már csak hab a tortán, hogy egy újabb elnevezése is megjelent a közelmúltban: Tardona-vulkán!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//sos_0155.JPG" alt="sos_0155.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Bükk-vidék északi hegylábfelszíne - Bükkhát avagy a Tardonai-dombság</em></p>
<p style="text-align: justify;">Vulkán?! Hiszen a Bükk mészkőhegység… Úgy néz ki, hogy a Bükk-vidék északi hegylábánál vulkán(ok) működtek egykoron?! A válasz: igen, méghozzá három különböző időszakban is. Az első kitörés időszakában a területet tenger borította, melynek aljában nagy keménységű lerakódott kőzet volt. Ez alatt alakult ki a magmakamra egy puha, a vizet jól vezető rétegben, mely sokáig hűtötte a magmát, ezzel késleltetve a kitörést. Végül a megnövekedett hőmérséklet és nyomás hatására a magma átszakította a felette lévő kemény réteget és a vulkán hatalmas robbanással kitört. A robbanás akkora volt ugyanis, hogy a magmakamrában lévő láva majdnem 100%-a távozott is onnan „azonnal”, így lávafolyásra nem kerülhetett sor. A feltörő láva a tenger vizével való folyamatos érintkezés hatására felhabosodott, az andezitből andezittufa keletkezett, melynek köszönhetően finom por nem jöhetett létre, így a kilövellés magassága sem volt nagy, s a légkörbe kerülő tufa sem jutott messzire, relatív kis területen terült szét. Pontos helyét még nem sikerült azonosítani a terület legősibb vulkánjának. A második kitörés során már nem tenger, hanem egy hatalmas folyódelta volt a területen. A magmakamra újra megtelt magmával, ám ekkor már a felette lévő kemény réteg az első robbanásnak köszönhetően sok ponton meggyengült, így a robbanásos kitörés során több helyen és kisebb mértékben zajlott le, az első kitörés után lerakódott mészkőre/homokra/folyami hordalékra és kavicsra terült szét az andezittufa. Az utolsó kitörés során már szárazföld volt a terület és már több mint száz kis kürtőn keresztül tört a felszínre a láva, utoljára is beterítve a környéket andezittel. Ezen kürtők egy részét még ma is keresik a geológusok, melyek egymástól nagy távolságra is lehetnek: a nagyobbak átmérője is csupán 10 méteres, így már érthető, hogy miért nincsenek hatalmas vulkáni kúpok a környéken. Az utolsó kitörési időszak után az erózió formálta a tájat: földrengések gyengítették tovább a felső, keményebb réteget, melynek hatására a víz már le tudott jutni könnyedén az alsóbb puhább rétegekbe, melyeket kimosva mély szurdokvölgyek jöttek létre, melyekben jól tanulmányozható a talaj rétegződése. A Bükkhát leglátványosabb szurdokvölgyei az Özvény-völgy, a Nagy-Lipót-völgy és a Szoros-völgy, melyek igazi kalandtúrát ígérnek! Első, ismerkedő túrámon ezeket az izgalmas szurdokvölgyeket még nem kerestem fel, helyettük kilátópontokat fűztem fel az útvonalra: induljunk hát a Tardonai-dombság mélyére! [1]</p>
<p style="text-align: justify;">Kazincbarcika autóbuszállomásáról indultam: Békeváros szebb napokat is látott házai között, jelzetlen utakon hódítottam meg a Süveges-tetőt. Ekkor még ködös-fagyos volt az időjárás, a ködnek nem örültem – a kilátást akadályozta -, a fagynak annál inkább, a fagyott földnek köszönhetően nem kellett vaddisznó módjára dagonyáznom… Lágyan hullámzó dombokon keresztül értem el a már szolidnak nem nevezhető meredekségű, 357 méter magas vadnai Vár-hegyet, melynek tetején az egykori huszita rablóvár „romjai” állnak. A várat Komoróczi és Walgatha kényurak építették 1457-ben: a sáncokkal és árkokkal megerősített kővárból indultak az ország minden része felé rabló hadjárataikra, a zsákmányolt kincseket pedig ide gyűjtötték. A Sajó völgyében fontos kereskedelmi út futott, a Felvidék és az Alföld közötti kapcsolatot biztosítva. A Vár-hegyről jól ráláttak erre az útra, az őrszemek rögtön kiszúrták a közeledő szekereket: a rablócsapat azonnal indult a rajtaütésre. Ám nem sokáig érezhették nyeregben magukat a rablócsapatok: Mátyás király 1458-ban megostromoltatta a vadnai várat. A támadás sikerrel zárult: a rablók nagy részét lekaszabolták, a várat pedig földig rombolták. A vadnai vár tehát hazánk egyik legrövidebb életkort megért vára, a hozzá kapcsolódó legendák azonban még a mai napig élnek! Az egyik szerint a husziták által rabolt temérdek kincs még mindig ott pihen a hegy gyomrában elásva, másik pedig egy alagútrendszerről szól, melynek másik vége a Sajó túloldalán emelkedő Galgóc várával kötötte össze Vadna várát. [2]</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/t1.jpg" alt="t1.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A vadnai rablóvár sáncai</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/t2.jpg" alt="t2.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egykor kővár, ma emlék- és pihenőhely</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/t3.jpg" alt="t3.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Korlátozott kilátás a Vár-hegyről: bal oldali képen az Aggteleki-karszt, jobb oldali képen a háttérben a behavazott Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai</em></p>
<p style="text-align: justify;">A várat valóban földig romboltatta Mátyás király, ma csupán a várkút nyomai láthatók valamint a vár sánc- és árokrendszere, az egykori vár helyén pihenőhely és egy emléktábla emlékeztet leginkább a rablók fellegvárára. A Vár-hegy tetejét erdő borítja, így csak a téli időszakban élvezhető onnan panoráma, ekkor is csak limitáltan: a ködpaplan felett az Aggteleki-karszt és a Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai tűntek fel. A Vár-hegy oldalában pedig mohával borított vulkanikus sziklákat vehettem szemügyre!</p>
<p style="text-align: justify;">A Vár-hegyről dél felé indultam a Tardonai-dombság magasabb hegycsúcsai irányába: a vártól délre található hegyoldal mezőkkel borított, így szélesebb tartományban élvezhettem ki a panorámát, szerencsémre a ködfelhő is láthatóan kezdett feloszlani!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0102.JPG" alt="sos_0102.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A vadnai Vár-hegy déli oldalában</em></p>
<p style="text-align: justify;">Előbb a Hegyes-tetőt céloztam meg: jelzetlen utakon kóborolva, több kilátóhelyet is érintve (ezek egy részéhez még a jelzetlen útról is le kellett térnem, próba szerencse alapján kerestem a lehetséges kilátópontokat) jutottam végül el a Hegyes-tető oldalában kanyargó sárga négyzet turistaúthoz.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0107.JPG" alt="sos_0107.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Hegyes-tető felé</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0109.JPG" alt="sos_0109.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em><em>A Vadna határában található tó ködbe burkolózva</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rácsatlakozva a turistaútra, a Bükk-tetőig a sárga négyzet jelzéseket követtem. Már a Bükk-tető oldalából is elő-lőbukkantak a távoli havas hegycsúcsok, melyeket aztán a Bükk-tető 412 méteres tetejéről még alaposabban szemügyre vehettem. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/t4.jpg" alt="t4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Bükk-tetőről a hófedte felvidéki hegyek felé</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0125_2.JPG" alt="sos_0125_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Bükk felé a Kavicsos-tetőről</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Bükk-tetőtől a sárga sáv turistautat követtem, továbbra is dél felé haladtam, a következő "kilátópont" a Kavicsos-tető oldalából nyílt, egy hatalmas tarvágásnak "köszönhetően" a Bükk vonulatai, széles fennsíkja tűnt fel a távolban. Ekkorra már a völgyekből teljesen felszállt a köd, csupán a magasan lévő felhők szűrték meg a Nap sugarait. A Csatorna-hegy-tető gerincén végigsétálva a Bán-patak völgyére és a túloldalán magasodó Upponyi-hegységre láthattam rá, mondanom sem kell, egy tarvágás "jóvoltából"... </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/csatorna-hegy-teto_gerincen.JPG" alt="csatorna-hegy-teto_gerincen.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás az Upponyi-hegység felé</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/nagybarca_a_volgyben.JPG" alt="nagybarca_a_volgyben.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"> <em>Nagybarca a Bán-patak völgyében</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0130.JPG" alt="sos_0130.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Előtérben a Tardonai-dombság, háttérben az Upponyi-hegység vonulatai</em></p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><em></em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0136.JPG" alt="sos_0136.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felvidéki hegyek a távolban</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Gyönyörű bükkerdő mélyén folytattam a túrát a Vidom-parlag-bércen keresztül a Nagy-Lapos-bércig. Itt a sárga körséta turistaútra váltottam, mely egy ideig a gerincen haladt délkelet felé, közben több helyen is a Bükk egyre közelebbi csúcsait vehettem szemügyre. A Tardona-patak völgyébe vezető turistaút utolsó szakasza elég meredekre sikeredett... </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/kilatas_a_nagy-lapos-bercrol_a_bukk_fele.JPG" alt="kilatas_a_nagy-lapos-bercrol_a_bukk_fele.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Nagy-Lapos-bércről, távolban a Bükk</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0143.JPG" alt="sos_0143.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Nagy-bérc környékén: előtérben a Tardonai-dombság (Bükk-tető), háttérben a Szlovák-érchegység</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0144.JPG" alt="sos_0144.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A völgyben Kazincbarcika</em></p>
<p style="text-align: justify;">Néhány percig a műúton bandukoltam, majd jobbra tértem le a piros négyzet turistaútra: Lófartanyánál kereszteztem a Tardona-patakot, innen a Lófartanya-nyeregig hegységeket megszégyenítő emelkedő várt rám, meg is szabadultam 1-2 rétegtől az izzasztó hegymenet során. Az izzadságcseppekért azonban mesés panorámát élvezhettem a nyeregből: az ekkoriban már alacsonyan járó Nap sugarai tették még emlékezesebbé a látványt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0155.JPG" alt="sos_0155.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Lófartanya-nyeregből a már bejárt szakaszra</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A nyeregben értem el a gerincen kanyargó piros sáv turistautat, melyet észak-északkelet felé kezdtem követni. Erdők mélyén hullámoztam fel s alá, közben érintve a Ludna-tavat. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/1_153.jpg" alt="1_153.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ludna-tó</em></p>
<p>A következő fotótéma egy érdekes fa volt: az egymás mellől induló két törzs többször is újra összeért, a felsőbb részen pedig egymást ölelve törtek az ég felé... Mintha egy pár történetét mesélnék el, akik se veled, se nélküled "játékot" játszottak életük során.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/t6.jpg" alt="t6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Se veled, se nélküled?!</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Dod-hegy oldalában újabb remek kilátópontot találtam: ehhez is szükség volt egy kis kutatásra, hogy megtaláljam a fák közötti legnagyobb "rést". A Nap ekkor már az utolsókat rúgta, a Bükk feletti égboltot varázslatos színekkel festette meg! </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0166.JPG" alt="sos_0166.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0171.JPG" alt="sos_0171.JPG" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás a Dod-hegyről a Bükk felé</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Ebecki-tetőt már napnyugtakor értem el, a tető előtti szakasz már mezőkön keresztül vezetett, több helyen szép kilátással a szürkületi Bükkhátra, elsősorban kelet felé. A keleti irányban hullámzó dombok mögött pedig a jól hangzzó Pitypalatty-völgy húzódik, melyet szintén érdemes bebarangolni, látnivalókban arra sincs hiány!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0181.JPG" alt="sos_0181.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_139.jpg" alt="2_139.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás kelet felé az Ebecki-tető előtt</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0191.JPG" alt="sos_0191.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>... és nyugati irányban: jobbról nézve a legszélső hegy a Hegyes-tető, eggyel balra pedig a Bükk-tető</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0193.JPG" alt="sos_0193.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Kilátás az Ebecki-tetőről (kelet felé)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Ebecki-tetőről már csak le kellett csorognom Kazincbarcikára... Könnyű azt mondani, de abszolválni már kevésbé! Rendkívül meredek hegyoldalban kellett leereszkednem a völgybe, többször is meg-megcsúsztam, ám végül esés nélkül tértem vissza a kiindulópontomra! :) Ismerkedésnek tökéletes túra volt, legközelebb már a még kevésbé járt völgyek felé fogom venni az irányt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0197.JPG" alt="sos_0197.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszaérkezés Kazincbarcikára</em></p>
<p style="text-align: justify;">Források:</p>
<p style="text-align: justify;">[1] <a href="http://barcikaihistorias.hu/a-tardona-vulkan-avagy-kazincbarcika-foldtortenete-roviden-kicsit-maskepp/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">http://barcikaihistorias.hu/a-tardona-vulkan-avagy-kazincbarcika-foldtortenete-roviden-kicsit-maskepp/</a></p>
<p style="text-align: justify;">[2] <a href="http://www.vadna.hu/var.php">http://www.vadna.hu/var.php</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F12%2Fismerkedes_a_tardonai-dombsaggal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F12%2Fismerkedes_a_tardonai-dombsaggal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2021%2F01%2F12%2Fismerkedes_a_tardonai-dombsaggal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ismerkedés a Tardonai-dombsággal"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2021/01/12/ismerkedes_a_tardonai-dombsaggal#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16290464" border="0" /></a><br /></p>
kirándulások
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image//sos_0155.JPG
https://soos93.blog.hu/2020/11/13/barangolas_borsodnadasd_korul_visszateres_az_obukkbe
Barangolás Borsodnádasd körül - Visszatérés az Óbükkbe
2020-11-13T17:57:35+01:00
2020-11-13T17:57:35+01:00
soos93
https://blog.hu/user/1361308
<p style="text-align: justify;">Az Óbükk varázslatos tájaival, érintetlenségével mindig is elvarázsolt: rengeteg jelzetlen út kanyarog a hatalmas erdőségekkel és mezőkkel borított hegyeken-völgyeken keresztül, melyek nagy része még felfedezésre vár. Több emlékezetes túrát tettem az elmúlt években, melyek nagy részéről blogbejegyzések is születettek: végigjártam az Óbükköt is átszelő Kohászok útját (<a href="https://soos93.blog.hu/2020/05/12/kohaszok_utjan_a_vajdavar-homokkovideken" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kohászok útján a Vajdavár-homokkővidéken</a>), túráztam a Hangony felett elterülő Gömöri-erdőháton (<a href="https://soos93.blog.hu/2019/09/16/fedezd_fel_hazadat_gomori-erdohat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Fedezd fel hazádat! - Gömöri-erdőhát</a>), teljesítettem az Egercsehi környékén megrendezésre kerülő Kovács Beáta emléktúrát (<a href="https://soos93.blog.hu/2020/11/02/szeszelyes_osz_az_obukkben_kovacs_beata_emlektura" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeszélyes ősz az Óbükkben - Kovács Beáta Emléktúra 45</a>) valamint megszereztem már a Partizán út egyedi jelvényét is! A Partizán út végpontja - számomra - Borsodnádasdon volt, melyet ezúttal bázisnak választottam: az október első hétvégéjén Borsodnádasd környékét bemutató Óbükk Ökotúra 30 km-es Remete-körét szeretettem volna "privátban" bejárni. Ehhez be kellett szereznem a túra útvonalvázlatát és track-jét, hiszen ezek nélkül esélytelen lett volna a sikeres bejárás: a túra útvonala ugyanis szinte végig jelzetlen utakon, ösvényeken halad! Nincs is jobb dolog egy kontaktmentes, ám annál vadregényesebb túrát tenni ebben a járvány sújtotta világban...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//1_152.jpg" alt="1_152.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kedvcsináló kép</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az ősz utolsó fellángolását szerettem volna tehát kiélvezni: a hajnalra leereszkedő alacsony rétegfelhőzet szürkévé varázsolta a völgyben fekvő borsodi kisvárost. Optimista voltam a köd feloszlását illetően: a túrát az eredeti iránnyal ellentétesen terveztem végigsétálni: próbáltam a Nap járását is figyelembe venni, hogy minél jobb fényviszonyok közepette örökíthessem meg a túranap során e csodálatos régiót! Így rögtön a házak felett magasodó dombtetőn kellett volna kezdenem, hogy a kettős kereszt tövéből megcsodálhassam a panorámát. Ám egyértelmű volt a helyzet: a köd miatt esélytelen volt, hogy bármit is lássak odafentől... Így inkább a völgyben vezető Partizán út piros sáv jelzéseit kezdtem el követni, a kettős keresztet pedig meghagytam desszertnek a túra végére! A turistautat egészen a Körtevölgyi-forrásig követtem: a forrás mellett egy hangulatos pihenőhely került kialakításra. Nem csak horizontálisan szemléltem a környéket, hanem vertikálisan is: a domboldal felett már jól láthatóan kezdett szakadozni a ködpaplan! Halványan ugyan, de a kék eget is látni véltem, a Nap sugarai kezdték áttörni a reggelre meghízott ködpáncélt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b1_1.jpg" alt="b1_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Körtevölgyi-forrás és pihenőhely</em></p>
<p style="text-align: justify;">A forráshoz a turistaútról balra kellett letérnem, visszatérve a jelzett útra immáron jobbra tértem le, hogy innentől jelzetlen utakon "veszhessek el" az Óbükk mélyén. Rögtön sikerült is eltévesztenem a helyes irányt: misztikus, pókhálószőtte erdőn keresztül próbáltam meg visszatalálni a helyes ösvényre! Ennyi pókhálót még életemben nem láttam, fantasztikus látvány volt; közben pedig azon agyaltam, hogy vajon a pókok ilyen szorgalmasak erre vagy pedig csak az itt élő populációjuk közelít a végtelenhez. :)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/2_138.jpg" alt="2_138.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image//b2_1.jpg" alt="b2_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Pókhálórengeteg</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Szerencsére hamar rátaláltam a helyes ösvényre, mely rendesen megizzasztott: meredek úton jutottam fel a gerincre, ahol a kék és és ragyogó napsütés fogadott, no meg persze a völgyekben még kitartó, alattam hullámzó ködpárna teteje! A párás, nyirkos őszi időt igazán kedvelő gombafajok sem rejtőzködtek előlem, a barna levéltakarót számtalan helyen törték át, hogy az avarszintet még izgalmasabbá varázsolják!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b3_2.jpg" alt="b3_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/3_133.jpg" alt="3_133.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Felérve a gerincre: távolban a Bükk vonulatai, előtérben az Óbükk magasabb, ködpaplant áttörő csúcsai</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/4_122.jpg" alt="4_122.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az adótornyáról könnyen be tudtam azonosítani a Máté-hegyet</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b4_1.jpg" alt="b4_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őszi hangulat</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A gerincet elérve nyugat felé vettem az irányt, és hosszú perceken át az Óbükk hullámvasútját élvezhettem, mely szerencsére nem a keménységével, hanem szépségével kápráztatott el. A gerincútról több helyen is letértem, egy helyen még a Tájvédelmi körzet tábla is dobott egy "hátast", annyira meglepődött, hogy ember jár erre! :-) Vigyázat, a kép csalóka... ;-)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b6_1.jpg" alt="b6_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fejreállt a világ... </em></p>
<p style="text-align: justify;">Kívánni sem lehetett volna szebb erdőket, mint amik mélyén haladtam: elérve a Partizán út turistautat búcsút intettem a gerincen haladó erdészeti útnak és megkezdtem az ereszkedést a Remete-völgy irányába. A fák az Óbükkben nagyon éhesek lehetnek: már nem az első, félig bekebelezett, régi táblával találkoztam a környéken tett túráim során...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b7_1.jpg" alt="b7_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><i>Gerincúton és völgyben: a látvány mindkét esetben pazar</i></p>
<p style="text-align: justify;">A Vajdavári Hosszú-völgyig követtem a piros sáv jelzéseket, majd jobbra fordulva megindultam felfelé a völgyben. Bal oldalamon fenyves, jobb oldalamon lombhullató erdő kísért a kellemesen emelkedő völgyben. Kiérve egy tisztásra szemben már az Óbükk egyik legmagasabb csúcsa, az 529 méteres Vajdavár tornyosult. Az itinerben található leírásban külön részt kapott a Vajdavár: a meredek hegyoldalakkal határolt csúcson egykor földvár állott. A helyhez pedig még izgalmas legenda is társul, érdemes utánaolvasni! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b8_1.jpg" alt="b8_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Vajdavári Hosszú-völgyben</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tisztást magam mögött hagyva rövid, de izzasztó emelkedőt kellett leküzdenem a "hadiútig". A széles erdészeti úton volt időm pihenni, arról néhány lépést letérve pedig újra remek panorámát élvezhettem: innen sem tűnt szelídebbnek a Vajdavár...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b9_1.jpg" alt="b9_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kilátás Vajdavárral (bal odali kép) és a Vajdavári Hosszú-völggyel (jobb oldali kép)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Gázvezetéket jelző gázbóják mellett vitt tovább az utam, kezdett megnyílni előttem az erdők mögött megbújó Óbükk kopár dombokkal tarkított része is, melyet tudtam, hogy hamarosan közelebbről is megismerhetek! Már innen nézve is látszott, hogy lesznek arrafelé is turbós emelkedők...</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b10_1.jpg" alt="b10_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az Óbükk másik arca: végtelen hullámzó, kopár dombok</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/6_101.jpg" alt="6_101.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Novemberi színek: zöld - bordó - barna</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/7_90.jpg" alt="7_90.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szemben a Körtvölgy-tető, a völgyben Borsodnádasddal</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/11131.jpg" alt="11131.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Mesés panoráma</i></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/8_92.jpg" alt="8_92.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/9_86.jpg" alt="9_86.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Varázslatos táj</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Körtvölgy-tető előtti nyeregben jobbra fordultam és leereszkedtem a völgyben vezető 25-ös főúthoz, melyet csupán néhány méteren keresztül követtem, hogy utána végre közelebbről is megnézhessem az eddig csupán messziről csodált "kopár" dombokat. A domboldal valódi meredekségének látványától ledobtam magamról a textilt: elégnek éreztem innentől a rövidnadrág és póló kombinációt... Így is lomhán másztam felfelé, a közelemben lévő őzekről ugyanez nem volt elmondható: szinte repülve menekültek előlem!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/10_80.jpg" alt="10_80.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vetkőzésre buzdító domb</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/125333650_2835923599988159_7856923225001626847_n.jpg" alt="125333650_2835923599988159_7856923225001626847_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/sos_0328_2.JPG" alt="sos_0328_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szökdécselő őzek</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/11_74.jpg" alt="11_74.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em></em><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/12_71.jpg" alt="12_71.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Visszatekintés - Háttérben a Vadjavár és az Ökör-hegy csúcsai magasodnak</em></p>
<p style="text-align: justify;">A helyiek által Fehér-kőnek nevezett dombtetőről 360°-os panorámát élvezhettem, perceken keresztül kémleltem a környező hegyeket-völgyeket:</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b11_1.jpg" alt="b11_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Panorámaképek a Fehér-kőről</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b12_1.jpg" alt="b12_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Őszi színpompa</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hamarosan beértem az erdőbe, és egy kis hegymenet után már ereszkedhettem is le a következő látnivalóhoz, a borsodnádasdi Alsó-tóhoz. Az idilli fekvésű tó partján pihenőhely és játszótér is várja az ide látogatókat!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b13_1.jpg" alt="b13_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Alsó-tó</em></p>
<p style="text-align: justify;">Következhetett az ereszkedés jutalma: irány vissza a gerincre! Szuszogtató percek után folytathattam a gerinctúrát döntően erdők mélyén: kilátást a magasfeszültségű távvezeték miatt kialakított nyiladékból élvezhettem újra. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/13_68.jpg" alt="13_68.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="text-align: justify;"><i>Nyiladékból kilátás!</i></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">A Cseres-bércen hullámozva haladtam tovább, innentől a távolban a Bükk vonulataival szemezhettem, az előtérben pedig az Óbükk déli része hullámzott. Immáron ismerősként üdvözölt a könnyen felismerhető Magas-hegy Egercsehi felett, amelynek tetejéről nem is olyan régen a Magas-Tátrában (is) gyönyörködhettem!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/14_66.jpg" alt="14_66.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jobb oldalon magasodik a Magas-hegy</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/15_61.jpg" alt="15_61.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Cseres-bércen hullámozva - távolban a Bükk</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/16_62.jpg" alt="16_62.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Bükk legnagyobb tájsebe - Bél-kő (egykori mészkőbányája)</em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/17_62.jpg" alt="17_62.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egyre közelebb van a Bükk!</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b14_1.jpg" alt="b14_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><i>Színkavalkád Balatonnal (bal alsó képen)!</i></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Dubolás-tetőre tartva a völgyben megpillanthattam Balatont is! No nem a magyar tengert, hanem a települést... De ahogy a tó, a falu is mesés környezetben fekszik! A Dubolás-tetőn hangulatos pihenőhely fogadott, ahol épp sütögettek, az elém táruló látképre egy rossz szavam sem lehetett: a Bükk csúcsai ezekben a percekben voltak a legközelebb hozzám, sikerült többek között a Milleniumi kilátót is kiszúrnom!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/123940346_369268734333602_4519594259109410940_n.jpg" alt="123940346_369268734333602_4519594259109410940_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Dubolás-tetői panoráma</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/18_50.jpg" alt="18_50.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Pihenőhely</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/20_42.jpg" alt="20_42.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A kép jobb oldalán a Szilvásvárad feletti Milleniumi kilátó is feltűnik!</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/19_48.jpg" alt="19_48.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/21_39.jpg" alt="21_39.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Dubolás-tető</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Balatonra vezető műutat keresztezve folytattam a túrát a Balatoni-tető felé, kilátásokból ezen a szakaszon sem volt hiány:</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b15_1.jpg" alt="b15_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Úton a Balatoni-tetőre</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>A Balatoni-tető után búcsút intettem a látványos gerincútnak, és megkezdtem az ereszkedést a Vásárosok úti-völgybe. A lejtés szöge az elején jelentős volt, aztán fokozatosan csökkent, csak hogy rá tudjak pihenni a Borsodnádasd előtti utolsó hullámvasútra! A Máté-hegyig több kisebb-nagyobb huplit kellett megmásznom, voltak itt is elég meredek részek, de aztán csak sikerült meghódítanom a Máté-hegyet, melyen egy átjátszótorony áll, amely - sajnos - nem funkcionál kilátóként, így innen a kilátás elmaradt. A csúcsról egészen Borsodnádasdig lejtett az út, melyen csak úgy repültek a percek, hamar leértem a település házai közé. Szemben pedig már a reggel kimaradt desszert magasodott előttem, tetején a kettős kereszttel, ahova szerettem volna még napnyugta előtt feljutni, így továbbra is gyors léptekkel haladtam a célom felé.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/b16_1.jpg" alt="b16_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az utolsó kihívás: irány fel a Kettős kereszthez</em></p>
<p style="text-align: justify;">Izzasztó volt feljutnom a Kettős kereszthez, ám erőfeszítéseimet siker koronázta: a Nap még megfestette Borsodnádasdot és a házakat körülölelő dombokat, néhány percre meg is álltam feltöltődni, közben pedig két helyi emberrel beszélgettem, akik nagyon érdeklődőek voltak, bőszen kérdezgettek: hogyan találtam rá a környékre, honnan érkeztem, hogy tetszik a látvány. Kellemesen elbeszélgettünk, majd együtt sétáltunk vissza a település központjába: remek zárása volt ennek az tartalmas napnak! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/124851342_707548763477145_1426751580351856195_n.jpg" alt="124851342_707548763477145_1426751580351856195_n.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/124957989_424387148589141_5302153739562770697_n.jpg" alt="124957989_424387148589141_5302153739562770697_n.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Naplemente előtti panorámaképek a Kettős kereszttől nézve</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/23_32.jpg" alt="23_32.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/24_33.jpg" alt="24_33.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/25_29.jpg" alt="25_29.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soos93/image/26_28.jpg" alt="26_28.jpg" class="imgnotext picomat-image" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Méltó zárása a túrának</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2020%2F11%2F13%2Fbarangolas_borsodnadasd_korul_visszateres_az_obukkbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2020%2F11%2F13%2Fbarangolas_borsodnadasd_korul_visszateres_az_obukkbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoos93.blog.hu%2F2020%2F11%2F13%2Fbarangolas_borsodnadasd_korul_visszateres_az_obukkbe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Barangolás Borsodnádasd körül - Visszatérés az Óbükkbe"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soos93.blog.hu/2020/11/13/barangolas_borsodnadasd_korul_visszateres_az_obukkbe#comments"><img class="item_ctp" src="https://soos93.blog.hu/rss/image/post/id/16283842" border="0" /></a><br /></p>
0
Túraajánlók, élmények
https://soos93.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soos93/image//1_152.jpg