Ha meghalljuk az Alföld szót, lelki szemeink előtt végtelen síkság jelenik meg. Ám az Alföld északkeleti részén, a Bereg-síkságon egykori vulkánok maradványaira lelhetünk: a Nagy-hegy és a Kaszonyi-hegy vidéke cseppet sem alföldi képet mutat! Olyannyira, hogy az országhatár által kettévágott Kaszonyi-hegy hazai oldalra eső legmagasabb pontja meghaladja a 200 métert is: a Bárci-tető 219 méteres magasságával kiérdemli az Alföld legmagasabb pontja kitüntető címet. Irány tehát hazánk északkeleti csücske, másszuk meg az alföldi vulkánokat együtt!

Felhagyott kőbánya a tarpai Nagy-hegyen

Ha leásnánk a Föld mélyére, a Nyírség alatt több ezer négyzetkilométer kiterjedésű vulkanikus területre bukkannánk, ám ezen kőzetek döntő részét vastag üledéktakaró fedi, a felszínen csupán a tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi-hegy területén maradtak nyomai. Ezen hegyek az Alföld legidősebb felszíni képződményei, kialakulásuk fő szakasza 16,4 - 5,5 millió évvel ezelőttre tehető, a belső-kárpáti vulkáni működéshez kapcsolódva. A Nagy-hegy eredetileg rétegvulkáni kúp lehetett, míg a Kaszonyi-hegy egy ignimbrittakaró maradványa, melynek kialakulásában a robbanásos kitörés mellett az újraolvadás is szerepet játszott. 

Irány a tarpai Nagy-hegy!

Elsőként a 154 méter magas tarpai Nagy-hegy meghódítása vár ránk! A Szőlő-hegy tanösvényt végigjárva sok hasznos információt kaphatunk a környékről, érdemes azonban a Nagy-hegy felhagyott kőbányájába is bemenni, hogy közelről is tanulmányozhassuk a hegy kőzetét. A bányaudvar fala féloldalasan kissé kibillent óriási lapokból áll. A piroxén-dácit bánya 1860-tól 1986-ig működött, a kitermelt követ útalapként, a falubeli építkezések, illetve a tiszai mederrendezési munkálatok során használták fel. Ha igazán szerencsések vagyunk, még osumilitet is találhatunk itt, ennek a szilikátásványnak ez az egyetlen hazai előfordulási helye! 

A felhagyott bányaudvar

A Nagy-hegy nem csak geológiai, hanem régészeti szempontból is érdekes hely. 1975-ben pinceásás közben egy honfoglaláskori sírt találtak, egy előkelő nő temetkezési helyére bukkantak. A kutatómunka csak 2012-ben folytatódott, a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai egy fegyveres, lovas harcos sírjára leltek. 2013 és 2015 között további három lovas sír látott napvilágot. A leletek arról tanúskodnak, hogy egy kis létszámú, fegyveres határőr - határellenőrző szerepet betöltő közösség tagjait temették el ide. 

Úton a hegytetőre

A lesüllyedt vulkáni kúp oldalait több méteres lösz borítja, mely kiváló talajt szolgáltat a szőlő- és egyéb gyümölcsök termesztésére. A szőlősorok, gyümölcsösök között megmászva a hegyet igazi dombvidéki érzésünk lehet, a hegytetőről pedig megcsodálhatjuk tiszta idő esetén a Kárpátok vonulatait is!

Kilátás a tarpai Nagy-hegy csúcsáról

Miután felfedeztük a romvulkánt, érdemes a szomszédos Tarpa nagyközség látványosságait is megnézni! Kezdjük a szárazmalomnál, mely napjainkban is működőképes. A szárazmalmok virágkora a keleti országrészben a 19. század elején vette kezdetét - amikor ezen a vidéken is megindult az intenzívebb földművelés - és egészen a gőzmalmok elterjedéséig tartott. 

A szárazmalom kívülről...

... és belülről

A központban érdemes hosszasan elidőzni, bőven van mit megnézni! Kezdésként a református templomot, melyet a 15. század elején a Báthory-Várday családok építették, több átépítés után mai formáját 1943-ban nyerte el. Egyik különlegessége a déli kapu ajtaja, mely az 1400-as évekből származik és egyetlen hatalmas darab fából lett kifaragva. Másik pedig a templom északi falának freskói, melyek valószínűleg az 1400-as évek elején készülhettek a templom építésével egyidőben. A templom berendezései barokk és rokokó stílusban készültek vörös és kék színekben, melyek ősidőktől fogva Bereg színei. 

Református templom

Tarpa fontos szerepet játszott a történelemben is! Itt született Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharc jobbágy származású hőse, a tiszaháti felkelés vezére, a kuruc hadsereg első ezredeskapitánya. Esze Tamás 1703-ban követségbe ment Lengyelországba II. Rákóczi Ferenchez, hogy a felkelés vezetésére megnyerje. Tarpa lakói szinte egy emberként csatlakoztak Esze Tamáshoz, aki 1703. május 21-én itt bontotta ki a fejedelemtől kapott "Cum Deo pro patria et libertate" (Istennek a hazáért és szabadságért) feliratú zászlókat, s ezzel kezdetét vette a magyar történelem leghosszabb ideig tartó szabadságküzdelme. Rákóczi Esze Tamás érdemeire és a hadrafogható lakosság szinte egészének csatlakozására való tekintettel hajdúvárosi kiváltságokkal ruházta fel a települést.

Esze Tamás szobra az Esze Tamás Emlékparkban

II. Rákóczi Ferenc szobra, háttérben (balra) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve

II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozóját megörökítő műalkotás

Tarpához kötődik még Bajcsy-Zsilinszky Endre publicista és politikus is, aki a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége volt. Az 1931-es és 1939-es választásokon a tarpai választókerületben jutott be az országgyűlésbe. Nyughelye a tarpai temetőben található, szobrát pedig a kultúrház mögötti ligetben találhatjuk meg.

Az utolsó megmaradt népi lakóház Tarpán

Most már indulhatunk a Kaszonyi-hegyre, melyet a magyar-ukrán országhatár kettévág: magyarországi része Barabás község mellé, míg ukrán része Mezőkaszony község határába esik. A 'kászony' szó eredetileg borvizet, azaz szén-dioxidban gazdag forrást jelölt. A hegy anyaga főképp perlitre települt plagioklász-riolit, mely alatt tufa és horzsakő található. A mélységi kőzeteket 1-4 méter vastag lösztakaró fedi. Hazánkban fekvő déli csúcsa a Tipet (176 méter), a Nagyköves (183 méter) és a Bárci-tető (219 méter), utóbbi ezzel az Alföld legmagasabb pontja verseny győztese. Több felhagyott kőbánya is található a hegyoldalban, a délkeleti részen lévő még egy látványos bányatóval is rendelkezik. A bányafal tetejére felmászva pedig csodás kilátásban lehet részünk, a Kárpátok vonulataiban gyönyörködhetünk, ha pedig szerencsénk van, még Munkács várát is láthatjuk!

Felhagyott kőbánya a Kaszonyi-hegy délkeleti oldalában

Munkács vára 

A Bárci-tető megmászása igazi felüdülés a hegyeket szeretőknek is, nagyjából 1 kilométer alatt 100 méter szintet kell megmásznunk! :) A hegytetőn (megy egyben a határ is) egy átjátszótorony áll, onnan kilátás nincs, de az oda felvezető úton szerencsére több helyen is tudunk nézelődni.

Úton a Bárci-tetőre

Az Alföld teteje - Bárci-tető (219 méter)

Zárásként még megmásztam a lemenő Nap fényeiben sütkérező Tipet-hegyet is, ennek magyar oldalát szőlősorok borítják, az Alföld irányába nézhetünk le, a Kárpátok innen nem fedi fel magát.

Napnyugta a Tipet-hegyről

Forrás:

https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/1162/vulkanok-az-alfold-peremen

Tanösvények, helyi ismertető táblák információi