Pilisi Lift - A találkozások túrája

A túranaptárban ezen a hétvégén a Mikulástúrák domináltak, ám én idén már találkoztam a szakállas öreggel, így a választásom a Pilisi Lift túrára, azon belül is a Páternoszter II. távra esett: Visegrádról kellett megmásznom a Dobogókőt, majd ugyanazon az útvonalon visszatérnem az egykori királyi székhelyre. Nem vagyok oda az oda-vissza túrákért, de most kifejezetten vártam a vasárnap reggelt: sok jót hallottam a szervezésről, és érdekesnek találtam, hogy ellentétben a legtöbb túrával, ahol nem találkozom a mezőny nagy részével - elvégre szeretek a legkorábbi időpontban rajtolni, és nem tartozok a lassabb túrázók közé -, itt most lehetőségem lesz minden túratárssal találkozni, akár csak egy köszönés, buzdítás erejéig. Ahogy a túra neve is sugallja, olyan ez, mintha a páternoszter (kabinok láncából álló személyfelvonó) egy-egy kabinjába szállnánk be, és felfelé haladva integetnénk a szemben lefelé tartó kabinban utazó társainknak, vagy épp lefelé haladva integetnénk a felfelé haladóknak! :)

No de szálljunk be az egyik pihe-puha kabinba, és meg se álljunk Dobogókőig! Elvégre a túra első és második fele megegyezik, csupán annyi a különbség, hogy ami felfelé emelkedő volt, lefelé lejtővé "alakul". Lefelé haladva pihentetőbb lesz olvasni is, higgyétek el! ;)

Tehát az indító pillanatkép: Dobogókő, Eötvös Loránd Turistaház egyik helyisége, kellemes meleg, forró tea gőzölög, zsíros kenyér tornyok magasodnak, Kimmel Peti pedig pecséttel "ajándékoz" meg. Nincs is más hátra, mint megcsodálni a panorámát a turistaház mögötti kilátóponttól! Nehéz jelzőket találni a látványra, inkább meséljenek a képek:

img_20191208_093750.jpg

img_20191208_093613.jpg

1_148.jpg

Dobogókői panoráma

Bevallom, hogy nehéz volt innen visszaindulni Visegrád - és köd és hideg birodalma - felé, percekig csodáltam a melengető napsugarak társaságában a Dunakanyart, a Börzsönyt, a Cserhát és a Mátra vonulatait, no meg a közöttük megülő alacsony rétegfelhőzetet. Aztán ráparancsoltam magamra: irány lefelé, elvégre a páternoszter csak akkor működhet, ha én is haladok lefelé, ellenkező esetben a társaim sosem fognak felérni, és nem akarom őket megfosztani eme látványtól! :) 

Elsétáltam a kiégett, feldúlt hotelépület mellett, közben jobbra a lombtalan fák ágai között továbbra is mesés panorámát élvezhettem, mely a jurtatábor után, a sípályánál csúcsosodott ki ismét. A Mátra vonulatai innen még jobb szögből kacsintottak vissza rám:

img_20191208_092853.jpg

Távolban a Mátra a sípálya mellől

img_20191208_092812.jpg

... és a Naszállyal a háttérben

A panorámaösvénynek búcsút intve indultam meg a piros háromszög - és a rásegítő piros-fehér csíkos szalagokat - jelzéseket követve Király-kút felé. Nagyjából egy kilométert még szolidan ereszkedő ösvényen tettem meg, csupán a pozitív hőmérséklet okozta hóolvadás jelentett egy kis nehézséget: igazi latyakos hóban csörtettem, olyan érzésem volt, minta egy patakban sétáltam volna mindvégig. De legalább tesztelhettem az új túracipőm vízállóságát (kiválóan vizsgázott!)...

2_133.jpgIrány Visegrád!

Amint kiágazott az OKT kék sáv jelzése, a piros háromszög jelzések meredeken ereszkedésre késztettek: inkább kocogtam, úgy biztonságosabbnak éreztem az alkalmi patakban való tocsogást. Közben kis csoportokban elkezdtek érkezni a felfelé tartó túratársak, így mellettük lassítva száguldottam el, nehogy lefröcsköljem őket! :)

4_117.jpg

3_128.jpg

Király-kúti kunyhó és kedves (pont)őre :)

Elérve a Király-kúti kunyhót és a mellette lévő piknikezőhelyet, újabb ismerős arc, Bíró Lajos adta a pecsétet és a jó szavakat a melengető, ropogó tábortűz mellől. Idilli kis hely ez! - állapítottam meg magamban. Maga a forrás innen néhány percnyi sétára található, melynek közvetlen szomszédjában újabb pihenőhely található.

img_20191208_084929.jpg

Király-kút

Lépcsőzés-patakátkelés kombó után jöhetett a lejtmenet feketelevese: fel kellett mászni a Varga-Lószhoz! Csupán 1,1 kilométernyi emelkedőről volt szó, de ehhez kb. 130 méternyi szintemelkedés tartozott... Visszavéve a tempóból baktattam felfelé, miközben a felmenetes túratársaim ereszkedtek velem szemben! Meg is jegyeztem, micsoda ellentmondás ez... Nekem kellene őket biztatnom, hogy már nincs sok hátra Dobogókőig, ehelyett nekem lógott a nyelvem, ők pedig mosolyogva ereszkedtek Király-kút felé. :) De sebaj, tudtam hogy hamarosan nyeregbe érek, és megcsodáltam újfent a Dunakanyar irányába nyíló panorámát. A piros háromszög - piros kereszt elágazásnál egy tarvágást hajtottak végre, ám annak közepén néhány hagyásfa takarta a panorámát, kénytelen voltam egy kis kitérőt tenni a Prédikálószék irányába, hogy a kilátást meg tudjam örökíteni fényképezőmmel is:

img_20191208_103451.jpg

Kilátás a Varga-Lósztól

A ködfelhő egyre alacsonyabbra süllyedt, a visegrádi vár és a Nagy-Villám csúcsa is kiszabadult a felhők fogságából! A Tövises-hegyig kellemes gerinctúra következett, jobb kéz felé végig a Dunakanyarban gyönyörködhettem, köszönhetően a téli lombtalan erdőknek. A felfelé tartó túrázók pedig csak jöttek és jöttek velem szembe, többször is megálltam néhány szót váltani az ismerős arcokkal. A Tövises-hegy csúcsán önellenőrző pont üzemelt, felróttam itineremre a kódot, majd ereszkedni kezdtem Pilisszentlászló felé. Nagyjából fél órányi lejtmenet urán értem el a település szélén lévő Kis Rigó Éttermet, melynek szomszédságában várt rám (is) Károly Viki és Pávó Balázs, remek kínálattal: kesudió, mogyoró, mandula, sós pálcika, csoki, forró tea, forralt bor, no meg az isteni házi süti! A forralt bor megkóstolása mellett leginkább a házi süti eltüntetésében vállaltam komoly szerepet! :)

img_20191208_133417.jpg

Süti! ;)

Emelkedett vércukorszinttel sétáltam keresztül Pilisszentlászlón, ahol túracsapat fotózásában vállalhattam aktív szerepet, valamint a helyi karácsonyi díszletet (betlehem, adventi koszorú és karácsonyfa triója) is megnézhettem! A falut magam mögött hagyva az Apátkúti-völgy nyelt el magában, melyet egyáltalán nem bántam. A környék egyik leghangulatosabb és leglátványosabb völgyében ereszkedhettem le Visegrádra, közben sok-sok patakátkelést abszolválva, egyensúlyozva a patak kövein és a hegyoldalban futó szűk ösvényeken. Az Alpár-forrásnál újabb önellenőrző pont volt, újabb kóddal.

img_20191208_115440.jpg

6_96.jpg

5_105.jpg

img_20191208_120935.jpg

img_20191208_121055.jpg

Az Apátkúti-völgy vadregényes része

img_20191208_121552.jpg

Kaán Károly-forrás

Elérve a Kaán Károly-forrást, a völgy vadregényes része véget ért, innentől egészen Visegrád széléig szinte végig műúton sétáltam, ami persze nem jelentette azt, hogy nem volt mit nézni útközben! Itt ért a túra legnagyobb meglepetése is: egy apuka a terepjáróját egyrészt játszótérként, másrészt kutyasétáltató eszközként használta... hátulján a gyerekek ugráltak fel-le a pótkerékbe és a tetőbe kapaszkodva, míg a vezető oldalról egy póráz lógott ki, másik végén a sétáltatott kutya volt... Persze az autó sebessége minimális volt, gyalog simán lehagytam, így csak simán érdekesnek nevezném ezt az életképet!

7_86.jpg

Játszótér és kutyasétáltató eszköz egyben...

Kicsit lejjebb pisztrángos tavak mellett baktattam el, majd a Bertényi Miklós Füvészkert bejárata mellett, hogy végre elérjem a leglátványosabb részét a völgy alsó felének: az Ördögmalom-vízesést! Ekkor már újra a köd és hideg birodalmában jártam...

img_20191208_123526.jpg

Apró vízesések az Ördögmalom-vízesés előtt

8_88.jpg

9_82.jpg

10_76.jpg

Ördögmalom-vízesés

A fellegvárhoz felvezető műutat elérve már tudtam: túl sok izgalom nem fog rám várni a célig, a ködtakaró miatt pedig még hosszabbnak is fogom érezni az aszfaltkoptatást! Lefelé még megtudtam, hogy 1921-től 1932-ig a völgyben futott a Visegrádi Erdei Vasút nyomvonala, erre a "Kincses Kolozsvár" állomás egykori helyén álló tábla figyelmeztetett.

img_20191208_124643.jpg

A Visegrádi Erdei Vasút egykori "Kincses Kolozsvár" állomásának helye

img_20191208_130023.jpg

Milleniumi kápolna

Egészen Visegrád központjáig ereszkedtem, ahol balra fordulva sétáltam végig a Fő utcán, érintve a Milleniumi kápolnát, hogy aztán átkelve a 11-es főúton megérkezzek a páternoszter alsó állomására, ahol a díjazáson kívül finom paprikás krumpli várt, savanyú káposztával. 

img_20191208_131006.jpg

Paprikás krumpli

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr5815343820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/