Kirándulás a Bakony legnyugatibb nyúlványán
Geo- és panorámatúra a Rendeki-hegy körül

A Bakony legnyugatibb nyúlványának felfedezésére Csabrendek központjából indultam: előbb a Kőkatlan tanösvényt jártam végig, hogy megismerjem a környék geológiai történetét, majd a Rendeki-hegy körül tettem egy sétát, megcsodálva a Fehér-kövektől elém táruló mesés panorámát! Induljunk hát erre a rövid, de tartalmas programot ígérő sétára! :)

p1090155.JPG

Megérdemelt panoráma a Fehér-kövek tetejéről Sümegre

Csabrendek központjában áll a Kőkatlan virtuális tanösvény indító táblája. Hogy mitől is virtuális? Attól, hogy a tanösvény további állomásain csak egy kis oszlopot találunk, rajta az állomás számával és egy QR-kóddal. Ha ezt a kódot beolvassuk az okostelefonunkkal, rögtön olvashatjuk is az ismerető szöveget sok-sok képpel illusztrálva. Előnye, hogy így több információ osztható meg az érdeklődőkkel valamint talán ezt a kis oszlopok kevesebb eséllyel szúrják ki a vandálok, hátránya viszont az okostelefon-igénye. Aki pedig "csak" a tanösvényt szeretné végigjárni: 1,1 km hosszú, annak felfedezéséhez az "itiner" 1-2 órát ír. 

p1090133_2.JPG

Kőkatlan tanösvény útvonala

Először ismerkedjünk meg a Rendeki-hegy kialakulásának történetével. Ehhez 220 millió évet kell visszamennünk az időben, ekkor a területet a Tethys-tenger borította. A sekély, meleg vízben a mészkiválasztó mikroszkopikus szervezetek tevéeknysége révén nagy mennyiségű iszap rakódott le. A száraz éghajlat miatti bepárlódás a vízben oldott magnézium kicsapódását okozta: a meszed üledék dolomitosodott, így jött létre a Dődolomit Formáció, mely a Rendek-hegy alapkőzete, felszínre csupán Nyírespuszta környékén bukkan napjainkban. Az alapkőzetre 75 millió éve újabb réteg rakódott le a Tethys-tenger mélyén, ez az Ugodi Mészkő Formáció, mely a hegy déli oldalán bukkan elő. 50 millió éve a terület szárazfölddé vált, a környező magasabb térszínek kőzetei erőteljesen mállottak az akkor itt uralkodó szubtrópusi éghajlaton: a róluk lepusztult, kémiailag átalakuló, alumínium-ásványokban dús vörös hordalékot vízfolyások szállították Csabpuszta és Nagytárkánypuszta környékére. Ez az üledék a karsztos mélyedésekben - töbrök, víznyelők - csapdába esett és felhalmozódott (Gánti Bauxit Formáció). 45 millió éve az egyre süllyedő területet elöntötte a Paratethys-tenger: néhányszor tíz méteres mélységű vizében rengeteg mészvázas állat élt. Ezek maradványaik halmozódtak fel a Szőci Mészkő Formációban, belőlük épül fel napjainkban a Rendeki-hegy fő tömege. 30 millió éve a területn egy kiemelkedést követően újra szárazfölddé vált, ekkoriban a Bakony helyén egy medence formálódott ki, ahová ősi folyók hatalmas mennyiségű hordalékot hoztak (Csatkai Formáció), akár métert is megközelítő kőtömbök is érkeztek így a Júliai-Alpok felől! 20 millió éve a Rendeki-hegy féloldalasan emelkedni kezdett, északkelet felé lejtő felszínén megindult a vastag kavicstakaró lepusztulásra: napjainkra az egykori kavicstakaró foszlányai maradtak csak meg. A törésvonallal határolt hegyrög emelkedése folytatódott, a Dunántúl nagy részét elöntő tengerekben az szigetté vált. Ezt követően a környék feltöltődött és folyóvízi síksággá alakult. A jégkor kezdetée (2,6 milliü éve) alakult ki nagyjából a mai domborzati kép: a Rendeki-hegy lejtős platójába hosszú és mély völgyek vágódtak a pleisztocén kor csapadékos szakaszaiban, ezeknek egy részét fel is fogjuk fedezni túránk során. A mocsaras-lápos foltok az elmúlt néhány ezer évben alakultak ki, a holocén kor gyors felmelegedésének köszönhetően.

Csabrendek környéke előnyös fekvése (forrásvizek, menedéket nyújtó szirtek és völgyek, vadban gazdag erdők, művelésre alkalmas földek) miatt már évezredek óta lakott. A legkorábbi leletek a késő bronzkorból maradtak ránk (3500 évvel ezelőtti), halomsírok mélyéről. Az időszámításunk kezdete előtti fél évezredben (késő-vaskor) a feltárt területek leletei alapján virágzó település terült el a hegy lábánál. Laktak itt később kelták, avarok, majd a jó legelőket kínáló környékre magyarok érkeztek. A hegy keleti szélén árkokkal védett földvár (Banyavár) sáncainknak maradványaira bukkanhatunk, melynek keletkezésének idejéről biztos információ napjainkban sem áll rendelkezésünkre. A mai Csabrendek három különböző faluból épült össze: Rendek, Al-Csab és Fel-Csab egykori településekből. Érdekesség, hogy a szláv eredetű "Rendek" szó magyarra lefordítva vörösércet jelent, ez is utal a környéken fellelhető bauxitra. A település mellett postaút haladt, mely tovább növelte a falu jelentőségét: a 15. században Zala vármegye keleti részének járási székhelye volt, ám városi rangot végül sosem kapott. A török időkben Al- és Fel-Csab elnéptelendett, Rendek lakossága is 6 főre apadt 1548-ban. A 18. századig népessége nagyon ingaozott, ám az iparosodással együtt a falu fejlődésnek indult. Napjainkban a falu lakossága 3 ezer fő körül mozog. [1]

kk5.jpg

A Rendeki-hegy kiváló alapanyagként funkcionál Csabrendek épületeiben

A török idők után újranépesülő vidéken agyag hiányában - mely a tégla alapanyaga - kőből építkezés terjedt el, ezt ma is lépten-nyomon megfigyelhetjük, ha a falu utcáit járjuk. Előbb mindenki a a saját kertjében található mészkőpakodak fejtette, ám egy idő után ez a mennyiség már nem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket, így vélhetően az 1700-as évek végén - a Szent Lőrinc templom építéséhez kapcsolódóan - kezdték el módszeresen bányászni a falu határában emelkedő magas sziklafalat. Eleinte kézzel fejtették a mészkövet, aztán az 1930-as évektől kezdődően a környékbeli bauxitbányákban dolgozó robbantómester révén már robbanószer segítségével is bontották a hegyoldalt, felgyorsítva a mészkő kitermelését. A kőfejtés az 1980-as évekre szűnt meg, ekkor ugyanis már könnyebben elérhetővé vált a Devecserben gyártott tégla, mint a helyben kitermelt mészkő.

kk1.jpg

Az egykori kőfejtőt az elmúlt 40 évben visszahódította a természet, ma már csak a hatalmas bányafalak emlékeztetnek az évszázadokon át tartó mészkőbányászatra. Az évmilliók alatt a Rendeki-hegyre is hatalmas erők hatottak, törések és vetődések formálták a hegyet: az itteni mészkőtömegek mozaikosra törtek.. A kőfejtőben torlódásos eredetű formákat figyelhetünk meg: az összenyomódó kőzettömegek egy idő után ferdén eltörtek és egymásra tolódtak. A bánya délkeleti falát és a sziklabástyát is átmetszi egy-egy markáns törésvonal. Megfigyelhető a bányafalak egyenessége, ez nem véletlen! A kőfejtés során ugyanis mindig csak egy törésvonalig fejtették a kövek, mivel azok mentén már vésés nélkül is elválaszthatók voltak egymástól. Ha pedig felmászunk a tanösvény jeleit követve a sziklafal tetejére, mesés panorámát élvezhetünk: a Kisalföld végtelennek tűnő síkjából láthatjuk kiemelkedni a környék vulkáni tanúhegyeit: a Somlót, a Kis-Somlyót valamint a Ság-hegyet, a távolban pedig a Bakony magasabb vonulatait is szemügyre vehetjük. Sőt: rendkívül tiszta időben még az Alpok(alja) vonulatait is megpillanthatjuk!

kk2.jpg

Kilátás a kőfejtő tetejéről - vulkáni kúpokkal (balra a Ság-hegy, középen a Somló, jobbra a Kab-hegy)

A bánya felfedezése után a zöld sáv jelzéseket követve másztam meg a Rendeki-hegyet, melynek északi meredek letörésében a Fehér-kövek kínáltak mesés panorámát. A sziklák tetejéről kémlelve a környéket láthatjuk többek között a sümegi várat és a Keszthelyi-hegység vonulatait is. Az élesebb szeműek a Sümeg várán kívül még Rezi várát is felfedezhetik!

kk3.jpg

Kilátás a Rendeki-hegy északi oldalából, a Fehér-kövek tetejéről

A szikláktól rövid jelzetlen szakasz következett a Rendeki-hegy platóján, majd a piros kereszt jelzéseket követve ereszkedtem vissza Csabrendekre. A falu előtt több izgalmas, mészkősziklákkal szegélyezett völgyön is átvezetett a turistaút, igazán hangulatos - és jól járható - ösvényeken haladhattam.

kk4.jpg

Ereszkedés izgalmas völgyeken kereszül Csabrendekre

A túra zárásaként megnéztem Csabrendek látványosságait: többek között a Szent Lőrinc templomot és a Fekete kúriát, de a Rendeki-hegy keleti oldalában húzódó szőlőhegyet sem érdemes kihagyni!

kk6.jpg

Szent Lőrinc templom és a Fekete kúria

kk7.jpg

Csabrendeki séta

Mint már korábban említettem, Csabrendek három egykori település "fúziója", a török korban elnéptelenedett Fel-Csab és Al-Csab falvaiból mára már csak templomjainak néhány kődarabja maradt ránk. Ezeket fel is kerestem: Fel-Csab templomjából sajnos szó szerint néhány kődarab lelhető fel egy szántóföld közepén árválkodó liget mélyén, ám Al-Csab templomának néhány fala még megtalálható, ide érdemes ellátogatni, szintén egy szántóföld közepén lévő sűrű erdő rejti a romokat!

kk8.jpg

Fel-Csab felfedezése

kk9.jpg

Al-Csab felfedezése, annak templomának romjaival

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr5116578378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.07. 16:56:08

Klassz leírás.
Kimaradt a panoráma körből az Agártető.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

süti beállítások módosítása
https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/