A bejegyzés címe akár megtévesztő is lehet: akár azt is gondolhatnánk, hogy lentebb egy bizarr állatmese történései fognak megelevenedni! Ám erről szó sincs, csak egy "klasszikus" túraajánló fog következni, érdekes nevű helyekkel megfűszerezve... ;-)

Az Agár-tető vonulata a szomszédos Haláp-hegyről kémlelve - a völgyben Sáska településével

Egy számomra ezidáig fehér foltot szerettem volna "kiszínezni", nevezetesen a Déli-Bakony második legmagasabb bazaltvonulatát, az Agár-tetőt (és annak környékét). Az 511 méter magas Agár-tető és környéke változatos geológiai múlttal rendelkezik, alapkőzete triászkori mészkő és dolomit, melyre a vulkáni tevékenység a pliocén korban nagy mennyiségű bazaltot és bazalttufát rakott. Az agár-tetői bazaltvonulatra jellemő, hogy a fennsík alatt 50-150 méter mélyen húzódó vízzáró réteg miatt a hegy oldalán körben források fakadnak, melyeket a felhalmozódott csapadékvíz táplál. Túrám útvonalát úgy találtam ki, hogy a csúcson felül ezeket a forrásokat és a környék épített örökségeit is felkeressem!

Induljunk tehát az Agár-tetőre, honnan máshonnan is, mint a hegy lábánál fekvő Sáska házai mellől! Így már a kirakós majdnem össze is állt, már csupán a Fingó szóra kell magyarázatot találnunk, de ha kitartóan olvasunk tovább, hamarosan megleljük a puzzle utolsó darabkáját is! :-). A környék turistahálózata finoman fogalmazva is egyszerű: a piros sáv turistaút szeli át ezt a ritkán járt vidéket. Néhány percnyi bemelegítés után meredeken emelkedni kezdett az út, hamarosan el is értem az Ember-kő sziklavilágát, majd a bakonyszentjakabi pálos kolostorromot, melyeket csak visszafelé néztem meg, a hajnali megvilágítás ugyanis nem volt a legideálisabb, bíztam abban, hogy a déli órákban már jobb lesz a helyzet.

Úton az Agár-tetőre

Az Agár-tetőig széles erdei utakon haladhattam, bazalt és bazalttufatengerek mellett sétálva értem fel az 511 méter magas csúcsra. A csúcson egy háromszögelési pont fogadott egy kis csalántenger közepén. Kilátásban maximum lombhullás és lombfakadás között lehet részünk a téli hónapokban, de ezzel korábban is tisztában voltam.

Agár-tető muflonokkal

Csizmadiatanya felé folytattam az utamat, immáron ritkán járt ösvényeken, de szerencsére a jelzések sűrűségére nem lehetett panaszom, könnyen tudtam tartani a helyes irányt. Lefelé előbb egy hatalmas mufloncsordába botlottam, akik többször is megmutatták magukat számomra, videót is tudtam róluk készíteni (jó minőségű fotót sajnos nem). Az állatkaland után újabb meglepetés következett: egy tarvágásnak köszönhetően remek panorámát élvezhettem! Szemben - északra - a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló vulkáni kúpja emelkedett, míg keletre feltűnt a Déli-Bakony uralkodó bazaltvonulata, a Kab-hegy is, annak tetején a hatalmas átjátszótoronnyal, de Ajka pöfögő iparvárosa is kirajzolódott a távolban, nem beszélve a Magyarpolányi kálváriával és templommal! Mindenre számítottam, csak ilyen fantasztikus látványra nem...

Kilátás az Agár-tető északi oldalából

A térképeken Csizmadiatanyaként feltűnő helyen tanyának nyomát sem láttam, csupán néhány mező/ egykori legelő emlékeztethetett, hogy itt egykoron tanyavilág volt. Itt intettem búcsút a jelzett ösvényeknek: megkezdtem az Agár-tető megkerülését, nagyjából 350-400 méteres tengerszint feletti magasságban. Látványos bazaltkőtenger csábított előbb be az erdő szívébe, majd a Csöpögő-kúthoz tértem ki. A hegy oldalában kerékpárral is jól járható, széles, murvás út kanyarog, szinte végig ilyeneken haladtam, kivéve a Csöpögő-kút és a Hertelendy kastély közötti összekötő szakaszon, de itt is jól járható erdei úton tudtam bandukolni.

Csöpögő-forrás

Hertelendy kastély (romjai)

A Hertelendy kastélyt Békássy István vas megyei főispán építtette 1921-ben, mára már csak romjai láthatók, a természet kezdi teljesen visszahódítani a kastély területét. A kastély szomszédjában újabb romokat fedezhettem fel: a dabosi templom romjait! A templom építésének pontos ideje ismeretlen, vélhetően a 13. században épült. A félkör apszisú, jelentős méretű templom tornyának pozíciója igazi ritkaságnak számít: a templom északi oldalához kapcsolódik.

Dabosi templomrom

Miután alaposan körbejártam az évszázados romokat, folytattam az utamat az Agár-tető körül. A Hertelendy-forráshoz tábla mutatta az irányt, majd néhány régi forrás jel, amik aztán eltűntek, így a forrásra sem leltem rá. Pedig ez a forrás látta el korábban vízzel - vízvezetéken keresztül - a Hertelendy kastélyt, így vízhozama vélhetően egész évben megfelelő volt. A kudarcnak köszönhetően a Kis-Hertelendy-forrást már meg sem próbáltam megtalálni - pedig ennek pozícióját a térképem is jelezte -, inkább a tutira mentem és megcéloztam a Király-kutat. A "király" jelző arra utal, hogy ez a legkiegyenlítettebb, legbővízűbb forrás a környéken. Hangulatos bükkös mélyén, egy kis erdei pihenőhely mellett találtam rá végül a forrásra.

Király-kút

A murvás utak végtelen hosszúak a környéken, de ha figyelünk továbbra is, találhatunk újabb érdekességeket, mint például a Fingó-kutat! A forrás elnevezésének eredete a vulkáni tevékenység utóműködésére vezethető vissza: ha figyelmesek - és türelmesek - vagyunk és hosszasan figyeljük a forrást, a mélyből feltörő gázok miatt a vízfelszínre igyekvő gázbuborékokat láthatunk! Vagy én nem voltam elég kitartó, vagy pedig a hegy most nem volt "fingós" kedvében, de sajnos percekig tartó guggolás és "kukkolás" után sem jártam szerencsével e téren. A bejegyzésem címe pedig végre értelmet nyert! :)

Fingó-kút

Mondanom sem kell már, hogy murvás úton sétáltam vissza a piros sáv jelzésig, hogy végre megnézzem a reggel kihagyott bakonyszentjakabi pálos kolostorromot. De még mielőtt odaértem volna, az egyik lejtős egyenes végén még a Balaton víztükrét is megcsodálhattam, melyre egyáltalán nem számítottam...

Ott a Balaton! 

A bakonyszentjakabi pálos kolostorrom mellett fakad a Szent Jakab-forrás, melynek vízhozama kielégítő volt. A bakonyszentjakabi kolostor az egyiket az ország első nyolc pálos kolostorának, melyet Pál veszprémi püspök felmérése szerint 1263 körül már lakták a pálosok. A kolostor Szent Jakab nevét viselte. Egy monda szerint a törökök elől menekülő Salföldön élő szerzetetsek is ide menekültek a hegyek közé. 

Bakonyszentjakabi pálos kolostorrom és a Szent Jakab-forrás

Sáskára visszaúton a reggel szintén csak érintett Ember-kő sziklavilágát fedeztem fel. Hatalmas sziklák, meredek hegyoldalak - alulról is izgalmas vidék, de a meredek hegyoldalt megmászva, a sziklák tetejéről csodás kilátás lehet a bátor túrázók jutalma! Igazán különleges szemszögből lehet megcsodálni a Balaton-felvidék tanúhegyeit! S hogy a sziklák közül melyik a konkrét Ember-kő? Ezt nem sikerüt kiderítenem! :)

Ember-kő sziklavilága lentről...

... és a kilátás a tetejéről

Az erdőből kiérve a füves puszta csodás kilátással várt: a Balaton-felvidék tanúhegyei újra felbukkantak, ezúttal szemben már a méltatlanul kevésbé ismert Haláp-heggyel, de a Cseket-hegy is üdvözölt a távolban!

Kiérve az erdőből... Balra fent a Haláp-hegy, jobbra fent a Balaton-felvidék legismertebb tanúhegyei, balra alul visszatekintés a Bakony felé, jobbra alul a Cseket-hegy

Búcsúzóul még tettem egy kört Sáskán, mondhatni hogy "Sáskajárást" vittem véghez: a legizgalmasabb látnivalónak a falu tájházát mondanám, melyet sajnos belülről nem sikerült megnéznem. 

Sáskajárás