Vulkántúra a Medves-vidék keleti peremén

A Karancs-Medves csúcsai túramozgalom teljesítéséhez 12 csúcsot kell meghódítani, nekem már csak a Bárna határában található három csúcs hiányzott a mozgalom abszolválásához. Az első jelentős, hazánkat is elérő havazás hatására Észak-Magyarország régiója teljes fehérségbe borult, így elérkezettnek láttam - mivel az eddigi 9 csúcsot is havas körülmények között kerestem fel - a mozgalom befejezését. Ragyogó kék ég, fagypont körüli hőmérséklet fogadott kora délután Bárna központjában, minden ideálisnak tűnt egy laza kiránduláshoz!

Az első felkeresendő csúcsnak a Nagy-kő ormát választottam, melyhez "csupán" két kilométert kellett sétálnom, ám közben 220 méternyi emelkedés is várt rám... Az első métereket a Kohász Kék útvonalán tettem meg, az emelkedés szögére nem lehetett panaszom, a szívem szinte a torkomban dobogott, mikor elértem a település határában álló, ránézésre "új", stílszerűen barna színben pompázó fakereszthez. Innen fantasztikus panorámát élvezhettem: a völgyben Bárna terült el, a háttérben pedig a Medves-fennsík magasodott.

1_145.jpg

1_146.jpg

Kilátás a kereszt mellől - jobbra a Szér-kővel

2_131.jpg

A bárnai barna kereszt :)

A Kohász Kék kék sáv jelzésein felül máshol eddig nem látott medve alakot formázó jelzésekkel is találkoztam. Kiindulva a hazai turistajelzés-rendszer logikájából, ezek egészen a macik lakhelyéhez vezethetnek! :) Tény, a környékre visszatértek a barnamedvék, jelenlétük állandónak tekinthető, azonban a találkozás esélye minimális, alapvetően kerülik az embert...

3_126.jpg

Medve jelzések

A Kohász Kék kikerüli a Nagy-kő vulkánkúpját, így én a kék háromszög turistaútra váltottam, ez továbbra is meredeken felfelé vezetett, még a pulóver levetésén is elgondolkoztam, annyi hőt termeltem, hogy egy sütőben forgó grillcsirkének éreztem magamat a termo pulcsimban. De inkább a sebességemet csökkentve lépdestem felfelé, egészen az egykori bárnai kőfejtőig. 

Kőfejtőből számtalan található hazánkban, ám ez egy igazán különleges közülük! Ugyanis ez egy törmelék kőfejtő: a köveket egy hatalmas, kőtömböket tartalmazó törmelék lejtőből termelték ki. A több tíz köbméteres darabok keletkezése - pont a méretük miatt - nem magyarázható fagyaprózódással, inkább egy kőomlásnak képzelhető el. A Nagy-kő kőtornya ugyanis korábban magasabb lehetett, ennek összeomlása következtében keletkezhetett ez a törmelék lejtő. A bánya az 1900-as évek elején-közepén működött, a kőtömböket kézi erővel törték, majd az aprított darabokat szekereken szállították le a völgybe - olvashattam ezen információkat az egykori kőbánya mellett található információs táblán.

4_115.jpg

Hófedte törmelék kőfejtő a Nagy-kő oldalában

Innen már csak néhány lépésnyire jártam az 519 méter magas Nagy-kő vulkáni kúpjától! Tudtam, hogy az egykori kürtőcsatorna tetejéről mesés panoráma fog fogadni, de amit ott tapasztaltam, az minden várakozásomat felülmúlta... De a látvány előtt ismerkedjünk meg kicsit a Nagy-kő keletkezésével!

"A Nagy-kő sziklatűje az egykori vulkánt megtápláló kürtőcsatorna anyaga. A 3-5 millió évvel ezelőtti kitörés valószínűleg egy kisebb kúpot is létrehozott, de az napjainkig úgy lepusztult, hogy láthatóvá vált a belső szerkezete, azaz megfigyelhetünk egy kihámozódott megtápláló csatornát, amit necknek nevezünk. A több tíz kilométeres mélységből a magma ezen a hengerded formájú "csövön" tört a felszínre, miközben felszakította a hegy alapját képező kőzeteket is. Az itt látható, kb. 20 millió éves riolittufa a felnyomuló magma és a mellékkőzet határán kialakult törmelékzónában (breccsában) helyezkedik el. A csúcsra állva láthatjuk, hogy a csatornában a láva kihűlésekor keletkező repedések, elválási felületek párhuzamosak a felvezető henger falaival. Ez a jelenség ritkaságnak számít." - olvasható az információs táblán. A rétegvulkán működésének 3 szakasza volt, az első egy tufaszórás, a második egy tömött szerkezetű, fekete kőzetet adó lávafolyás, míg a harmadik szakasz lávaömlése réteges világosszürke bazaltot eredményezett. Az utóbbi, jól bányászható kőzetet évekkel ezelőtt elkezdték letermelni, de szerencsére sikerült megmenteni a bazaltkúpot. - ezt már a Karancs-Medves csúcsai mozgalom igazolófüzetében olvashattam.

Most pedig már tényleg nézzük azt a mesés panorámát a Vajdavár-vidék, a Bükk, a Mátra és a felvidéki hegyek irányába, no meg a látványos bazaltformákat! :)

 

13_63.jpg

6_94.jpg

Kilátás kelet felé - Vajdavár-vidékkel és a Bükk vonulataival

5_103.jpg

Kilátás déli irányba - távolban a Mátrával

8_86.jpg

Hátat fordítva a panorámának - csak egy kép erejéig tettem ezt meg ;)

7_84.jpg

14_60.jpg

11_68.jpg

12_66.jpg

10_74.jpg

9_80.jpg

 Bazaltformáció a Nagy-kő vulkáni kúpján

A kalkuláltnál jóval több idő ment el nézelődéssel - persze ezt egyáltalán nem bántam -, így kissé megcsúszva indultam tovább, a második felkeresendő csúcs, a Kis-kő felé! A kék háromszögeket követve szinte azonnal újra megállásra kényszerültem... Ugyanis a Nagy-kő oldalában található egy felkeresésre érdemes feltárás - állította nekem egy információs tábla! A turistaúttól a völgy irányába nagyjából 60 méternyire látható ez: itt "a bárnai Nagy-kő anyagát létrehozó vulkán kürtőjéből egy telér is áttörte az üledéket. A telér szó a tele+érből vezethetjük le, ami egy olyan hosszan elnyúló, vékony repedés, amit kőzetanyag tölt ki. A vulkáni működés megszűnését követő 3-5 millió év alatt a külszíni erők (szél,víz,fagy, stb.) nagymértékben letarolta az eredeti formákat. A pusztulás során a válogató erózió folyamata érvényesült, vagyis a keményebb kőzetek megmaradtak, kihámozódtak, a puhábbak lekoptak. Így került egy kisebb kőzetfalként a felszínre a telér anyaga, ami a kihűléskor kialakuló lemezes és oszlopos formákat együttesen mutatja." - olvashattam. A hó sajnos most rontotta ennek láthatóságát... - a telér délkeleti oldala oszlopos, az északnyugati pedig lemezes! - ezt leginkább a táblán látható hómentes időben készült képen figyelhettem meg... :)

15_56.jpg

Hófedte telér - háttérben a Nagy-kő bazaltsipkájával 

Ha már letértem a turistaútról, a völgyben kanyargó Kohász Kék ösvényét toronyiránt közelítettem meg: a meredek hegyoldalban szó szerint lesíeltem. Elérve a kék sáv jelzéseket, Bárna felé vettem az irányt, egészen a kék kereszt turistaút kiágazásáig, mely egészen a Kis-kő vulkáni kúpjáig vezettek!

Mielőtt megérkeztem volna a Kis-kőhöz, megismerkedhettem a Kis-kői mondával: "A Kis-kő megjelenése miatt (szabályos kör formájú alapterület, meredek hegyoldal, közel függőleges sziklafalak) már a korai időszakban felhívta magára a várépítők figyelmét. Ismeretlen korban, kettős árok-sánc rendszer alakítottak ki a nyugati, kevésbé védett részén. Később sem építettek a tetejére jelentősebb kővárat. Egy 1865-ben közreadott írásban a barlangról a következőt írták: "Sziklái közé lefelé egy nyílt szájú üreg van, monda szerint kincsrejtő". A természetes bejáraton keresztül a kb. 12 méter mélységbe való lejutás még napjainkban sem egyszerű, ezért Kemény Gejza - nem elgépelés! - 1909-10-ben, 4-5 hónapon keresztül, még robbantásokat is bevetve, 3 emberrel, egy 9,4 méter hosszú tárót vésetett a barlanghoz, igaz kincset nem talált, viszont mi ezen keresztül biztonságosan megközelíthetjük a monda tárgyát." - olvashattam. 

Innen már csak néhány méternyi emelkedőt kellett leküzdenem, hogy a saját szemeimmel is meggyőződhessek a barlang kincstartalmának hiányáról. Bár aranytömböket és ékszereket valóban nem találtam, ám látványos lávahólyag barlangot igen, annak felső kijáratánál, az egykori vulkán jelenlegi csúcsáról pedig - nem várt - remek kilátást! :)

A Kis-kő a szomszédos Nagy-kővel egy időben keletkezett, szintén rétegvulkán. A gázokban és gőzökben bővelkedő láva kihűlése után likacsos szerkezetű bazaltot eredményezett. Valószínűleg egy nagy gázbuborék maradványaként keletkezett az itt látható lávahólyag barlang. (Mások tektonikai mozgásokkal magyarázzák a barlang létrejöttét).  Itt is kialakult feltehetően a vulkán kúpja, krátere, de mindezek lepusztultak oly mértékig, hogy csak a kráter alatti kürtőcsatorna maradt meg. Ez a hengerded képződmény hámozódott a felszínre, mivel az azt körülvevő 20-30 millió éves üledékek puhábbak voltak. Az átalakulás ma is tart: a sziklatömbök a fagyás és az instabil alátámasztás hatására elválnak a fő tömegtől, megbillennek, majd ledőlnek.

A kürtőkitöltésben láthatunk megakristályokat, ami a kiömlési kőzetekre (mint az itteni bazaltra sem) nem jellemző, ezek gyorsan kihűlnek, így apró, milliméteres vagy annál kisebb ásványokat tartalmaznak. Az itt látható megakristályok a centiméteres nagyságot is elérhetik, ennek oka pedig az, hogy ezek több 10 kilométer mélységből, a magmakamrából származnak. - olvashattam szintén a tömören, a lényeget összefoglaló információs táblákon.

16_57.jpg

17_57.jpg

Megakristályok

Előbb a kürtőcsatorna tetejére rohantam fel, hogy megnézzem a panorámát, valamint megkerestem a lávahólyag barlang természetes bejáratát, s csak aztán merészkedtem az egykori vulkán gyomrába!

18_47.jpg

Kilátás nyugat felé - Szilvási-kővel  (bal oldalon) és a felvidéki hegyekkel (jobb oldalon)

19_45.jpg

Kilátás dél felé

20_39.jpg

Kilátás keleti irányba - Vajdavár-vidékkel és a Bükk-vonulataival

1_147.jpg

A lávahólyag barlang természetes bejárata

2_132.jpg

Letekintés a Kis-kő tetejéről

A Nap már alacsonyan járt, éreztette is, hogy bizony alaposan meg vagyok csúszva az időt tekintve, ám így sem voltam hajlandó kihagyni a barlangot, így hát egy szinttel lejjebb ereszkedtem, és a mesterséges tárón benéztem az egykori vulkáni kürtőcsatorna belsejébe! A bejáratnál az alábbiakat olvashattam:

"A Kis-kő bazaltját létrehozó vulkán pulzálva okádta magából a törmeléket, miközben a kráter alatti hengerszerű kürtőcsatornában fel-alá ingadozott a hígan folyó láva szintje. Az utolsó fázisban lesüllyedt az olvadt anyag, aminek visszafolyási nyomai megmaradtak a barlang falán, mint a gyertya oldalán legördülő viaszcseppek"

De most már valóban irány a sötétség, a denevérek birodalma... :)

3_127.jpg

Mesterséges járat a természetes lávahólyag barlangig

4_116.jpg

A barlang lakója

5_104.jpg

6_95.jpg

7_85.jpg

8_87.jpg

Naplemente a barlang szájából

Élményekkel tele indultam vissza Bárna felé a kék kereszt jelzéseket követve, közben pedig a hol a hegyek mögött eltűnő, majd később előbukkanó Nap utolsó sugarait élveztem. Tudtam, hogy a Szér-kő csúcsát már nem fogom megfelelő fényviszonyok között elérni - már ami a fényképezést illeti, de természetesen ki nem hagytam volna! :)

9_81.jpg

A hegy tetején megpihenő Nap :)

A kék kereszteket nem követtem a Kohász Kék útvonaláig, hanem ahol a zöld sáv helyi jelzések (legalábbis a térképeimen nem szerepeltek...) letértek, én azokat követve indultam meg a Szér-kő felé! Hangulatos ösvényeken sétáltam, közben a fák között felbukkant a becserkészendő utolsó csúcs is, valamint további - számomra - ismeretlen hegyek, feltehetően már Szlovákia területén.

10_75.jpg

Szér-kő

11_69.jpg

Feltehetően felvidéki hegyek

12_67.jpg

Naplemente utáni színek - távolban a Mátra hegyeivel

A helyi zöld sáv jelzések balra elkanyarodtak Bárna felé, én azonban továbbra is a Szér-kő felé haladtam, folyamatosan emelkedő utakon, hamarosan már a kék háromszög turistaútba torkollottam be, mely ponttól csupán néhány méternyit kellett tovább emelkednem, hogy elérjem a Szér-kő csúcsát. A csúcson csupán egy háromszögelési pont és a kód fogadott, kilátás nem. A Szér-kő eltérően az előző két megmászott csúcstól nem vulkanikus eredetű, hanem homokkő építi fel, annak oldalában látványos homokkőfal lelhető. Ezt már távolról láthattam is, ám most nem kockáztattam meg annak megközelítését, a szürkület és a csúszós hó (illetve inkább a hó alatti avarréteg volt csúszós...) kettőse inkább a Bárna felé történő ereszkedés felé billentette el a mérleg nyelvét.

13_64.jpg

Gömbkövek

Ereszkedés közben még megnéztem a gömbköveket, melyek a homokkőben elhelyezkedő kalcium-karbonáttal magyarázhatók. Ugyanis ha a homokkőben egy karbonátos mag (például ősmaradvány) is elhelyezkedik, akkor annak oldódásakor a mészkő a tér minden irányába azonos távolságra, azaz gömbszimmetrikusan szivárgott el. Később ennek a karbonátnak az újbóli kicsapódásakor az egy gömböt töltött ki. A kőzet lepusztulásakor a keményebb részek aztán kihámozódtak, így mint kőgolyók kerültek a felszínre. - olvashattam.

14_61.jpg

15_57.jpg

16_58.jpg

A Szér-kő homokkőfala távolról nézve

A meredekebb részt követően mezőkön keresztül ereszkedtem tovább, itt még nagyon jók voltak a fényviszonyok, gond - és fejlámpa - nélkül siettem tovább Bárna felé. Fenyvesben folytatva az ereszkedést, végül fejlámpázás nélkül értem le a völgybe, és értem el ezzel Bárna lakott vidékét.

img_20191203_162438.jpg

Érkezés Bárnára

Az első házak előtt még megnéztem egy homokkőbe vájt pincét (annak zárt ajtaját). Az itteni homokkő ugyanis eleget tesz a pincék létrehozásához, fenntartásához szükséges két legfőbb kritériumnak: szilárd és vízzáró!

17_58.jpgHomokkőbe vájt pince bejárata

A házak között, a Bárna-patak partján sétáltam vissza a központba - érintve egy forrást is -, élményekkel feltöltődve, remek kis kirándulás volt, mindenkinek csak ajánlani tudom! ;)

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr1915341422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/