Tőzikelesen a Dobogó-erdőben

Ezen blogbejegyzésben a Dobogó-erdőt szeretném nektek bemutatni, melyet február végén - március elején milliónyi tavaszi tőzike változtat meseországgá! Hogy hol is található? Körmend-Horvátnádalja határában, a Pinka és a Rába folyók által határolt ártéri területen. A gyönyörű ligeterdőt csak most volt szerencsém felfedezni legszebb időszakában, csak ámultam-bámultam az elém táruló látványtól! :)

dscn9467.JPG

Az autót a horvátnádaljai Malom utcában érdemes hagyni, innen gyalog lehet megközelíteni tőzikeországot. Elérve a Pinka folyót, egy kissé rozogának tűnő (de teljesen biztonságos!) fahídon kelhetünk át a Dobogó-erdőbe!

dscn9373.JPG

Pinka folyó

Innen indul a Dobogó-erdő Tanösvény, mely körbevezeti a kíváncsi turistákat: 2 kilométer hosszan kanyarog a ligeterdőben, bemutatva annak növény- és állatvilágát, az ártéri erdő mindennapjait! Nekünk csak követni kell a kis irányjelző táblákat, és élvezni a pompás tőzikeerdőt. Az ösvények szélesek, akár csoportok is kényelmesen bejárhatják azokat, nem kell letérni róluk, hogy megcsodálhassuk a tavaszi erdő színkavalkádját. Merthogy nem csak tőzikéket láthatunk, hanem számos más kora tavaszi virágot is... De tapasztalataim szerint azért a tőzike az úr a vidéken! :)

dscn9380.JPG

Ezen táblákat kövessük utunk során!

Kezdjük meg tehát virtuális sétánkat: a Pinka partjától indulunk! Néhány szót ejtsünk a folyóról: a Pinka Ausztriában, a Keleti-Alpokban ered, Felsőcsatárnál lépi át először az országhatárt, ahol egy szurdokot vájt magának a Vas-hegy oldalában (ez is megért korábban egy külön bejegyzést), majd az osztrák-magyar határt többször átlépve érkezik meg Körmend határába, ahol végül a Rábába torkollik, nem messze a Dobogó-erdőtől. Pont a határfolyó jellege miatt őrizte meg érintetlenségét, elvégre a vasfüggöny miatt évtizedekig megközelíthetetlen terület volt... A folyó helyenként magashegyi jelleget ölt, a gyors sodrású, tiszta vizében számos ritka halfaj fellelhető, mint például a dunai ingola, a magyar és a német bucó, vagy a selymes durbincs. A horgászok pedig örömüket lelhetik, ha horgukra akad egy méretes szivárványos pisztráng! :)

A tanösvény irányjelző tábláit követve egyre beljebb merészkedhetünk az erdőbe, hamarosan fel is bukkannak az első kora tavaszi virágok, melyek számomra meglepő módon nem tőzikék voltak, hanem sárga tyúktaréjok és nyugati csillagvirágok! 

dscn9386.JPG

Sárga tyúktaréj

dscn9390.JPG

Nyugati csillagvirág

Aztán persze néhány lépéssel később már előbukkant a várt tőzikepaplan is, jelen esetben a türelem tőzikét terem! Bár én már az idei szezon végén érkeztem ide, még így is fehérlett a gyepszint, mesés látvány, nemde?! A tőzikék között megbújva pedig odvas és ujjas keltikék, galambvirágok, szellőrózsák, néhol pettyegetett tüdőfűk fokozták a változatosságot.

dscn9399.JPG

Az első tavaszi tőzikék!

dscn9396.JPG

Keltikék

dscn9448.JPG

Orvosi tüdőfű

Közben megtudhatjuk, hogy a Dobogó-erdő eredeti erdőtársulása a tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, melynek jellemző fajai napjainkban már csak nyomokban ismerhetők fel, köszönhetően a korábbi rossz erdőgazdálkodásnak.  Azért nekem volt szerencsém néhány fa matuzsálemhez, némelyikük sajnos már a talajjal párhuzamosan pihent...

dscn9428.JPG

dscn9414.JPG

dscn9429.JPG

Tovább sétálva az erdő "sztárjával", a tavaszi tőzikével kapcsolatban szerezhetünk újabb ismereteket. Például, hogy a latin neve fehér ibolyát jelent, vagy hogy a növény minden része mérgező galantamint tartalmat! Tehát ne kóstolgassuk... A fényben és humuszban gazdag, egész évben nedves talajt preferálja, így hazánkban leggyakrabban Veszprém, Vas, Zala, Somogy megye és a Kisalföld erdeiben bukkanhatunk rá szebbnél-szebb példányaira.

dscn9435.JPG

dscn9438.JPG

dscn9442.JPG

Az eddig látott tavaszi virágok mind geofiton növények voltak, melyek közös jellemzője, hogy a hóolvadás után és a fák kizöldülése közötti rövid időszakban virágoznak, amire a fák kizöldülése miatt lecsökken a gyepszintre lejutó fény mennyisége, már vissza is húzódnak föld alatti raktározó szervükbe. A Dobogó-erdő ártéri gyertyános-kocsányos tölgyeseinek ugyanis gazdag a lombkoronájuk, valamint a példányaik is sűrűn helyezkednek el, így a lombfakadás után az alsóbb szintekre alig jut fény, így nem véletlen, hogy csak a kora tavaszi időszakban gazdag az aljnövényzet... Így hát ne késlekedjünk, ha kora tavasz van, és elolvadt a hó, irány az erdő!

dscn9445.JPG

A Rába egyik...

dscn9453.JPG

... és másik holtága

Néhány perc múlva már a Rába egyik holtágának partján sétálhatunk, mely jelen pillanatban a rendkívül száraz időjárásnak köszönhetően szó szerint haldoklik, víz minimális van benne... Aztán egy másik holtág porzó medrét láthattam, talán majd a csapadékosabb időjárás ismét feltölti azt. Itt is található egy tábla, a Rába-holtág madárvilágával. A madarak ezen részeket nem fészkelőhelynek használják, hanem táplálék után kutatnak itt, nem kevés sikerrel! Ha figyelmesek vagyunk, láthatunk itt gólyákat, gémeket vagy akár jégmadarat is! Egy biztos, az egész erdő madárcsicsergéstől volt hangos, mikor ott jártam, így tanúsíthatom, hogy gazdag madárvilággal rendelkezik! :)

dscn9457.JPG

dscn9459.JPG

dscn9461.JPG

A Rába partján

Tovább gyönyörködve a tőzikeerdőben, az "élő" Rába partján lyukadunk ki, ahol kis pihenőhely fogad az előttünk kanyargó folyótól csupán néhány méterre. Essen néhány szó a terület "domináns" folyójáról is: a Rába Ausztriában, az Alpokban két ágból ered, Alsószölnöknél lép be hazánk területére, eleinte középszakasz jellegű, majd a Kisalföldön pedig már alsószakasz jellegű folyó. Vízhozama szeszélyes, jól mutatják ezt a számok: középvízhozama 24 m3/s, míg nagyvízhozama 900-100 m3/h! Nagyobb hajóval nem közlekedhető, ám kiváló vízitúra-paradicsom: kenuval vagy kajakkal végigjárható. Az éles kanyarok, a parthoz nyomó áramlatok, a vízbe dőlt fák és zátonyok igazi kihívássá teszik a vizes kalandot!

dscn9455.JPG

Citromlepke pihen egy orvosi tüdőfűn

A Rába partjáról már nincs más hátra, mint megcélozni az erdő túloldalán folyó Pinkát, ám addig is még hosszú perceken át élvezhetjük a fehérbe borult csodaországot, hogy aztán élményekkel feltöltődve érjünk vissza a "civilizációba".

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr5014677702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

süti beállítások módosítása
https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/