Húsvéti barangolás a Kelet-Bakonyban - Jásdi nyuszitúra 35 TT

A húsvéti hosszú hétvégére csupán péntekre terveztem fix túrát, azt is "hazai pályán", a Kőszegi-hegységben. Ám a pénteki túrában Márk barátom meginvitált és egyúttal fuvart is ajánlott a másnapi Jásdi nyuszitúrára. Nem kellett sokat gondolkodnom, két okból sem: egyrészt csodás időt jósoltak a meteorológusok szombatra is, másrészt pedig már nagyon rég nem jártam a Kelet-Bakony ezen részén. Így hát a pénteki dupla Írott-kő csúcshódítással járó 50 km-es túra után úgy dőltem be az ágyba, hogy ismét csak ébresztőórát kellett húznom, nehogy elaludjak másnap reggel. Ezt persze egy cseppet sem bántam, sőt!

Szombat reggel bemelegítésképpen kisétáltam a szombathelyi elkerülőre, hogy ott csatlakozzak Márkhoz és apukájához. Majd' két óra utazás után már Jásd határában voltunk, a GPS szerint még 1,2 km volt hátra a célunkig, amikor is a polgárőrök megállítottak minket, és a falu szélén található mezőre irányítottak át, hogy ott parkoljunk, ugyanis a falu "megtelt". Így hát jöhetett a második bemelegítés, a túrabázis megközelítése, mely a falu központjában lévő kultúrházban/ polgármesteri hivatalban került kialakításra. Ám az odáig való eljutás sem telt eseménymentesen! Az út melletti löszfalban előbb pincékre lehettem figyelmes, majd egy kis bányász emlékparkot pillanthattam meg. A hely bányászmúltjára emlékező parkban egy kis tárnarészletet hoztak létre, abban pedig egy csillét helyeztek el, ezen felül még Szent Borbála, a bányászok védőszentjének fából faragott szobrát vehettem alaposabban szemügyre. 

dscn8428.JPG

Bányász emlékpark részlete

Néhány perc múlva már a nevezési asztalok előtt intézhettem a túra előtti kötelező köröket: nevezési lap kitöltése, fizetés, itiner átvétele sorrendben. Így már semmi sem állhatott az utamba, belecsaphattam végre a lecsóba! A késői rajtidő miatt szerencsére a csúcsforgalmat elkerültem, ám így is számos ismerős arccal futottam össze a kultúrház épületében valamint a szomszédos bisztróban. Az első métereken rögtön húsvéti hangulatba kerülhettem, ugyanis egy idilli kis húsvéti kompozíció mellett sétáltam el, a fényképezőmet rögtön meg is dolgoztattam, hogy megörökítsem a látottakat.

dscn8432.JPG

Az OKT jelzéseit követve hagytam el a falut, a Gaja-patak völgyében indultam meg nyugat felé, első megállóm a jásdi Szentkútnál volt. Az elkerített területre belépve számos látnivaló várt rám hazánk egyik legrégebbi keresztény búcsújáróhelyén: kálvária, szabadtéri misehely, Mária szobor, barokk-rokokó stílusban épült kápolna. A területet alaposan körbejártam, még a kálváriát is megmásztam, nehogy a túra végén azt érezzem, hogy bizony kevés volt a szint a mai napon! :)

dscn8434.JPG

dscn8435.JPG

dscn8440.JPG

Jásd, Szentkút

A szent helyet elhagyva széles mezőkön keresztül folytattam az utamat, a kora délelőtti órák ellenére már-már nyári időjárásban. Kezdtem is aggódni, hogy ehhez még nem vagyok így a tavasz közepén hozzászokva, sapka nélkül nehogy napszúrást kapjak...

dscn8443.JPG

dscn8442.JPG

Átkelés a Gaja-patakon

A Gaja-patak gázlóján átevickélve hűsítő szakasz következhetett, árnyat biztosító erdőkben haladhattam a patak túlpartján. Aztán amikor már majdnem elértem a Római-fürdőt, a szalagok intenzív emelkedésre utasítottak, az OKT-t elhagyva jelzetlen utakra tértem le. Egy friss tarvágásnak "hála" remek rálátásom volt a Gaja-szurdok túloldalán lévő, üde zöldben pompázó hegyekre. 

dscn8445.JPG

Tarvágás --> kilátás...

Ezután még egy jó darabig árnyékot biztosító utakon sétálhattam, egészen Bakonynána hátáráig, ahonnan a napsütés mellé remek kilátást kaptam az előttem elterülő falura, a távolban pedig a Bakony teteje, a Kőris-hegy kacsintott vissza rám.

dscn8447.JPG

dscn8450.JPG

Az első ellenőrzőpontig már nem kellett sokat trappolnom, a bakonynánai tájház udvarán szerezhettem azt be. Sajnos maga a tájház nem volt nyitva, így a pecsételés után rögtön folytattam is a bakancskoptatásomat, előbb a kék kereszt, majd ismét az OKT jelzései mentén, a változatosság kedvéért most aszfalton.

dscn8451_1.JPG

A falu határában pont ekkor nyitott ki egy mobil jégkrémárus, jól tudta, hogy napközben itt sok turista fog áthaladni, miközben a környék legnagyobb látványosságát, a Római-fürdőt felkeresik. Én a felfrissülés ezen formáját kihagytam, inkább igyekeztem minél előbb elhagyni a meglepően forgalmas műutat. Egy fahídon átkelve aztán jöhetett a jobbos letérés, egy széles erdei földútra. A második ellenőrzőpontig változatos tájon haladhattam, hol a tűző napon, hol erdők lombkoronájának óvó árnyékában. Az éledező természetet élmény volt megfigyelni, hallgatni: mókus rohangált körülöttem, frissen lombra fakadt bükkfák az erdőkben, virágtenger a mezőkön, madárcsicsergés mindenfelé. A nyugalom szigete, érdekes módon a túrázók is eltűntek előlem e szakaszon, így valóban kiélvezhettem ezt a nyugalmat. 

dscn8452.JPG

dscn8455.JPG

dscn8456.JPG

Aztán jöhetett egy kis kaland is, át kellett kelnem a Gaja-patakon, néhány szökkenéssel teljesítettem is a műveletet, hogy aztán szűk ösvényeken fel-le, jobbra-balra kanyarogva érjek ki a mező szélére, ahol is feltűnt a távolban egy épület romja. Jól tudtam, hogy ott fog rám várni a második ellenőrzőpont, a romos gazdasági épület pedig Veimpuszta mementója. A pontőrök nem csak pecsételtek, hanem elláttak hasznos információval afelől, hogy hol is keressem majd a harmadik ellenőrzőpontot Nagyesztergáron. Ekkor még nem egészen értettem, hogy ez miért is oly' fontos... 

dscn8458.JPG

Veimpuszta szebb időket is megélt épülete

dscn8460.JPG

dscn8462.JPG

Továbbra is egy vízfolyás mellett bandukoltam, egyre feljebb és feljebb, előbb egy mesés rét szélén, aztán egy engem még inkább rabul ejtő bükkerdőben, hogy aztán végül Nagyesztergár legszélső házikói előtt jöjjön egy kis illatorgia: egy hatalmas medvehagyma-mező mellett értem be a faluba. Itt egy öreg fán rögtön az EP-t hirdető felirat díszelgett... Ennek ellenére sem sikerült egyből rátalálnom a kisboltra, helyiek segítségét kértem, hogy hol is van ez pontosan... Ekkor értettem meg, hogy pontosan mit is mondtak a 2. EP pontőrei, de persze a szemeimet sem ártott volna használni, elvégre Nagy Feró arcképe szinte kiszúrta a szememet a bolt bejáratánál... Oda belépve megkaptam a 3. pecsétet, mellé egy kis energiabombát is. 

dscn8464.JPG

dscn8470.JPG

A falut csak érintettem, a szalagokat kellett innen követnem egészen a Csengő-hegyig. Hosszú, mezőgazdasági területeken át vezető, és ezáltal igazán forró etap várt rám. Cserébe előbb remek kilátásban gyönyörködhettem a Tési-fennsík, a Vértes és a Gerecse irányába, majd egy csodás repcemezőn át haladhattam tovább. Itt nem csak fotószünetet tartottam, hanem mélyen bele is szippantottam a levegőbe, tömény repceillat kényeztette szaglószervemet. E szakasz érdekessége, hogy egy hurkot jártam be, miközben megkerültem a Gaja-patak forrásvidékét!

Aztán egy fiatal erdőben végre újra árnyékra lelhettem, na meg 25-ös távon vitézkedő túratársakra. Többek között Márkkal és apukájával, itt értem őket utol. Egyeztettük az eddig mért távolságadatokat, megerősítve amit eddig csak sejtettünk, a két hosszabb táv közötti különbség 10 km helyett csak cirka 4 km... Sebaj, jó utat kívánva nekik megújult erővel folytattam a túrát, tudván, hogy nem rám kell majd várniuk a célban! :)

dscn8471.JPG

dscn8472.JPG

Rövid aszfaltbetyárkodás után értem el a 4. ellenőrzőpontot, ám ezúttal nem bántam a kemény borítást, hiszen egy gyönyörű hársfasor szegélyezte azt. A fákon már szépen fejlődtek a hársra jellemző hatalmas virágzatok. A pecsét mellé egy ládikóból almát markoltam fel, és rögtön neki is vágtam a túra utolsó igazi emelkedőjének, melynek végén, a Csengő-hegyen hivatalosan is hegyi magasságokba juthattam! 

dscn8475.JPG

Csengő-hegyi kilátó

Az emelkedő szuszogtató volt ugyan, de gyorsan elfogyott, a hegytetőn álló kilátó pedig mesés panorámával ajándékozott meg, a Bakony számos jellegzetes hegycsúcsát sikerült beazonosítanom!

dscn8476.JPG

dscn8478.JPG

Panoráma a kilátóból: Papoddal, Som-heggyel, Kőris-heggyel többek között

A Római-fürdőig szinte végig a frissen megvariált útvonalú KDP piros sáv jelzéseit kellett figyelnem, ám ezen a szakaszon a kis kék "T" tanösvény jelzések is együtt jártak a piros sáv piktogramokkal, melyek a Csengő-Bongó tanösvényen vezetik végig az erre járó felfedezőket! Két kitérőt is tettem a hivatalos útvonalról, előbb egy komoly, kb. 30 métereset a Csengő-zsombolyhoz. A zsomboly törésvonalak találkozásánál, összerepedezett mészkőben keletkezett, melyet a befolyó vizek könnyebben oldottak.A zsomboly mélysége 134 méter, hossza 210 méter, csak kötéllel járható, bejárata vasráccsal le van zárva. A bejáratától nagyjából 10 méterre pedig a Csengő-hegyi Ördöglyuk-barlang található!

dscn8480.JPG

dscn8481.JPG

Csengő-zsomboly

Mindig is érdekeltek a barlangok, ide is szívesen lementem volna (természetesen megfelelő felszereléssel és profi vezetővel), ezen lehetőség hiányában azonban a túra folytatása mellett döntöttem, visszaérve a helyes útra, hosszú percekig medvehagyma-erdő és a hozzá dukáló illatkánaán örvendeztetett meg.

dscn8482.JPG

Aztán a platót elhagyva lassú ereszkedésbe kezdtem, ám mielőtt még elértem volna az 5. EP-t, a "T" jelzéseket követve tettem egy újabb, ezúttal jelentősebb (oda-vissza kb. 600 m) kitérőt a Bongó-zsombolyhoz. Ez az aknabarlang szomszédjánál kisebb méretekkel rendelkezik: mélysége 38, járatainak hossza 170 méteres.

dscn8484.JPG

dscn8485.JPG

Bongó-zsomboly

Visszakeveregve ismét a helyes útra, a lejtő egyre komolyabbá vált, míg ki nem bukkantam az erdő hűs világából. Ekkor nem csak a távolban lassan forgó szélkerekekre és a Vértes vonulataira lehettem figyelmes, hanem a műúton álló autóra, melyet jelentős emberhad állt körbe. Tudtam, hogy megérkeztem az újabb, immáron 5. EP-re!

dscn8487.JPG

Tési műúthoz kiérve (5. EP)

Rövid sorban állás után megkaptam a szükséges pecsétet, majd ellátmányként Balaton szelet és 2 dl-es rostos üdítő közül választhattam. A csoki mellett tettem le a voksomat, majd a műúton folytattam a szintvesztést. Hamarosan már Bakonynána határában jártam, egy széles murvás úton kezdtem meg a Gaja-patak völgyében való visszatérésemet Jásdra. A Római-fürdőig tartó méterek gyorsan fogytak, útközben a Zsidó-hegyi geológiai alapszelvénynél álltam meg, hogy alaposabban szemügyre tudjam azt venni.

dscn8491.JPG

Zsidó-hegyi geológiai alapszelvény

A KDP útvonalától búcsút véve a piros kereszt jelzéseket követve értem el a Gaja-szurdok legalját, ahol a pihenőhely közelében valódi emberhad tanyázott. Mint kiderült, egy másik rendezvény is zajlott itt, nevesítve egy RC Veszprém Trial verseny, melyben kis távirányítós autókkal versenyeztek a meredek, sziklás terepen kialakított pályán a versenyzők. Így nem is volt olyan egyszerű megtalálnom a 6. EP-n szolgálatot teljesítő pontőröket... Ám végül sikerrel jártam, és a pecsét mellé újabb csokit, ezúttal Sport szeletet zsebeltem be. 

Az utolsó igazolás beszerzése után nagy lelkesedéssel iramodtam meg a várva-várt Római-fürdő felé! Tudtam, hogy sokan lesznek itt, de ez sem tudta kedvemet szegni: odaérve meseországba a földbe gyökereztek lábaim. Nehezen tudtam betelni az elém táruló látvánnyal, minden szemszögből meg akartam nézni a szurdokot, így hát ahova csak tudtam fel-lemásztam! Valamint az eddigi hiányosságomat is sikerült bepótolni, végre felkerestem a Savanyú Jóska-barlangot is, ahol egykoron a híres bakonyi betyár is bujkált.

dscn8502.JPG

dscn8495.JPG

dscn8508.JPG

dscn8507.JPG

dscn8512.JPG

dscn8523.JPG

dscn8522.JPG

Római-fürdő és a Savanyú Jóska-barlang

Akármennyire is jó volt ez a rész, kénytelen voltam sátrat bontani, hiszen még néhány kilométer várt rám Jásdig. Ám mielőtt még elhagytam volna a szurdokot, az annak végén  található kis pihenőhelynél még felkerestem a Vadalmás-forrást, hogy végre elfogyaszthassam stílszerűen a Csengő-hegy aljában kapott almámat! :)

dscn8533.JPG

dscn8534.JPG

Pihenőhely és forrás a Gaja-szurdok végében

Innen egy rövid szakaszon a reggel már bejárt úton kellett haladnom, majd amikor az OKT átkelt a patak túloldalára, én maradtam annak bal partján, és mezőkön keresztül, remek rálátással a Tési-fennsík meredek hegyoldalára, tikkasztó melegben értem vissza Jásdra.

dscn8535.JPG

Jobbra a Tési-fennsík

Itt még egy utolsó húsvéti hangulatképet készítettem, majd a kultúrházat megcélozva sikeresen befejeztem a nagyszombati kalandomat! Remek kis túra volt, köszönet a szervezőknek, fogok még erre járni, úgy érzem! :)

dscn8536.JPG

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr5814777290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/