Túra a Pinka-fennsíkon - Szent Márton 20

Alapvetően tisztában vagyok a hazai földrajzzal, de most bevallom, hogy gondban vagyok... Nehéz ugyanis meghatározni, hogy melyik tájegységünkben is sikerült ezen kellemes őszi napon egy jót túráznom! A Szent Márton túrák hivatalos besorolásuk szerint a Kőszegi-hegységhez tartoznak, de én ezzel nem értek egyet, így hát most feltúrtam az itthoni papír alapú térképeimet, hogy megkeressem a közöttük fellelhető Vas megyét is tartalmazó példányokat, hogy utánajárjak e "rejtélynek". Találtam is 3 különböző kiadásút, ezek közül - bár mindegyikhez tartozott kis szöveges ismertető is - csak a legrégebbi kiadásúban találtam információkat!

Ezen leírás szerint a Kőszegi-hegység és a Rába-folyó közötti részt Vasi-dombságként kategorizálja, ez már egy jó kiindulópont volt a nyomozásomhoz. Érdekes volt amúgy e térképet nézegetni, pontos kiadási dátumot nem találtam rajta, de számos jel utalt arra, hogy ez bizony még a rendszerváltás előtti/körüli időkből származik, a ma már Kőszegi-hegység néven futó szintén 13-as számú Cartographia térkép ezen verziójának neve még Szombathely és Kőszeg környékének turistatérképe. Ára 49 Ft volt, a Kőszegi-hegységben csak a peremvidékeken vezet rajta az OKT a Szent Vid kápolnáig, ettől északra a határ felé semmilyen turistaút, se az Óházhoz, se a Hétforráshoz, se az Írott-kőhöz... Sokat hallottam ezen időkről is persze, de most e térkép is rávilágított, hogy mekkora szerencsénk van, hogy már határtalanul vándorolhatunk, ahogy az Alpannonia jelmondata is szól: "határtalan vándorlás", meg kell ezt becsülni! :)

Innentől jöhetett az internetes böngészés, a talált információ helyességének ellenőrzése céljából! Itt már tisztán látszódott, hogy nincs egységes beosztási elv, de a legáltalánosabb tagolási verzió a nagytájakba, középtájakba és kistájakba történő besorolás. Kisebb kutakodás után már meg is volt a szerintem helyes, végleges besorolása a mai túra régiójának: a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj Vas-Soproni-síkság/völgység középtájának Pinka-sík/fennsík kistáján túráztam! Hurrá, siker, akkor hát ezen kis intermezzo után jöhet is a túra rövid kedvcsináló története! Hiszen most a célom valóban a kedvcsinálás, ez a túra ugyanis 2018. november 11-én vasárnap lesz hivatalosan megrendezve, az egyesületem, a Borostyánkő TSE vette át ugyanis idén a rendezői stafétabotot. Célunk pedig egy profi túra megrendezése, így elkerülhetetlen volt az előzetes bejárás, hogy nektek minél jobb itinert készíthessünk, felmérjük a terepviszonyokat, hova kellenek táblák, szalagok és egyéb, a tájékozódásotokat segítő megoldások, hogy ti a lehető legjobb élményekkel térjetek majd haza a túránkról!

Hétfőn 3 szintén Írott-kő 70 finisher túratársammal: Rékával, Kálmánnal és a 4 nap múlva már hivatalosan is felnőtt Márk tartott velem, hogy együtt járjuk és jegyzeteljük végig a Szent Márton túrák csúcstávját, mely 21 km-en keresztül kanyarog végig a Pinka-fennsík Szombathely-Dozmat-Nárai háromszögében! Ehhez kellemes őszi, bár kissé borongós időt kaptunk az égiektől, melyet így is az ideális kategóriába soroltuk be.

1_80.jpg

A rajt-célnak helyet adó oladi Ernuszt kastély

Reggel 8-kor a túra rajt-cél helyszínén a szombathely-oladi Ernuszt kastély kapuja előtt találkoztunk - mely a Hermann Ottó Szakgimnázium és Szakközépiskolának ad napjainkban helyet-. Titeket itt nyitott kapuk és mi fogunk fogadni, így majd nyugodtan gyertek be! Mi most a gyors "nevezés" után egyből nekiiramodtunk, hogy a reggeli, még kissé hűvös időben gyorsan bemelegedjünk. Jó 100 métert a DDK-n haladtunk, majd az Arany-patak hídján átkelve az innen induló, frissen kialakított (így még a térképeken sem szereplő!) piros sáv jelzéseket követve jobbra kanyarodtunk (egészen Dozmatig a piros sáv jelezte úton halad a túra!), egyhamar murvássá váló úton bandukoltunk közvetlenül a patak mellett egészen az Illés Akadémia focipályáiig. De még ekkor sem távolodtunk el teljesen a pataktól, végig azzal párhuzamosan, minden lehetséges letérési pontnál továbbra is az egyenes irányt választva haladtunk előre, mígnem újra a patak közvetlen szomszédságában találtuk magunkat Sé határában.

2_72.jpg

E szakaszon végig a völgyben haladtunk, bal oldalunkon végig dombok, jobb kéz felől pedig az Arany-patak szegélyezték utunkat

Egy ideig csak szemeztünk jobb kéz felől a településsel, majd egy bal-jobb kanyarkombinációt teljesítve már a falu takaros portái között, aszfalton haladtunk, előbb a Petróczi-, majd tovább egyenesen a Patakparti-sétányon. Aztán a műútnak hirtelen vége szakadt, kerítéssel (szögesdróttal vegyítve, csak óvatosan!) elkerített lovas gyakorlópályát kerültünk jobbról, a domb tetején eközben feltűnt egy hatalmas vasbeton "szörny", nevezetesen a toronyi TV-torony, sajnos mezei ember ide nem mehet fel, pedig biztos szép lehet a tetejéről a panoráma!

3_67.jpg

Lovas gyakorlópálya, háttérben a toronyi TV-torony :)

Az ország - egyik - legrövidebb nevű települése után következett egy másik gyöngyszem, Ondód, mely 1950 óta közigazgatásilag Toronyhoz tartozik! Ehhez továbbra is az Arany-patak völgyében vezetett az utunk, a lovaspálya után már a faluban is találtuk magunkat, a Maros utcában, előbb a falu hangulatos temploma, majd egy nyúlfarknyi emelkedő után a vegyesboltja következett, végül a Kossuth Lajos utcán ereszkedtünk le ismét a patak szintjére és hagytuk el ismét a civilizációt pár perc erejéig.

4_59.jpg

Ondód kis temploma, mellette a túra egyik top kategóriás emelkedőjével, rettegjetek! :)

Elérve az Arany-patak hídját a piros sáv jelzések balra jelezték tovább a helyes utat, mi azonban Kálmán javaslatára tettünk egy kis kitérőt Torony egyik látványosságáig, mely a patak közvetlen túlpartján található! Tehát egyenesen át a hídon, majd az Y elágazásban balra, hangzott az utasítás, és máris az impozáns, magánkézben lévő Esterházy kastély kapuja előtt találtuk magunkat! Az épület fő homlokzata nemrég eshetett át egy alapos renováción, nagyon jól festett így!

5_50.jpg

Torony, Esterházy kastély

Visszatérve a helyes útra, továbbra is a folyásirány szerinti jobb oldalon haladtunk előre, hamarosan bal oldalunkon egy jelentős méretű elkerített területre lettünk figyelmesek, hozzánk legközelebbi sarkában három kutyussal, majd jött egy negyedik is: bár a hangjuk nagy volt, de - szerintem - csak szimplán örültek annak, hogy végre valami inger érte őket általunk, és nem pedig megenni szerettek volna minket tízóraira. :)

Elhagyva a zajos környéket pillanatok alatt Dozmaton koptattuk tovább cipőink talpát, immáron ismét aszfalton a jó kis mezei utak után. Jobb oldalon feltűnt egy hangulatos kis játszótér, vizesblokkokkal, ideális lehet egy kis pihenőre, ugyanis innen fog jönni a túra egyetlen komolynak nevezhető emelkedője!

A játszótér sarkától indul ugyanis a zöld háromszög turistaút, fel a Tölgyfa utcán meredeken. Ahol a műút véget ér, a jelzések jobbra csábítottak minket, szemben rögtön egy kamera tűnt fel, pózolás után haladtunk tovább felfelé, a Csodaszarvas tanösvény információs táblái társaságában.

20_15.jpg

Csodaszarvas tanösvény, kelta fahoroszkóp

Nem csak nagy táblák szegélyezték utunkat, hanem kis táblácskák is, melyek a mögöttük található növények neveit tartalmazták. Így hát ha az ember nem szeretne kimelegedni, meg-megállva ezen táblák mellett, elkerülheti a túlhevülést, emellé pedig természetismereti tudását is bővítheti, megfontolandó stratégia! ;) Mi sem szaporáztuk lépteinket, komfortos tempóban értük el a csúcspontot, ahol a Krisztina kilátó fogadott tszf. 307,88 méteres magasságban! Szerencsére itt még oxigénben dús a légkör, így légszomj nélkül másztuk meg a birodalmi lépegetőre hajazó kilátót, tetejéről fantasztikus panoráma nyílott a nem is oly távoli Kőszegi-hegységre, és az alatta elterülő Kőszeghegyaljára! Feltűntek a távolban a Nagy-Szarvaskőn és a szomszédos csúcson lévő tv- és átjátszótornyok, a Szent Vid kápolna, Rohonc történelmi belvárosa, a Rohonc és Bozsok közötti szőlőhegy, Bucsu, Dozmat és még lehetne sokáig sorolni, de egyszerűbb, ha ezt a saját szemetekkel megnézitek majd november 2. vasárnapján! ;)

Krisztina kilátó és a kilátás (galéria)

A kilátót elhagyva az Életfa parkerdő nyilakat és előbb a zöld háromszög jelzéseket követtük, gyönyörű őszi erdőkben, széles murvás utakon haladtunk, a domináns növénytársulás - mint ahogyan a környéken szinte mindenhol - a cseres-tölgyes volt. Egy hosszú egyenes végén aztán egy vadászlesnél egy pöttyös zöld háromszög jelzésre lettünk figyelmesek. Ismeretes, hogy a bal sarkában megpöttyözött jelzések egy turistaút végpontját jelzik. 

Így hát jelzésváltás következett, a kevésbé "vonzó", ám így is tökéletesen járható erdei úton haladtunk tovább egyenesen a zöld kereszt jelzéseket követve. Az ezer színben pompázó erdő szinte minden percben megállásra kényszerített, nem bírtuk szemeinkkel és fényképezőnkkel megörökíteni agyunk és fényképezőnk számára a látványt! 

13_26.jpg

A környék Grand-kanyonja :)

Aztán jobb oldalunkon egy szurdokszerű szakaszra lettünk figyelmesek, melyben csapadékosabb időszakban gyaníthatóan vízfolyás is fellelhető, most azonban teljesen száraz volt az. A térkép alapján egy jó ideig ezen szurdok mellett haladtunk egészen az Életfa parkerdő "bejáratáig".

14_24.jpg

Életfa parkerdő, tájékoztató táblával és padokkal - a nyíllal ellentétben ti balra térjetek itt le!

Itt egy kis erdei pihenőhely található padokkal, ismertető táblával. Itt két irányba is mehet a simán kiránduló ember a tanösvényt járva, mi a zöld keresztet követve balra kanyarodtunk. E szakaszon mi is a tracket (is) használva haladtunk, sok erdei utacska hálózza be pókhálószerűen e környéket! Emiatt fogunk nektek itt egy kicsit könnyíteni pár szalaggal, hogy végig a helyes úton maradjatok. :) A track nézegetése közben ismét feltűnt (már itthon is figyelmes lettem rá!) , hogy a túra eddigi hivatalos útvonala mellett található - szintén a tanösvény mentén - egy halomsír, fel is hoztam, hogy nézzük már meg, és ha érdemes, akkor hozzuk is erre a túrát. Így hát letérve az eredeti útvonalról a halomsírok felé kanyarodtunk.

15_21.jpg

Halomsír

Az ismertető tábla mögött fel is tűnt egy kis hupli, ide temetkezhettek az itt élő ősök, nem a leglátványosabb, de a "csak simán erdős" másik útnál mindenképp érdekesebb, szögeztük le, aztán majd a jövő megválaszolja, hogy megtörténik-e hivatalosan is az útvonalmódosítás vagy sem. Visszatérve a jelenlegi nyomvonalra, az erdő szélén találtuk magunkat, a szántóföld túloldalán Nárai házai tűntek fel, mi azonban a civilizáció helyett a természetet választottuk, és ismét az erdő belseje felé vettük az irányt!

17_22.jpg

Őszi idill

Még az eddigieknél is sárgább lombkoronájú erdőkön át szeltük a kilométereket, lábunk alatt friss, puha avarszőnyeggel, melyben kiválóan lehetett csoszogni, ahogy azt kiskorunk óta szívesen tesszük, akár csak a nosztalgia kedvéért is! :) Ekkor már a Szombathelyi Parkerdő területén jártunk, erre utaltak a becsatlakozó zöld "T" tanösvény, a piros futókör, majd a kék kerékpáros jelzések. A zöld kereszt jelzések egyenesen a parkerdő bejáratához vezettek ki minket, ahol a büféhez tettünk egy kis kitérőt, nekem ez a hely számos régi szép emléket hoz elő, kiskoromban sokat játszottam a mellette lévő, azóta teljesen "EU-kompatibilisított" játszótéren.

18_17.jpg

Szombathelyi Parkerdő bejárata

Visszatérve a parkerdő nyugalmat árasztó fái közé a célig a DDK kék sáv jelzéseit kellett szinte végig követni. Nem volt meglepő számunkra, hogy a "jelzésfluxus" e szakaszon megnőtt, elvégre ez egy gyakran járt, országosan is jelentős turistaút, bár itt-ott bizony szükség lesz megerősítő/behívó szalagokra, a biztonság kedvéért - állapítottuk meg. A szakasz első fele szinte teljesen sík volt, majd fokozatosan ereszkedni kezdtünk vissza az Arany-patak völgyébe, míg el nem értük Szombathely Olad városrészének legszélső házait és az Orgona utcát. Innentől a puha avarszőnyeget ismét a kemény aszfaltborítás váltotta fel, mely ki is tartott a célig, de ne ijedjetek meg, itt már nagyon közel van a túra végpontja! Kiérve a Márton Áron utcába, a temetőnél a DDK élesen jobbra tér le, mi azonban egy rövid jelzetlen szakaszon egyenesen haladtunk tovább, tovább veszítve a szintet a Márton Áron utcán, feltűnt a Szentháromság templom sárga épülete, mely mellett elhaladva, a főúton maradva értük el ismét a DDK útvonalát.

19_16.jpg

Szentháromság templom

Egy derékszögű balkanyart véve az Ernuszt Kelemen úton, az Arany-patak hídján át - melyen ma már a túra első méterein átkeltünk - tértünk vissza az Ernuszt kastélyhoz, ahol ha most mi nem is, de ti átvehetitek a túra díjazását elismerő gratuláció mellett, majd egy jót frissíthettek a felszolgált zsíroskenyér-tea kombóval! :) 

Remélem sikerült kedvet csinálnom a túrához, sok szeretettel várunk mindenkit: a 20-as táv mellett két rövidebb, egy 5 és egy 10 km-es táv közül választhattok, erőnlétetektől és kedvetektől függően, vagy akár egymás után több távot is teljesíthettek, ha van erőtök hozzá, mi reggel 8 és délután 16 óra között ott leszünk a kastélyban! ;)

A túra névadója Szent Márton Szombathely híres szülöttje, szülőháza a mai Szent Márton templom egyik oldalhajójának kápolnája helyén állt a legenda szerint. A városban számos, a szent életére emlékeztető látványosság van, többek között a templom előtti téren (mely nem meglepő módon a Szent Márton tér nevet viseli) álló szobor és kút, melyen az a jelenet látható, amikor Márton megkereszteli édesanyját. A szobor körülötti padokon pedig két, félbevágott köpeny került megformálásra, utalva egy másik híres történetére, mely során Márton megosztotta köpönyegét a koldussal. De látható a Savaria Múzeum parkjában is egy "Szent Márton lúdjai"  szobor kőből faragott libákkal, utalva arra a jelenetre, amikor közéjük rejtőzködött el, mert nem akarta, hogy megválasszák Tours püspökévé, de a gágogás lebuktatta, kellemetlen... :)

Így hát nem meglepő, hogy a november 11-i Márton napok még nagyobb hagyománnyal rendelkeznek Szombathelyen, mint sok más helyen, érdemes tehát a túrát összekötni valamilyen Márton napi programmal. Tudom ajánlani levezetésképpen a túra rajt-cél helyszínétől jó 1 kilométerre található Vasi Skanzent, ahol számos fellépő, vásár és gasztronómiai programok várják az érdeklődőket, és hozzáteszem: a skanzen egymagában sem egy gyenge látványosság! A haspártiaknak végképp ajánlom, főleg ha még nem ettetek sosem olyan helyi jellegzetességeket, mint a vasi dödölle vagy a krumpliprósza! Akár egy jó kis libahusi mellé. :) És a túra után még bűntudatunknak sem kell lennie, hiszen jó pár kalóriát elégettünk, hazaérve ma én is dödöllét ebédeltem egy jó  nagy adag sertéspörkölttel, egyik sem fitnesszkaja, de hát valamikor bűnözni is kell elvégre, nem igaz? :)

A bejegyzés trackback címe:

https://soos93.blog.hu/api/trackback/id/tr2814316167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Túraajánlók, élmények

Hazánk egy valódi kincsesbánya: telis-tele van szebbnél-szebb természeti látnivalókkal! A bejegyzéseimen keresztül szeretném ezeket nektek bemutatni! :)

Friss topikok

https://www.facebook.com/barangoljunkegyutt/